Nagygéci Kovács József

HOGY LEHETNE A LÉLEK RENDBEN?
Vida Gábor: Senkiháza

Vida Gábor új regénye, a Senkiháza a régebbiekhez hasonlóan szintén erdélyi. Pontosabban „erdélyi lektűr”, önmeghatározása szerint, pedig a szerzőt ismerők divatos-giccses Erdély-képre és könnyű szórakozásra biztosan nem számíthatnak. Nem is ezeket adja a Senkiháza, hanem elgondolkodtató történeteket, árnyalt képeket a múltról, és a kapott identitásokból, meg azok ellenére identitást építő főhőssel, akinek – hasonlóan az otthonához, a hazájához és úgy általában Kelet-Közép-Európához – sehogy sincs rendben a lelke. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

SZERENCSE, HOGY NÉMA
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei

Rakovszky Zsuzsa új kötete retrospektív keretű klasszikus fikciós történelmi regény. A látszólag egyszerű próza komolyan megdolgoztatja az olvasót, bár nem témájával, még csak nem is szövegalkotói eszközeivel, hanem azzal, hogy olyan perspektívából mutatja a valóságot, ami a huszonegyedik századi ember számára nagyon ismerős. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

LÉLEKTANI ÉS KALANDREGÉNY
Hász Róbert: Fábián Marcell és a Hét nővér

A történelmi regényeiről is ismert író, Hász Róbert évekkel ezelőtt különös kísérletbe fogott: detektívregényeket kezdett írni. A huszadik század elején a délvidéki Bácskában játszódó Fábián Marcell-történetek harmadik része jelent meg tavaly év végén. A Fábián Marcell és a Hét nővér címűbe annyi mindent írt bele a szerző, hogy nehéz eldönteni, lezárta ezzel a folyamot, vagy bemutatta a lehetséges folytatások irányát. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

SZERETNI CSELEKEDETTEL ÉS VALÓSÁGGAL
Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben

„… szeretném egy évnek a történetét megírni, ahogy azt átéltem, a maga tapasztalásaival, az élmények leszűrt eredményeivel 1944 márciusától egészen 1945 márciusáig. Háromszázhatvanöt nap? Sokak számára több év nyomorúságával és átélt tapasztalataival ér fel.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A JÓN S ROSSZON INNEN, A TEREMTÉSEN TÚL
Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin

Az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című kötet kötött formában írt, verssorokba tördelt esszé, egy sokszereplős, a valóságot ezúttal nemcsak a fikcióval, de a transzcendenssel is erősen kölcsönhatásba hozó, ütköztető elmélkedés, nagy, egyszerre a humanizmus mellett és ellen elmondott beszéd. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

ÚGY ALAKULT, HOGY VAGYOK ÉS NÉZEM
Wysława Szymborska: A növények hallgatása

Idén végre új Szymborska-könyv jelent meg magyarul. Az 1996-ban irodalmi Nobel-díjat kapott költő életműve valóban válogatott, rá is igaz a bon mot, hogy csak a jó verseit írja meg. Közel tíz évvel halála után versei, a költészethez és az élethez való viszonya semmit sem vesztett értékéből, aktualitásából. Egy 20. századi költő kortalan szövegei magyarul: ajándék a 21. századi olvasónak. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

MINT A MESÉBEN: UTAZUNK
Tittel Kinga: Mesélő Budapest, A várnegyed titkai, A Duna kincsei

Tittel Kinga rendhagyó útikönyvsorozata gyerekeknek már a hatodik kiadásnál tart, és több mint 15.000 eladott példányt számlál. Nem ritka ez egy bestseller esetében, az azonban nem szokványos, hogy egy alapos tárgyi tudással, komoly művészi igénnyel elkészített kiadvány ennyire népszerű legyen. A Kolibri Kiadó sorozata egységesen magas minőséget képvisel. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

ÍGY ZAJLIK (PONTOSAN)
Szálinger Balázs: Al-dunai álom

Szálinger Balázs költő, drámaíró első prózakötete idén ősszel jelent meg. A szerző utóbbi verseskötetei után sem távolodott el a költészettől és ezt nemcsak a szövegekbe illeszkedő versek mutatják. Mégis a magán- és közéleti közlések, a történelmi és földrajzi kutatások, a magyar és (közép- és kelet-)európai sorok összességében egy új Duna-regényt adnak ki. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

MINDEN BOLDOGTALAN CSALÁD A MAGA MÓDJÁN AZ
Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megjelent Péntek Orsolya családtörténeti trilógiájának záródarabja Hóesés Rómában címmel a Kalligramnál. Mikrotörténelem és emlékezéstechnikák, közép-európai évtizedek egy nagyregényben: a szerző sokat tud a múltról és ezt a sokat ezúttal is sikerült regénnyé formálnia. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez