„EZ NEM ÜZEM, EZ MANUFAKTÚRA” Beszélgetés Markó Róberttel, a veszprémi Kabóca Bábszínház igazgatójával
Mert nagyot álmodni már a pályázatában is Markó Róbert: a világ legjobb bábszínházát fogja megcsinálni Veszprémben. A Kabóca Bábszínház vadonatúj épülete, a városvezetés bizalma, némi pénz már megvan, a stáb nagyjából felállt – jövőre az előadásoknak kell bizonyítani. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)
A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
IDEJE VOLT Nánay István: Nyitott színház – Paálisti és a Szegedi Egyetemi Színpad
Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
A SZÁLEMI LEJÁRATÓKAMPÁNY Arthur Miller: A szálemiek / Miskolci Nemzeti Színház
Előfordul, hogy egy darab már kissé porosnak tűnő világát a kortárs politikai események új színekkel, aktualitással ruháznak fel. Úgy tűnik, ez most megtörténik Arthur Miller A salemi boszorkányok című művével is. Egyik szemünk sír. És a másik is. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
OTT VOLTÁL? NEM? AKKOR HONNAN TUDNÁD? Ridley Scott: Napóleon
Ridley Scott Napóleonja jó vicc, aminek hiányzik a csattanója, ígéretes revizionista portré, amit csúnyán összemaszatoltak, és gigászi látványfilm, aminek elsorvadnak az izgalmai – miért nem érződik mégsem kudarcnak? SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
A KIÉGÉS MŰVÉSZETE A burnout jelensége a kortárs művészetben
Négy művésszel, négy művészeti ág képviselőjével beszélgettünk a kiégés általános jelenségéről. Talán nem meglepő, hogy Simon Márton költő, Fábián Gábor színész-rendező, Grosan Cristina filmrendező és Szeri Viktor táncművész nagyon hasonló problémákat vázoltak fel a téma kapcsán. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
HOGY LEHETNE A LÉLEK RENDBEN? Vida Gábor: Senkiháza
Vida Gábor új regénye, a Senkiháza a régebbiekhez hasonlóan szintén erdélyi. Pontosabban „erdélyi lektűr”, önmeghatározása szerint, pedig a szerzőt ismerők divatos-giccses Erdély-képre és könnyű szórakozásra biztosan nem számíthatnak. Nem is ezeket adja a Senkiháza, hanem elgondolkodtató történeteket, árnyalt képeket a múltról, és a kapott identitásokból, meg azok ellenére identitást építő főhőssel, akinek – hasonlóan az otthonához, a hazájához és úgy általában Kelet-Közép-Európához – sehogy sincs rendben a lelke. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
A KÓRUS MINDIG ODA MEGY, AHOVÁ FÉL ELMENNI Beszélgetés Marta Górnickával
Marta Górnicka ma a legizgalmasabb európai színházi alkotók egyike. Előadásaiban a markáns politikai tartalom (szavaló)kórusok által ölt formát, aztán mindez súlyos tehervonatként, mennydörögve zakatol át a nézőn. NÉDER PANNI INTERJÚJA.
„HA AZT ÁLLÍTANÁNK, HOGY AZ EGÉSZ MUNKAFOLYAMAT RELAXÁLT VOLT, NEM MONDANÁNK IGAZAT” Interjú Gaál-Kovács Júliával és Vass Imrével
Stresszesnek lenni a 21. századi ember számára olyan természetes, mint levegőt venni, miközben tudatában vagyunk ennek összes egészségügyi kockázatának. A RELAX című előadás a tánc nyelvén beszél az ellazulás és egy teljesebb élet lehetőségeiről. Gaál-Kovács Júliával és Vass Imrével a készülő produkcióról beszélgettünk, amelynek bemutatója november 28-án látható majd a Trafóban. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
ÉPKÉZLÁB Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye; Az Úr szukái
Gráczer Tamás krimisorozatában a hóhér ezúttal nem akaszt, és őt sem akasztják. A hóhér, a szerelme és a segédje bűnügyeket derít fel a középkori Buda városában. Az olvasó nemcsak a bűntett felderítésén izgulhat, de képet (sőt szagmintát) kap a 15. századi Buda és Pest hétköznapi életéről. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
A FESTŐ, AKINEK A KÉPEI MOSOLYOGNAK Renoir – A festő és modelljei
A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállításának címe és a festő alkotói önjellemzése, „figurális festő vagyok” egyaránt világossá teszi, hogy a tárlat főszereplői az emberalakok. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A SKORPIÓ SZÜLETÉSE Kerékgyártó István: Skorpió / Próbanapló, 1. rész
Amikor a Skorpió olvasópróbáján megláttam Mészáros Mátét, beugrott, hogy Kerékgyártó István írta a Bagossy László által rendezett, 2019-ben bemutatott Hurok című drámát is. Amire akkoriban hetekig nem lehetett jegyet kapni, jómagam is a szerencsének – meg egy meg nem jelent nézőnek – köszönhettem, hogy beülhettem az előadásra. BOGYA TÍMEA ÉVA PRÓBANAPLÓJA.
SZOLGÁLÓ HUMOR Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben
Bödőcs Tibor új kötete, a Prímszámok hóesésben önmeghatározása szerint miniatűrök gyűjteménye, amelyben rövid és még rövidebb írások sorakoznak, és végérvényesen választ ad a kérdésre, hogy Bödőcs egy humorista, aki ír, vagy egy író is, akinek legfontosabb eszköze a humor. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Hirdetés
KÖZÖS METSZÉSPONTOK A TÉRBEN Beszélgetés Michał Srokával
A lengyel és magyar kortárs képzőművészeti szcéna hasonló és eltérő tendenciáiról beszélgettünk Michał Srokával, és arról is, hogy miért izgatják a fantáziáját a közösségeket megmozgató projektek. MARTINCSÁK KATA INTERJÚJA.
CSALÁDEGYESÍTÉS Markó Róbert: Családfa mesék / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Három testvér civódik családi örökségén, egy mesekönyvön. De miért olyan fontos egy mesekönyv, és főleg: hogyan lehet egy könyvet elosztani? Erről szól Markó Róbert Családfa mesék című előadása a Ciróka Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MEGSZÁLLOTT IPAROS David Fincher: A gyilkos / Netflix
David Fincher név nélküli bérgyilkosa precíz, professzionális gépezet, amelynek működésében egy ponton váratlanul hiba lép fel. A gyilkos ironikus hangvételű, egzisztenciális thriller – többféle értelmezési lehetőséggel. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
SZABADSÁGTÓL FULDOKOLVA Tudor Giurgiu: Libertate ’89 – Nagyszeben
Szekusok lőnek katonákra lövő rendőrökre lövő szekusokra a román film újabb csúcsteljesítményében, Tudor Giurgiu filmjében. ’89 decemberének erőszakos zűrzavara azonban sokkal többet mond mai önmagunkról, mint szeretnénk. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
PURGATÓRIUM A NYUGAT EXPRESSZEN Tóth Barnabás: Mesterjátszma
A keleti blokkot elhagyó utolsó vonaton a sakk dönt életről és halálról, bűnről és bűnhődésről, üdvről és kárhozatról, múltról és jövőről. Az igazi partit azonban nem a fekete-fehér táblán játsszák. CSOMÁN SÁNDOR KRITKÁJA.
LENGYEL PROBLÉMA = MAGYAR PROBLÉMA? Perform[ing] Poland fesztivál / Artus Stúdió
Menekülésről, családon belüli erőszakról, bizonytalanságról alig egy órában. A Perform[ing] Polandon látott performanszok olykor rendkívül sűrű megfogalmazásmóddal voltak képesek összetett társadalmi problémákról beszélni. Van azonban, hogy ezt a beszédet nehéz meghallani. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
VAN EGY VÁROS Avignoni Fesztivál 2023
Van egy város Dél-Franciaországban, amelyik minden évben lakosságot cserél egy hónapra. A helyiek hosszú kocsisorokban hagyják el a település ősi falait július első hétvégéjén. Ám házaik, lakásaik nem maradnak üresen. Tulajdonosaik helyét átveszik a színház polgárai, hogy együtt éltessék közel négy héten keresztül a földgolyó legnagyobb színházi eseményét: az Avignoni Fesztivált. HORVÁTH PATRÍCIA BESZÁMOLÓJA.
BÉLA BÁ’ BEKOPOG Operabeavató / Magyar Zene Háza
Dinyés Dániel és Göttinger Pál Operabeavatóján oly felhőtlenül szórakozunk, hogy jószerint eszünkbe sem jut a kérdés: vajon tényleg rászorulunk bárminő beavatásra a Bohémélet kapcsán? LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A LAPPANGÓ TITOK LYUKAKAT ÜT Beszélgetés Lugosi Viktóriával
Alig van olyan család, ahol a történelmi traumák ne tabusítottak volna számos családi történetet. Maradt a hallgatás. Meg a ma generációjának a trauma-feldolgozás, a titkok felfedése. De meg lehet-e, meg tudunk-e bocsátani, akár magunknak, akár a másiknak? Az Akit itt felejtettek aparegény, családregény, kordokumentum. Lugosi Viktóriával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.