R-BESZÉLGETÉS: URBANOVITS KRISZTINA ÉS SZÁGER ZSUZSA
Az egykori kaposvári társulatból kivált két színésznővel, Urbanovits Krisztinával és Száger Zsuzsával beszélgetünk, akik valóra váltották a vágyaikat. Ahhoz, hogy elkezdjék a saját színházukat csinálni, megteremtették a formát. Azóta is folyamatosan dolgoznak azon, hogy fenntartsák maguknak és meghívott kollégáiknak a lehetőséget, hogy azzal foglalkozzanak, ami érdekli őket. Ez színésznőktől manapság
EGY SZEGÉNY KASZKADŐR PANASZAI David Leitch: A kaszkadőr
A kaszkadőrből filmrendezővé avanzsált David Leitch legújabb (romantikus) akciómozijában szeretné leróni a tiszteletét Hollywood névtelen hősei előtt, akik közé egykor maga is tartozott. A gond az csupán, hogy A kaszkadőr elnagyolt forgatókönyve csak részben teszi ezt számára lehetővé. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
LEVÉLTELEN ÁG A sógun / Disney+
A James Clawell regényét adaptáló új sorozat kétségkívül imponáló alkotás, s méghozzá olyannyira az, hogy e sorok írója szinte hajlamos lenne „nyolcszoros kerítés” mögé rejteni kisebb-nagyobb fenntartásait. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
„NÉGY NEMZEDÉK NŐIRŐL ÍRTAM” Beszélgetés Tena Štivičić-csel a 3télről
A Radnóti Színházban bemutatott 3tél című darab szerzője, Tena Štivičić Londonban élő horvát drámaíró. A mű egy zágrábi villában játszódik, amelynek egyik lakásában négy nemzedék asszonyainak-lányainak életét követhetjük három kimerevített idősíkban: 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben. Az előadást Alföldi Róbert rendezte, a szerzővel pedig a január 27-i előadás után találkozhat a közönség. Vele beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
A MESÉK EREJE Otto English: Hamisított történelem
Egy jó cím aranyat ér. Legalábbis csörgő kasszát. Igaz ez Andrew Scott író, újságíró, írói álnevén Otto English Hamisított történelem – hogyan formálták a világot a múlt hazugságai című könyvére is, ami akár a cancel culture egyik alapműve is lehetne. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
TÚL AZ ÉRETTSÉGIN Devich Gergely, Ránki Fülöp és Stark János Mátyás / BMC
Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp a múlt évben négy hangversenyből álló sorozatot hirdetett meg a BMC-ben, a zongoratrió-irodalom hét gyöngyszemét műsorára tűzve. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Hirdetés
ÉPKÉZLÁB Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye; Az Úr szukái
Gráczer Tamás krimisorozatában a hóhér ezúttal nem akaszt, és őt sem akasztják. A hóhér, a szerelme és a segédje bűnügyeket derít fel a középkori Buda városában. Az olvasó nemcsak a bűntett felderítésén izgulhat, de képet (sőt szagmintát) kap a 15. századi Buda és Pest hétköznapi életéről. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
A FESTŐ, AKINEK A KÉPEI MOSOLYOGNAK Renoir – A festő és modelljei
A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállításának címe és a festő alkotói önjellemzése, „figurális festő vagyok” egyaránt világossá teszi, hogy a tárlat főszereplői az emberalakok. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A SKORPIÓ SZÜLETÉSE Kerékgyártó István: Skorpió / Próbanapló, 1. rész
Amikor a Skorpió olvasópróbáján megláttam Mészáros Mátét, beugrott, hogy Kerékgyártó István írta a Bagossy László által rendezett, 2019-ben bemutatott Hurok című drámát is. Amire akkoriban hetekig nem lehetett jegyet kapni, jómagam is a szerencsének – meg egy meg nem jelent nézőnek – köszönhettem, hogy beülhettem az előadásra. BOGYA TÍMEA ÉVA PRÓBANAPLÓJA.
SZOLGÁLÓ HUMOR Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben
Bödőcs Tibor új kötete, a Prímszámok hóesésben önmeghatározása szerint miniatűrök gyűjteménye, amelyben rövid és még rövidebb írások sorakoznak, és végérvényesen választ ad a kérdésre, hogy Bödőcs egy humorista, aki ír, vagy egy író is, akinek legfontosabb eszköze a humor. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
KÖZÖS METSZÉSPONTOK A TÉRBEN Beszélgetés Michał Srokával
A lengyel és magyar kortárs képzőművészeti szcéna hasonló és eltérő tendenciáiról beszélgettünk Michał Srokával, és arról is, hogy miért izgatják a fantáziáját a közösségeket megmozgató projektek. MARTINCSÁK KATA INTERJÚJA.
CSALÁDEGYESÍTÉS Markó Róbert: Családfa mesék / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Három testvér civódik családi örökségén, egy mesekönyvön. De miért olyan fontos egy mesekönyv, és főleg: hogyan lehet egy könyvet elosztani? Erről szól Markó Róbert Családfa mesék című előadása a Ciróka Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MEGSZÁLLOTT IPAROS David Fincher: A gyilkos / Netflix
David Fincher név nélküli bérgyilkosa precíz, professzionális gépezet, amelynek működésében egy ponton váratlanul hiba lép fel. A gyilkos ironikus hangvételű, egzisztenciális thriller – többféle értelmezési lehetőséggel. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
SZABADSÁGTÓL FULDOKOLVA Tudor Giurgiu: Libertate ’89 – Nagyszeben
Szekusok lőnek katonákra lövő rendőrökre lövő szekusokra a román film újabb csúcsteljesítményében, Tudor Giurgiu filmjében. ’89 decemberének erőszakos zűrzavara azonban sokkal többet mond mai önmagunkról, mint szeretnénk. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
PURGATÓRIUM A NYUGAT EXPRESSZEN Tóth Barnabás: Mesterjátszma
A keleti blokkot elhagyó utolsó vonaton a sakk dönt életről és halálról, bűnről és bűnhődésről, üdvről és kárhozatról, múltról és jövőről. Az igazi partit azonban nem a fekete-fehér táblán játsszák. CSOMÁN SÁNDOR KRITKÁJA.
Hirdetés
LENGYEL PROBLÉMA = MAGYAR PROBLÉMA? Perform[ing] Poland fesztivál / Artus Stúdió
Menekülésről, családon belüli erőszakról, bizonytalanságról alig egy órában. A Perform[ing] Polandon látott performanszok olykor rendkívül sűrű megfogalmazásmóddal voltak képesek összetett társadalmi problémákról beszélni. Van azonban, hogy ezt a beszédet nehéz meghallani. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
VAN EGY VÁROS Avignoni Fesztivál 2023
Van egy város Dél-Franciaországban, amelyik minden évben lakosságot cserél egy hónapra. A helyiek hosszú kocsisorokban hagyják el a település ősi falait július első hétvégéjén. Ám házaik, lakásaik nem maradnak üresen. Tulajdonosaik helyét átveszik a színház polgárai, hogy együtt éltessék közel négy héten keresztül a földgolyó legnagyobb színházi eseményét: az Avignoni Fesztivált. HORVÁTH PATRÍCIA BESZÁMOLÓJA.
BÉLA BÁ’ BEKOPOG Operabeavató / Magyar Zene Háza
Dinyés Dániel és Göttinger Pál Operabeavatóján oly felhőtlenül szórakozunk, hogy jószerint eszünkbe sem jut a kérdés: vajon tényleg rászorulunk bárminő beavatásra a Bohémélet kapcsán? LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A LAPPANGÓ TITOK LYUKAKAT ÜT Beszélgetés Lugosi Viktóriával
Alig van olyan család, ahol a történelmi traumák ne tabusítottak volna számos családi történetet. Maradt a hallgatás. Meg a ma generációjának a trauma-feldolgozás, a titkok felfedése. De meg lehet-e, meg tudunk-e bocsátani, akár magunknak, akár a másiknak? Az Akit itt felejtettek aparegény, családregény, kordokumentum. Lugosi Viktóriával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
HÁRMAS EGYSÉG Gyilkos a házban 3. évad / Hulu / Disney+
A szórakoztató komfortsorozatként aposztrofálható Gyilkos a házban (Only Murders in the Building) harmadik szezonja, amely többek között a szívfacsaróan éneklő Meryl Streeppel kívánja a műfajtól idegenkedőket is a képernyő elé csábítani, jelentős minőségi változást hozott. FÁTRAI KATA CIKKE.
„A RESPECT FOR THE 23.000 DÜHBŐL SZÜLETETT” Interjú Raubinek Lilivel
A Respect for the 23.000 című előadás arról a 23.000 gyerekről szól, akik jelenleg a gyermekvédelmi rendszerben töltik mindennapjaikat. Raubinek Lili rendező-koreográfussal a rendszer hibáiról, a jogos haragról és annak kieresztéséről beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
CSALÁDI PÓTLÉKOK Pass Andrea: Napraforgó / Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
Radu Afrim olyan rendező, akit az alapanyag megihlet, el- és felszabadít, s akit színészcsapata látható játékkedvvel követ a vizuális és verbális kicsapongás kacskaringós útján. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MEDEA MIX Medea gyermekei / Narratíva Kollektíva, Jurányi Ház
Ítélkezésre hív fel a Hegymegi Máté által rendezett produkció bekötött szemű, pallóst és mérleget tartó Jusztíciát ábrázoló szórólapja. Nehéz ügy ez, akkor is, ha csak a főhősöket nézzük. De a cím a pusztító szülők halott utódait hívja elénk. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
LÉTEZIK-E SZÍNHÁZI DIKTATÚRA? Kapuőrök a kultúrában 3.
A magyar színházi szakma rendszeresen visszatérő vádja, hogy megjelennek bizonyos, politikailag beágyazott csoportok vagy személyek, akik maguknak vindikálják a legfőbb kapuőr szerepét. Cikksorozatunk harmadik, befejező részében ezeknek járunk utána. Megvizsgáljuk Vidnyánszky Attila szerepét és a „kaposvári nemzedéket” övező mítoszokat, valamint megnézzük, kik is határozzák meg egy fiatal tehetség lehetőségeit a színházi térben. A végén kitérünk az állam szerepére is, végkövetkeztetésünk pedig az, hogy a színházi életet végső nem a szakma egyes nagyhatalmú szereplői, hanem a nagypolitika „kapuőrzi”. MERKER IVÁN ÍRÁSA 3. RÉSZ.