Hirdetés
A kis hableány a feltétel nélküli szerelem története. A kis hableány a teljes önfeladás története. Azért szép, mert mindkét kijelentés igaz rá. Gimesi Dóra átirata és a Vaskakas Bábszínház előadása is ezt a két olvasatot erősíti, de végül megtalálja benne az egyensúlyt. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Három testvér civódik családi örökségén, egy mesekönyvön. De miért olyan fontos egy mesekönyv, és főleg: hogyan lehet egy könyvet elosztani? Erről szól Markó Róbert Családfa mesék című előadása a Ciróka Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Nehéz átverni a tinédzsereket. Azt mondani, hogy értjük a problémáikat úgy, hogy közben nem látjuk a szorongásuk okait. A felnőttek számára megnyugtató lenne, hogy nem ők (mi), hanem az okostelefonok vagy az internet tehet mindenről. A Budapest Bábszínház Kísérleti Stúdiójának az előadása szerencsére nem fog megnyugtatni senkit ezzel kapcsolatban. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Hirdetés
„A mai fiataloknak nincsen jövőképük” – hangzik el gyakran az okos felnőttek szájából. Igaz-e ez az állítás, és ha igen, vajon van-e felelősségünk abban, hogy ezzel kezdjünk valamit? A Pesti Magyar Színház szerint van, és előadásával meg is próbál mélyebbre ásni ebben a kérdésben. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A tizenévesek problémáiról szól a Budapest Bábszínház új előadása, a Nem félünk a sötétben. Arról a szorongásról, amely formátlan és nehezen körülírható, és amit a felnőttek többnyire már elfelejtettek, így nem értenek. Pájer Alma Virágot az előadás kapcsán kérdeztük, de nem csak erről az előadásról. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
A jó gyerekszínház ad valamit a szülőnek is, de nem téveszti szem elől magát a gyereket. A Péntek úr friss hangon, izgalmasan és érzékenyen beszél gyerekről és gyereknek, de a nézők korosztályonként eltérő igényeinek konzekvens figyelembe vétele és a korhatár pontosítása ezúttal nem sikerült maradéktalanul. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.
Színház, könyv, kiállítás, film. Ez az a 10 kulturális esemény vagy termék, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl másoknak is októberre.
Znajkay Zsófia Péntek úr csodálatos barátai című darabját mutatja be a Budapest Bábszínház Varsányi Péter rendezésében. A főszerepet játszó Tatai Zsoltot kérdeztük kihívásokról, technikákról és arról, hogy csábító-e a nyitott színpadi színészi lét. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
Általában nehezen viseljük, ha egy általunk jól ismert történetet másfajta formátumban alkotnak újra. Lenézzük a szolgai másolást is, hiszen soha nem válhat olyanná számunkra, mint az eredeti. Vajon sikerülhet-e egyszerre ugyanazt és valami egyedit is nyújtania A padlás első bábszínházi bemutatójának? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A kamaszoknál talán csak a legfiatalabb korosztály leplezi kevésbé a véleményét egy-egy színházi előadással kapcsolatban. Komoly vállalás tehát számukra előadást létrehozni. Minek nevezzük akkor azokat a fesztiválokat, amelyek ezen vállalásokat gyűjtik egy helyre a világ minden tájáról? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Ha azt kérdeznék tőlem, melyik volt a 2022/23-as évad leginkább szemet gyönyörködtető előadása, egyértelműen a Vaskakas Tündérszép Ilona és Árgyélusát mondanám, amelyben tisztaság, funkcionalitás és varázslat tökéletes összhangját láthatta a győri közönség. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
A villamost József Attilától Csukás Istvánon át Erdős Virágig sokan megénekelték már (ki ne felejtsük a szófordulat miatt a Fonográf együttest sem), most azonban rajzokon is megelevenedik, nemcsak a története, a működése is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Egy hatalmas parfümlaboratóriumban járunk a Les Antiaclastes előadásán. A régi korok automata bábszínházát idéző díszlet tetején helyet kapó orgonasípokból illatfelhő zúdul ránk, miközben a színpadon felvonul a bábművészet típusainak apraja-nagyja. BÁLINT ZSÓFIA ÍRÁSA.
A kísérleti bábszínházi előadás hallatán kevesen rohannak a jegypénztárakhoz. A vállalkozás legnagyobb kérdése talán éppen abban rejlik, hogy a szűk szakmán és az alkotókon kívül érdekes lehet-e bárkinek egy ilyen produkció. Meglephet-e még bennünket a színházban a vetítés? És hogyan kerülnek a térbe robotgolyók? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Csalódott lesz az, aki a Vaskakas Bábszínház honlapján Gyigyimóka történetével szeretne találkozni a Gyigyimóka története című előadásban. De még őt is kárpótolhatja az elvarázsolt tűzoltózenekar muzsikája. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Kirekesztés és normalitás kérdéseit veti fel a Grimm testvérek Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű című meséje, és a belőle készült adaptáció is, amelyet Fodor Orsolya és Oláh-Bebesi Bori készítette a Ciróka Bábszínház számára. A kettő között csak finom hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A kecskeméti Ciróka Bábszínház nagyszínpadán egy önkiszolgáló mosodába keveredik János vitéz, hogy a történetmondás segítségével mindenkivel megértesse, miért a legfontosabb dolog a világon a szerelem. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Az epikus történetekben mindig vannak kiemelkedő riválisok. Akhilleusz és Hektor, Zrínyi és Szulimán, Capulet és Montague, hogy csak a kötelező olvasmányokat idézzük. Sokáig úgy képzeltem, hogy a magyarországi színházi nevelés történetében ilyen a Káva és a Kerekasztal. Aztán létrehoztak egy közös produkciót, ami felülírta ezt a mítoszt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A hazai kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom rendkívül színes, és számos értékes újdonság jelenik meg, amelyek színpadra kívánkoznak. Mégis van, amikor a korábbi, akár csak néhány évtizeddel ezelőtti klasszikusok továbbörökítése a cél. Nemes cél ez, amit nehéz igényesen, pátosz és felesleges retrózás nélkül teljesíteni. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Mivel ma, a gyerekek számára kevésbé élő és nehezebben értelmezhető nyelvi forma a líra, ezért kizárólag versekből előadást készíteni meglehetősen kockázatos vállalkozás. És éppen ez az oka annak is, hogy rettentő fontos ilyen előadásokat létrehozni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.