Radu Afrim olyan rendező, akit az alapanyag megihlet, el- és felszabadít, s akit színészcsapata látható játékkedvvel követ a vizuális és verbális kicsapongás kacskaringós útján. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Nincs is annál szívszorítóbb, mint amikor a néző látja, hogy a fiatal, még tapasztalatlan, netán rendezőileg sem eléggé segített, támogatott és kontrollált színésztanonc mennyire védtelen és kiszolgáltatott a színpadon. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Znajkay Zsófia Péntek úr csodálatos barátai című darabját mutatja be a Budapest Bábszínház Varsányi Péter rendezésében. A főszerepet játszó Tatai Zsoltot kérdeztük kihívásokról, technikákról és arról, hogy csábító-e a nyitott színpadi színészi lét. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
A Luxemburg grófja margitszigeti előadásán a címszereplőnek jutott az a ki tudja, mennyire hálás feladat, hogy egy refrén erejéig táncszerű hadonászásra és ritmusos tapsolásra bírja a közönséget. STUBER ANDREA ÍRÁSA.
A másfél órás darab ha nem is különösebben differenciáltan, de igyekszik több oldalról közelíteni meg a férfi-nő kérdést, az odaéléstől a visszaélésig, elkapástól túlkapásig, a közhelyestől az általánoson át az egyediig. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A kortárs magyar drámák motorja vagy lassú égésű kazánja a korlátlan alkoholfogyasztás. Esetünkben még késdobáláshoz is vezet. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Mark Haddon sokszorosan díjnyertes ifjúsági regényéből több sikeres színpadi adaptáció is készült. Az Asperger-szindrómás Christopher történetét most a Budaörsi Latinovits Színház játssza gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Amikor a felvezető szakasz után felmegy a függöny a szereplők mögött, hogy kezdetét vegye Konsztantyin Trepljov (Major Erik) írói és Nyina Zarecsnaja (Mari Dorottya) színésznői debütálása, akkor azonnal feltűnik, hogy a kreatív erőket ide koncentrálták, ehhez a szabad, független, alternatív performanszhoz. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Bagó Bertalan a székesfehérvári alkotói korszaka alapján olyan rendezőnek tűnik, aki képes szakszerűen összerakni egy-egy mutatós előadást a részelemekből. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Különös, hogy Jézus és Mária utolsó találkozása az életben ezúttal mennyire hektikusnak hat: két zaklatott, ideges, szeretetlennek látszó ember duettje. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A Tündérkirálynő és tündérszolgája összecsövezve úgy hatnak, mint egy Laokoón-csoport, amelyet racionalizálás címén leépített a cégvezetés. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Apa csak egy van a színen, de az is halott, ámbár járkál fehéren, háziköntösben, cigarettával a szájában. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A produkció zenével, képekkel, tőkesúlyos színészi jelenléttel, szavak nélküli kifejezőerővel dolgozik. Mindez egyedül abból a szempontból hátrányos, hogy a színikritikus nemigen tehet egyebet, mint hogy deskriptíven áll hozzá a munkájához. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Van a Stúdió K Színház friss, elevenbe vágó, szellemes Tigris-előadásának egy-két olyan pillanata, amikor megáll a kés a levegőben. De úgy áll meg, hogy közben sebet is ejt, és tompa fájdalmat okoz az odaadó nézőnek. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A Tháliában a két összeszokott színész érzékeny és bonyolult ábrázolatát adja a párharcnak. Voltaképp el sem dönthető, hogy hol csúszott félre a dolog. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.