Nem derűlátó, bár helyenként derűs helyzetjelentés szerelemről, hűségről, hatalomféltésről, uralkodásról és a nemzet jövőjéről. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vajon Gilbert Varga tényleg emlékeztet a szirti sasra? Habár gondolhatnánk, mégsem ez volt a Pannon Filharmonikusok hangversenyének "megválaszolatlan kérdése". LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Nemzetiben nem Örkény Macskajáték című színdarabját játsszák, hanem saját verziót, amelyet Kulcsár Edit dramaturg a színpadi műből, az alapjául szolgáló regényből és a filmből szerkesztett össze. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Farkas István sokadik újrafelfedezését ígéri a Nemzeti Galéria életmű-kiállítása. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a saját gyűjteményen kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. Tovább a cikkhez
Urbán András rendezésének egyetlen állandó, mozdulatlan (mozdíthatatlan?), uralkodó díszleteleme szakrális tárgy: a hátteret kitöltő hatalmas monstrancia. Tovább a cikkhez
Furcsa előadás; amikor úgy érzem, megtaláltam a fogást rajta, mégiscsak kicsúszik a kezem közül. Lehet, hogy éppen ez a rendező szándéka? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vajon úgy kezdi az évet a Netflix, ahogy tavaly abbahagyta? Leginkább ez volt a kérdés az idei első premier, A kegyvesztett kapcsán. A színész-rendező Tyler Perry egy erősen B-válogatott színészgárdával vette fel a harcot a ködös januári napokkal. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
