JÁSZAY TAMÁS DECEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Sűrű hónap elé néznek a kultúrakedvelők decemberben is: lapunk főszerkesztőjének szubjektív ajánlójában (majdnem) tíz színház, film, opera, könyv, nem csak Budapesten, hanem a szomszédos Bécsben is.
TÜKÖRORSZÁG Stefano Bottoni: A hatalom megszállottja
Politológusok, történészek időről időre megpróbálkoznak saját koruk leírásával. Stefano Bottoni most Orbán Viktor új Magyarországának értelmezésére tesz kísérletet. A kötet egy olasz kiadó felkérésére íródott, magyar kiadását a Magyar Hang vállalta, közösségi finanszírozással. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
R-BESZÉLGETÉS: MIÉRT ÉPPEN IZLAND? Beszélgetés Tengely Gábor bábrendezővel
Miért éppen Izland? Hogyan jutunk el a kovászos kenyér sütésétől a másfél évtizede tartó sikeres bábszínészi, illetve bábrendezői karrier közel teljes feladásáig? Mire jó az óceán, a vulkán, a vízesés egy rendező életében? Szabad-e üzenetet küldeni a színpadról a gyerekeknek? Miért tartja fantasztikus kezdeményezésnek a Lázár Ervin Programot? Helykeresés
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
AZ ELCSALT HEGEDŰ A katona története – Négy évszak / FAB, Magyar Zene Háza
Nagyszabású művészeti akció egyik állomása volt február utolsó estéjén a Magyar Zene Háza. De mielőtt rátérnék a műsorszámok ismertetésére, szót kell ejtenem a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezetésével működő Fesztivál Akadémia Budapest aktuális tevékenységéről. GABNAI KATALIN ÍRÁSA.
HUSZÁRFAKADÁS Hadik
A kurrens magyar történelmi film továbbra is képtelen úgy elmesélni egy valóban vászonra kívánkozó történetet, hogy közben túllépjen a korlátolt, szigorú értelemben vett jó-rossz bináris oppozíción. A jelenség alól a Hadik sem kivétel, sokkal inkább a szabály. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
LEGYEK SZABAD Jean-Paul Sartre: Legyek / Maladype Színház
Zavarba ejtő sajátosság. Ha tetszik, archaikus eszköztelenség, de ha tetszik, filozofikus színtelenség. Az Atreida-mítosz és az egzisztencialista filozófia találkozása Sartre hibridszínművében. Illetve a Maladype előadásában. Ebben a dilemmában – érzékiség versus didakszis – ülünk és figyelünk egy órán keresztül. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
COOLIDGE-BÓL IS MEGÁRT A SOK Fehér lótusz 2. évad / HBO
Míg a Fehér lótusz első évada egyetlen csettintéssel rántotta ágyba nézőjét, és aztán mindenfajta erőlködés nélkül képes volt partnerét flow-ban tartani, a második évad inkább csak egy hosszan elnyújtott, sekélyes hook-up-ra emlékeztet. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
MESE A SÖTÉT ERDŐRŐL ÉS A SÖTÉT VALÓSÁGRÓL ART-RAVALÓ: Testvérek / Kesztyűgyár
Az ART-RAVALÓ projekt Schermann Márta vezetésével öt esztendeje hoz létre színházi előadásokat, évadonként egyet-egyet, állami gondoskodásban felnőtt fiatalok közül kiválasztott kis csoportokkal. PROICS LILLA ÍRÁSA.
ARANYKOR NÉLKÜL Kék lagúna / Dollár Papa Gyermekei, Trafó
„A négy, végig meztelen, egymáshoz finomabb és kevésbé finom módon viszonyuló férfiszereplő testbeszéddel és hangokkal érintkezik egymással, mozgásuk, viselkedésük ketrecbe zárt majmok világát idézi. Tetteik, meg-megszakadó, ismétlődő játszmasorozatuk egyszerre lehetne sűrítménye hétköznapi nexusainknak, cselekvéseinknek, világeseményeknek.” PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
„VALAHOGY NAGYON SZIMBOLIKUS A TÖRTÉNET” Beszélgetés a Túlságosan vékony falak alkotóival
Az amerikai Gabby Pepito sztoriját 2021 nyarán úgy követték százmilliók világszerte, mint egy true crime sorozatot. A történetből Bódi Zsófia, Horváth Panna és Georgita Máté Dezső Túlságosan vékony falak címmel készített előadást, melynek premierjét március 17-én tartják a Trafóban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
EGY SZIGET, AHOL A MŰVÉSZET SZABAD Théâtre du Soleil: L’Île d’or / Párizs
„Valóban létezik az Arany Sziget? Merre található? Ez alkalommal Japán vizein. Igen, létezik. És nem először. Többször létezett már (és még fog is) csillagjaink és katasztrófáink hosszú krónikája során… A Szigetre megyünk, ami száműzetésnek tűnhet, ám valójában menedék és újrakezdés.” HORVÁTH PATRÍCIA ÍRÁSA.
A GONDOLAT MINŐSÉGE Kőhalmi Péter: Erdély Miklós
Az intézményesülés minden formájától tartózkodó Erdély Miklós nem csak a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb alakja, hanem olyan mester, alkotótárs, akinek munkája egyetemes jelentőségű. Kőhalmi Péter monográfiájának a megjelentetése a 2018-as Optimista kiállítás óta váratott magára. MARTINCSÁK KATA RECENZCIÓJA.
Hirdetés
HOSSZÚ HARAG HIÁNYÁBAN Bertolt Brecht–Paul Dessau: Kurázsi és gyerekei / Budaörsi Latinovits Színház
„Azt mondod, meghalok?” – kérdi az őrmester az őt mustráló Kurázsitól. Szembesülve az előadással, a néző is felteszi magában a kérdést. Azt mondod, csúnya vége lesz? Mert tehetetlenek vagyunk? Hát, nagyon úgy néz ki. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
EGY DISZKREPANCIA MEGHALADÁSA Tromba Veneziana / Müpa, Régizene Fesztivál
A rangos Boroszlói Barokk Zenekar (Wrocławska Orkiestra Barokowa) és Boldoczki Gábor trombitaművész együttműködésének volt igen élvezetes gyümölcse az általuk adott hangverseny február 24-én a Müpában, a Régizene Fesztivál keretében. MALINA JÁNOS CIKKE.
„KIMONDTUNK VÉGRE VALAMIT, AMI AZ IGAZSÁG” Beszélgetés Szabó Rékával
Húsz év működés után a Tünet Együttes megszűnik: az alapító-társulatvezető Szabó Rékával árnyalatlan kijelentésekről, a döntési mechanizmusok átláthatatlanságáról, és arról is beszéltünk, hogy mitől könnyebbült meg a búcsúlevél nyilvánosságra hozatala után. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A MÉLY ELLENTÉTE Lawrence Brownlee a Müpában
Lawrence Brownlee és vendégei elhozták Budapestre Rossinit, Bellinit és Donizettit, a bel canto-gála azonban kedélyes sétarepülés lett a felhők meghódítása helyett. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA.
KÓSZÁLÓK KORA Here és The Shadowless Tower / Berlinálé 2023
Felgyorsult és hatékonyság-hajszoló világunkban viszonylag ritkán találkozunk céltalanul sodródó emberekről szóló történetekkel, és nem csak azért, mert idegen a korszellemtől, hanem mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a sehova nem haladás luxusát. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„REMÉLHETŐLEG JÓ KULCSOT TALÁLTUNK” Beszélgetés Mikó Csabával
Bartis Attila A vége című nagyregényéből a Radnóti Színház számára Mikó Csaba írt darabot, melynek bemutatóját Nagy Péter István rendezésében, ígéretes szereposztással március 5-én tartják. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
„OTTHON BABBAL NAGYON EGYSZERŰ MINDEN” Beszélgetés Szikszai Rémusszal
Ez a Dekameron nem az a Dekameron, siet leszögezni azonnal a Budapest Bábszínház új bemutatójával kapcsolatban a rendező Szikszai Rémusz, aki azt is elárulta, miért jó valahai mat-fiz szakosként élete eddigi legnagyobb projektjét rendezni. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
HÁNYAN VAGYUNK AZ ÁGYAMBAN? Ira Sachs: Passages / Berlinálé 2023
Párosulhat-e nárcisztikus személyiség igaz szerelemmel, avagy el tudjuk-e fogadni, hogy önmagunkban nem feltétlenül vagyunk elegek társunknak? Parádés színészi alakítások, szenzuális szexualitás és kifinomult rendezői érzékenység a Berlinálé leginkább magával ragadó filmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
FIRST WORLD PROBLEM VAGY SZEMÉLYES KONFLIKTUS? Vilmos Noémi: Nem lehetetlen lenni / Káva Kulturális Műhely – Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Marczibányi Téri Művelődési Központ
Az epikus történetekben mindig vannak kiemelkedő riválisok. Akhilleusz és Hektor, Zrínyi és Szulimán, Capulet és Montague, hogy csak a kötelező olvasmányokat idézzük. Sokáig úgy képzeltem, hogy a magyarországi színházi nevelés történetében ilyen a Káva és a Kerekasztal. Aztán létrehoztak egy közös produkciót, ami felülírta ezt a mítoszt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.