Míg az utóbbi évben a digitális humanizmusról, disztópiákról, addig idén az AI által dominált társadalmi színterekről és a szerzőiség, a kulturális kisajátítás problematikájáról indított diskurzust az Ars Electronica Fesztivál. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
A lengyel és magyar kortárs képzőművészeti szcéna hasonló és eltérő tendenciáiról beszélgettünk Michał Srokával, és arról is, hogy miért izgatják a fantáziáját a közösségeket megmozgató projektek. MARTINCSÁK KATA INTERJÚJA.
2022 nyarán Lech Majewski kiállítását a Lengyel Intézetben Orosz István nyitotta meg. Vajon mi a közös a két grafikusban azon túl, hogy hasonló karriert futottak be, és máig megőrizték egyéni stílusukat a technológiai újítások, divatos trendek ellenére is? MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
VALIE EXPORT provokatív feminista performanszaival hívta fel magára a figyelmet. A művész első radikális gesztusa, hogy Waltraud Lehnerről Valie Exportra változtatta a nevét, maga mögött hagyva nemcsak férje és apja nevét, de mindazt a konzervatív, patriarchális társadalmat, amely meghatározta a világ nőkről alkotott képét. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
Százhetven éve született Csontváry Kosztka Tivadar, és közel százhúsz éve nyílt első jelentős budapesti kiállítása, hatvan éve pedig átfogó tárlat műveiből itt, a Szépművészeti Múzeumban. Most két partnerintézmény, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum – Csontváry Múzeum közreműködésével nyílt retrospektív kiállítás a művész születésének kerek évfordulójára. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
Lengyel András legutóbbi kiállítása, a Budapest felett az ég 2004-ben volt látható a Ludwig Múzeumban. A cím – utalva Wim Wenders filmdrámájára – nem esett messze Lengyel technikájától: megfigyelni és meghallgatni a város lakóinak gondolatait. És mik lehetnének erre alkalmasabbak, mint a felhők? A felhő motívumán túlmutatva a retrospektív kiállítás most átfogóbb, gazdagabb anyagot tár a látogatók elé. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Az intézményesülés minden formájától tartózkodó Erdély Miklós nem csak a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb alakja, hanem olyan mester, alkotótárs, akinek munkája egyetemes jelentőségű. Kőhalmi Péter monográfiájának a megjelentetése a 2018-as Optimista kiállítás óta váratott magára. MARTINCSÁK KATA RECENZCIÓJA.
Bár a fiatal művész egy bécsi kiállításában, a Sticky Fragility-ben már reflektált az identitásvesztettség állapotára, a sebezhető identitásokkal foglalkozó alkotásai az 59. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában teljesedtek ki. A kiállítás most a Ludwig Múzeumban kap teret, amely egy helyspecifikus installáció esetében nem mentes a kihívásoktól. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
Az Apám romantikája eladó (2017) kiállítása után már nem gondoljuk, hogy Bukta Imre meglepetésekkel rukkolhat elő, hiszen négy éve az új festmények debütálása mellett valami más is várta a látogatókat: élő tyúkok siserehada. A művész most a hetvenedik születésnapja alkalmából nyílt tárlaton új területeket is beemel a parasztság pusztuló romantikájával és a természettel összefüggésben. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Ha van kihagyhatatlan kiállítás, akkor az a Jean-Michael Basquiat életművéből rendezett tárlat a bécsi Albertinában. A művész durva, nyers, art brut-hoz közelítő, az amerikai punk kultúra és east-side világát is beillesztő vizualitásával, kritikai megközelítésével hamar elérte, hogy a legnagyobbakkal állítson ki. Miközben az elsők között ismerte fel, hogy a köztér is lehet kommunikációra alkalmas felület, a jelenben is kívülálló, outsider maradt. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Álmodnak-e az Androidok elektronikus bárányokkal? – így szól Philip K. Dick korszakalkotó regényének címe. A Szárnyas Fejvadász című filmben is felrajzolt robotnemzedék kérdése ezúttal nem egy sci-fi világába ágyazva, hanem a Ludwig Múzeum kiállítótereiben jelenik meg. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
A Francesco Clemente műveiből rendezett tárlat meglepő anyagot tár elénk idén ősszel az Albertinában. A nyolcvanas évek transzavantgárd festőihez sorolt művész munkássága sokak számára szokatlan megoldásokat, nem várt mélységet tartogat. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Drozdik Orshi performanszai és analóg fotói egybeérnek. Saját képmását előhívja, szétvágja, majd felnagyítja, összemontírozza, ezüst zselatinos fotóit átalakítja, magára vetíti, de nem egyszer, nem is százszor, ha ő akarja, akárhányszor. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
A Fordulat új lapszáma több mint útmutató a kultúra és a kulturális termelés vizsgálatának újraértelmezéséhez. A történeti és kortárs kérdésköröket egyaránt vizsgáló tanulmányok segítenek az olvasónak elhelyezni a kultúrát elméleti síkon, továbbgondolva a jól ismert marxista kultúrakutatás módszereit. MARTINCSÁK KATA RECENZIÓJA.
A hétköznapi teendők között boldogan és elégedetten tűnnek fel a hírmédiában, az utcai plakátokon, a közösségi médiában és a filmekben a gyermeket vállaló nők, más néven anyák, akik nem távolodtak el olyan messze a hetvenes évek amerikai háziasszonyának a szerepétől, amelynek mítosza ellen a második hullámú feminizmus is küzdött. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.