A főváros 150. születésnapját köszönti a Budapest Nagyregény. Személyes történetekből és helytörténeti kutatásokból épült fel a mű, amelyben a 23 kerület mindegyike egy-egy fejezetet kapott egy jól ismert, neves kortárs szerző megformálásában. A szövegek – ahogy Budapest kerületei – önálló életet élnek, de bizonyos pontokon össze is kapcsolódnak. A Budapest Brand gondozásában megjelent regény dramaturgjával, Tasnádi Istvánnal és szerkesztőjével, Péczely Dórával Merényi Ágnes beszélgetett.
Könyv
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: A NAGY BUDAPEST-PUZZLE
ANYATEHER Marcin Wicha: Amit nem dobtam ki
Marcin Wicha regényében a gyászmunka útját családtörténeti mankókkal járja végig (?). A szűkebb közösség történetében pedig ott a lengyel társadalom 20. századi múltja és ez így egyben ott kísér(t)i az elbeszélőt is. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
TOVÁBBRA IS AZT ÍROM, AMIT ÍRNI SZERETNÉK Beszélgetés Tóth Krisztinával
Hétköznapi emberek hétköznapi történetei, de mindegyikben ott feszül a dráma. Magányról, kitaszítottságról, halálról, nehezen élhető életekről. Az elmúlt öt év írásainak gyűjteménye – róluk, rólunk. Tükör. Az Ahonnan látni az eget című kötet apropóján beszélgettünk Tóth Krisztinával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Hirdetés
MEGVÁLTATLANUL Olga Tokarczuk: Jakub könyvei
A Man Booker-díj mellett a 2019-es Nobel-díjat is elnyerő Olga Tokarczuk nagyregénye Jakub Frank 18. századi misztikus zsidó eretnekmozgalmának története. Valóságos helyszíneken mozgatja valóságos történelmi szereplőit, élükön a híveit a kikeresztelkedésig szédítő szélhámos vagy próféta Jakubbal. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
JÁSZAY TAMÁS DECEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Sűrű hónap elé néznek a kultúrakedvelők decemberben is: lapunk főszerkesztőjének szubjektív ajánlójában (majdnem) tíz színház, film, opera, könyv, nem csak Budapesten, hanem a szomszédos Bécsben is.
TÜKÖRORSZÁG Stefano Bottoni: A hatalom megszállottja
Politológusok, történészek időről időre megpróbálkoznak saját koruk leírásával. Stefano Bottoni most Orbán Viktor új Magyarországának értelmezésére tesz kísérletet. A kötet egy olasz kiadó felkérésére íródott, magyar kiadását a Magyar Hang vállalta, közösségi finanszírozással. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
A KIÉGÉS MŰVÉSZETE A burnout jelensége a kortárs művészetben
Négy művésszel, négy művészeti ág képviselőjével beszélgettünk a kiégés általános jelenségéről. Talán nem meglepő, hogy Simon Márton költő, Fábián Gábor színész-rendező, Grosan Cristina filmrendező és Szeri Viktor táncművész nagyon hasonló problémákat vázoltak fel a téma kapcsán. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
HOGY LEHETNE A LÉLEK RENDBEN? Vida Gábor: Senkiháza
Vida Gábor új regénye, a Senkiháza a régebbiekhez hasonlóan szintén erdélyi. Pontosabban „erdélyi lektűr”, önmeghatározása szerint, pedig a szerzőt ismerők divatos-giccses Erdély-képre és könnyű szórakozásra biztosan nem számíthatnak. Nem is ezeket adja a Senkiháza, hanem elgondolkodtató történeteket, árnyalt képeket a múltról, és a kapott identitásokból, meg azok ellenére identitást építő főhőssel, akinek – hasonlóan az otthonához, a hazájához és úgy általában Kelet-Közép-Európához – sehogy sincs rendben a lelke. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
ÉPKÉZLÁB Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye; Az Úr szukái
Gráczer Tamás krimisorozatában a hóhér ezúttal nem akaszt, és őt sem akasztják. A hóhér, a szerelme és a segédje bűnügyeket derít fel a középkori Buda városában. Az olvasó nemcsak a bűntett felderítésén izgulhat, de képet (sőt szagmintát) kap a 15. századi Buda és Pest hétköznapi életéről. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
SZOLGÁLÓ HUMOR Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben
Bödőcs Tibor új kötete, a Prímszámok hóesésben önmeghatározása szerint miniatűrök gyűjteménye, amelyben rövid és még rövidebb írások sorakoznak, és végérvényesen választ ad a kérdésre, hogy Bödőcs egy humorista, aki ír, vagy egy író is, akinek legfontosabb eszköze a humor. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
A LAPPANGÓ TITOK LYUKAKAT ÜT Beszélgetés Lugosi Viktóriával
Alig van olyan család, ahol a történelmi traumák ne tabusítottak volna számos családi történetet. Maradt a hallgatás. Meg a ma generációjának a trauma-feldolgozás, a titkok felfedése. De meg lehet-e, meg tudunk-e bocsátani, akár magunknak, akár a másiknak? Az Akit itt felejtettek aparegény, családregény, kordokumentum. Lugosi Viktóriával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A GALÍCIAI VÉRES FARSANG Radek Rak: A kígyószív legendája
Radek Rak A kígyószív legendája című regénye az 1846-os galíciai felkelés híres parasztvezére, Jakub Szela történetét úgy meséli el, hogy a tényeket a lengyel népi hitvilág csodás és sokszor nagyon félelmetes elemeivel ötvözi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: BUDAPEST, TE CSODÁS!Podcast Török Andrással a Budapest Könyvről
Megújult Török András legendás Budapest Könyve. A Revizor podcastjában a szerzővel együtt hasonlítottuk össze az első kiadást az átdolgozott verzióval. Alternatív útikönyv-e a Budapest Könyv? Mit keresnek benne a Fortepan fotói? Mit őrzött meg és mit szüntetett meg a korábbi kiadásokból? MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
MERÉNYI ÁGNES NOVEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA Currentzis, Pataki Ági, Tompa Andrea és mások
Könyv, színház, film, koncert, városi séta. 9 + 1 kulturális esemény és termék - közte Teodor Currentzis -, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl mindenkinek novemberre.
VISZONTAGSÁGOS IRODALMI KÖZEG ÉS A NER ÁLTAL LEURALT KÖNYVIPAR Kapuőrök a magyar kultúrában 2. rész.
A cikksorozat előző részében általánosságban mutattuk be a kulturális tér lehetőségeit szabályozó kapuőrök szerepét. Ebben a cikkben az irodalmi közegen és a könyviparon mutatjuk be a jelenséget, a következő, befejező cikkben pedig a színházi világgal foglalkozunk majd. MERKER IVÁN ÍRÁSA.
VAJÁK ELŐTT, VAJÁK UTÁN Andrzej Sapkowski: Maladie és más történetek
A Netflix-sorozattá előlépett dark fantasy műfajú Vaják-sorozat szerzője, Andrzej Sapkowski már a könyvsorozat sikere után gyűjtötte kötetbe a széria előtti novelláit. Az alábbiakban pedig az összetevőkről és előképekről olvashatnak A brémai muzsikusoktól egészen a Trisztán és Izoldáig. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
„…OLYAN, AMILYENNEK LENNIE KELL” Jon Fosse irodalmi Nobel-díja
A 2023-as irodalmi Nobel-díj kiosztását a szokásos esélylatolgatás és izgalom előzte meg. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját ebben az évben Jon Fosse író és drámaíró kapta, akinek pályaképét regényeinek magyar fordítója rajzolja meg. A. DOBOS ÉVA ISMERTETŐJE.
VÉGRE SZÍNHÁZ Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg
Tompa Andrea új könyvének olvasójaként nem tudom eldönteni, mivel állok szemben, leckefelmondással vagy iróniával. És ez jó. Ez a billegő kedély, ez a sarkalló bizonytalanság. Jól esik a fülnek az, ami zavarja az elmét. Bőven belefér egy színházi regény ábrázolás- és beszédmódjába. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Mazurka vagy polonéz? 2.0 – Újra lengyel hónapok a Revizoron
Két éve a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával komoly összeállítást közöltünk a kortárs lengyel kultúra trendjeiről, aktuális vállalásairól, meg persze arról, milyen kapcsolódások léteznek magyar és lengyel művészek között. A dwa bratanki jegyében folytatódik a kaland: ezen az oldalon gyűjtjük össze a Mazurka vagy polonéz? 2.0 cikkeit, fogadják őket szeretettel.
VESZÉLYBEN A MŰKRITIKA, VESZÉLYBEN A REVIZOR
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.
ÚJ UTAKON A REVIZOR
Nincs más lehetőségünk: lépnünk kell. Amikor 2008-ban megalapítottuk a Revizort, az még egy egészen más világ volt, az államot mintha érdekelte volna a kultúra meg a kritika. Most viszont új fejezetet nyitunk: elindul a Revizor Plusz. Na, erre befizetek! És te, bírod a kritikát? JÁSZAY TAMÁS FŐSZERKESZTŐI JEGYZETE.