Horváth M. Judit fotókiállítása az Artphoto Galériában látható 2024. március 12-től április 11-ig. A fotográfus mindig kéznél lévő témából, saját testéből, arcából és mindennapi tárgyakból merít. Romlandó, esendő testét mobiltelefonnal dokumentálja. Hogyan változik az arc a képalkotás révén? DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA.
Képző
Hirdetés
A MASZKKÁ VÁLT ARC
MERÉNYI ÁGNES ÁPRILISI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Áprilisi ajánlóm fókuszába jórészt történelmi és társadalomtörténeti művek kerültek. Egy kétes eredetű bécsi gyűjtemény, lakhatás- és menzatörténet, a rendszerváltozás korszakának vonatjegyhamisítási sztorija, G.W. Pabst filmrendező viszonyulása a hitleri hatalmi gépezethez. Talán a zenei események lógnak csak ki a sorból. De nem kell mindent kényszeresen egy dobozba szuszakolni. MERÉNYI ÁGNES AJÁNLÓJA.
A MÁGIKUS NÉGYZET ÉS A KIHAGYOTT LEHETŐSÉG À la recherche de Vera Molnar – Vera Molnar művei és kortárs reflexiók / Ludwig Múzeum
2023 decemberében hunyt el Vera Molnar magyar származású francia művész, aki az elsők között foglalkozott computer arttal és generatív művészettel: már 1976-ban beemelte sorozataiba a Fortran programozási rendszert. A Ludwig Múzeum április közepéig látogatható kiállítása az 1924-ben született magyar születésű művész életművét kíséreli meg bemutatni kortárs reflexiókkal karöltve. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Hirdetés
NULLA Nyilvános a Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázata nyerteseinek névsora
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
ÍGY ÖLTÖZTÜNK MI Divat & Város / Kiscelli Múzeum
A Divat & Város című kiállítás erőssége, hogy nem kizárólag a divatimádókat kényezteti esztétikai élménnyel, többre vállalkozik: feltárja az elmúlt 150 év divatját érintő társadalmi vonatkozásokat is. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
EMBEREK ÉS FÁK KÖZÖS NYELVE Kapuk a létben. A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig / Szépművészeti Múzeum
A fák és erdők olyan magától értetődő elemei életünknek, hogy különlegesnek számít, ha valaki csak nekik szenteli figyelmét. Vajon beszéljük-e az erdők nyelvét? Hollán Sándor kortárs alkotóként éppolyan jól beszéli a fák nyelvét, mint a régi korok mesterei, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítása pedig kísérletet tesz arra, hogy minket is bevezessen ebbe a különleges, hangtalan nyelvbe. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)
A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
ZSÁNERKÉPEK – NAGY MŰVÉSZET Bukta Imre: Műveljük kertjeinket! / Godot Intézet
A Godot Intézetben nyílt látványos, gazdag, szórakoztató, kalandos és jelentős kiállítás nem apró elmozdulást, finom változást hoz a tíz évvel ezelőtti nagy műcsarnoki tárlathoz képest, hanem fordulatot, amely mégsem veszélyezteti az életmű egységét. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT JANUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Túl sok, túl vegyes, túl és túl: segítünk válogatni, mert a döntés nem könnyű, pedig van, amit muszáj, és olyan is, amit érdemes. Nézni, hallgatni, menni. Kultúra.
A SASFIÓK A római sas árnyékában – BTM Aquincumi Múzeum
Az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása rokonszenves igyekezettel és készséggel teljesíti az összetett kötelező gyakorlatot: megint egyszer összefoglalni a Római Birodalom e határmenti szegletének történetét – és eközben felkínálni valami élményt is a serdületlen és serdülő fiataloknak. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
REAGÁLNAK Ukrán és belorusz menekültek a mai lengyel kultúrában
2022 nyarán nyolc lengyelországi kulturális szervezet elindította a Reagujemy (Reagálunk) elnevezésű nyílt hálózatot, amely olyan kulturális dolgozókat tömörít, akik közösen keresik a választ arra, hogyan tudják támogatni a kultúra és művészet eszközeivel az elmúlt években rendkívül nagy számban az országba érkező (elsősorban ukrán és belorusz) menekülteket. Dorota Semenowicz segített eligazodni a kezdeményezésben. NÁNAY FANNI ÍRÁSA.
A VISSZAVÁGYÓDÁS HULLÁMAIN TechnoCool / Magyar Nemzeti Galéria
Mára eltelt annyi idő, hogy a korszak alkalmassá és érdemessé váljék a vizsgálatra. Az akkori gyerekek végérvényesen felnőttek, a kilencvenes évek fiataljai immár középkorúak lettek. Számos veszteséget és irtózatos gyorsulást hozott az új évezred: a TechnoCool jó időzítéssel talál szíven egy generációt, amelynek tagjai örömmel lebegnek a visszavágyódás hullámain. VERESS GYÖNGYI KRITIKÁJA.
Hirdetés
JÁSZAY TAMÁS DECEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Sűrű hónap elé néznek a kultúrakedvelők decemberben is: lapunk főszerkesztőjének szubjektív ajánlójában (majdnem) tíz színház, film, opera, könyv, nem csak Budapesten, hanem a szomszédos Bécsben is.
KI BIRTOKOLJA AZ IGAZSÁGOT? Ars Electronica Fesztivál 2023
Míg az utóbbi évben a digitális humanizmusról, disztópiákról, addig idén az AI által dominált társadalmi színterekről és a szerzőiség, a kulturális kisajátítás problematikájáról indított diskurzust az Ars Electronica Fesztivál. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
A FESTŐ, AKINEK A KÉPEI MOSOLYOGNAK Renoir – A festő és modelljei
A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállításának címe és a festő alkotói önjellemzése, „figurális festő vagyok” egyaránt világossá teszi, hogy a tárlat főszereplői az emberalakok. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
KÖZÖS METSZÉSPONTOK A TÉRBEN Beszélgetés Michał Srokával
A lengyel és magyar kortárs képzőművészeti szcéna hasonló és eltérő tendenciáiról beszélgettünk Michał Srokával, és arról is, hogy miért izgatják a fantáziáját a közösségeket megmozgató projektek. MARTINCSÁK KATA INTERJÚJA.
A NAGY REIGL-CSÖRTE Műcsarnok kontra Kiscelli Múzeum
A Revizor kritikai portálon véleménykülönbségek is helyet kapnak. A BTM Kiscelli Múzeum–Fővárosi Képtárban Reigl Judit születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kapcsán összecsaptak az indulatok. Megszólaltak a kurátorok és a kritikus is. És a Műcsarnok?
MERÉNYI ÁGNES NOVEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA Currentzis, Pataki Ági, Tompa Andrea és mások
Könyv, színház, film, koncert, városi séta. 9 + 1 kulturális esemény és termék - közte Teodor Currentzis -, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl mindenkinek novemberre.
KÉTFÉLEKÉPP NÉZHETŐ DOLGOK KICSINY TÁRHÁZA Lech Majewski és Orosz István plakátjairól
2022 nyarán Lech Majewski kiállítását a Lengyel Intézetben Orosz István nyitotta meg. Vajon mi a közös a két grafikusban azon túl, hogy hasonló karriert futottak be, és máig megőrizték egyéni stílusukat a technológiai újítások, divatos trendek ellenére is? MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
R-BESZÉLGETÉS: PONTOK, VONALAK, RÁCSOK JÁTÉKA Rényi András tárlatvezetése a balatonfüredi Modern Műtárban
Nem hétköznapi esemény, ha Magyarországon új kiállítóhely nyílik, amelyben egy modern magángyűjtemény kap helyet. A Balatonfüreden 2023 tavaszán nyílt Modern Műtár különleges épületegyüttesében a közel ötven éve alakuló Szöllősi–Nagy-gyűjtemény látható. A hidrológus és festőművész házaspár kezdetben a magyar Európai Iskola modernista alkotóinak műveit gyűjtötte, később Franciaországban a francia és az emigrációban élő magyar művészek alkotásait, majd a kilencvenes évektől a gyűjtemény valóban globálissá vált: japán, latin-amerikai, német, svéd és holland absztrakt darabok sorakoznak benne. A Momű vezető kurátorának Rényi Andrást kérték fel, a Revizor vele járta végig a Képek játéktere című kiállítást.
„KRITIKA”, AVAGY A TÉNYEK? Válasz a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállításának kritikájára
Az M5 Kritika című műsorában éles kritikát kapott a Kiscelli Múzeum Reigl Judit-kiállítása. Lapunk helyt ad a kurátorok érvekkel alátámasztott válaszának. CSERBA JÚLIA, GÁT JÁNOS ÉS RÓKA ENIKŐ ÍRÁSA.