Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
Képző
Hirdetés
NULLA
ÍGY ÖLTÖZTÜNK MI Divat & Város / Kiscelli Múzeum
A Divat & Város című kiállítás erőssége, hogy nem kizárólag a divatimádókat kényezteti esztétikai élménnyel, többre vállalkozik: feltárja az elmúlt 150 év divatját érintő társadalmi vonatkozásokat is. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
EMBEREK ÉS FÁK KÖZÖS NYELVE Kapuk a létben. A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig / Szépművészeti Múzeum
A fák és erdők olyan magától értetődő elemei életünknek, hogy különlegesnek számít, ha valaki csak nekik szenteli figyelmét. Vajon beszéljük-e az erdők nyelvét? Hollán Sándor kortárs alkotóként éppolyan jól beszéli a fák nyelvét, mint a régi korok mesterei, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítása pedig kísérletet tesz arra, hogy minket is bevezessen ebbe a különleges, hangtalan nyelvbe. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Hirdetés
A FEMINISTA ÁTOK Az erőszakról – Budapest Galéria
A Budapest Galéria Az erőszakról című, május elején megnyílt, és július végéig látogatható csoportos kiállítása azokat a művészeti reflexiókat tekinti át, amelyeket női és queer alkotók adnak a testük, létük, világuk elleni agresszióra. SZŰCS TERI RECENZIÓJA.
HALÁLTÁNC EGY ÉLETEN ÁT Reigl Judit: Haláltánc
Ha a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termének ajtaja bezáródik, csend borul ránk. De ebben a csendben lehet igazán meghallani Reigl Judit rajzainak suttogását. A ceruzarajzokban, a néhol remegő, de mégis rutinos vonalakban nemcsak Reigl élete, de több évszázad művészete rejlik, így érdemes meghallgatni halk szavukat. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
SZÁZÖTVEN PILLANTÁS Civilization: The Way We Live Now, Saatchi Gallery, London
A világ minden tájáról összeverbuvált százötven fotós villantja fel a kortárs művészet King’s Road-i fellegvárában az emberiség állandóan változó életének különböző metszeteit. R.HAHN VERONIKA ISMERTETŐJE.
OUTSIDER ÉS REALISTA A NA’CONXYPANI ESZKÉPISTA? GULÁCSY – Na’Conxypan hercege
Álomvilág főművekkel, izgalmas felvetések és néhol billegő érvek egy megrendítő tárlaton. A Magyar Nemzeti Galéria GULÁCSY. Na’Conxypan hercege című kiállítását nem érdemes kihagyni. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
ANILIN ÉS TOMBOLÓ NAP Csontváry 170 / Szépművészeti Múzeum
Százhetven éve született Csontváry Kosztka Tivadar, és közel százhúsz éve nyílt első jelentős budapesti kiállítása, hatvan éve pedig átfogó tárlat műveiből itt, a Szépművészeti Múzeumban. Most két partnerintézmény, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum – Csontváry Múzeum közreműködésével nyílt retrospektív kiállítás a művész születésének kerek évfordulójára. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
ÚJ NŐ A KAMERA MÖGÖTT – AZ ISMERETLEN LANDAU ERZSI Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967, Mai Manó Ház
A Magyarországon szinte ismeretlen Landau Erzsi (Ergy Landau) az első világháború után Franciaországba emigrált magyar fotográfusok közé tartozik. Portré-, gyerek- és aktfotóiról, később riportfotóiról vált híressé. FISLI ÉVA RECENZIÓJA.
FELHŐBE MENTÉS Lengyel András: …minden fent van a felhőben… / Ludwig Múzeum
Lengyel András legutóbbi kiállítása, a Budapest felett az ég 2004-ben volt látható a Ludwig Múzeumban. A cím – utalva Wim Wenders filmdrámájára – nem esett messze Lengyel technikájától: megfigyelni és meghallgatni a város lakóinak gondolatait. És mik lehetnének erre alkalmasabbak, mint a felhők? A felhő motívumán túlmutatva a retrospektív kiállítás most átfogóbb, gazdagabb anyagot tár a látogatók elé. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
„MUSZÁJ ŐT BESKATULYÁZNI?” Beszélgetés Sarah Johanna Theurerrel, Ladik Katalin Ooooooooo-pus című müncheni kiállításának társkurátorával
Március 2-án nyílt meg Münchenben és szeptember 10-éig látható Ladik Katalin első retrospektív kiállítása Németországban a Haus der Kunst múzeumban. A kiállítás társkurátorával, Sarah Johanna Theurerrel beszélgettünk a tárlat felépítéséről, ennek kapcsán pedig Ladik Katalin életművéről. CSEICSNER OTÍLIA INTERJÚJA.
A VÉRTANÚ HOLTTESTE Mervorious–Brazil: Hosszú az út hazáig
A képregény itthon mindmáig szubkulturális műfaj, a történelmi képregény pedig azon belül is alkategória, holott kiválóan alkalmas történelmi események felidézésere, elmesélésére. A hazai készítésű történelmi képregények száma az elmúlt években növekedni kezdett. A Képes Krónikák Kiadó 1848-as ihletettségű képregénye hű marad a történelmi eseményekhez, de a tények hézagait izgalmasan tölti ki fiktív elemekkel. BAYER ANTAL RECENZIÓJA.
Hirdetés
A GONDOLAT MINŐSÉGE Kőhalmi Péter: Erdély Miklós
Az intézményesülés minden formájától tartózkodó Erdély Miklós nem csak a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb alakja, hanem olyan mester, alkotótárs, akinek munkája egyetemes jelentőségű. Kőhalmi Péter monográfiájának a megjelentetése a 2018-as Optimista kiállítás óta váratott magára. MARTINCSÁK KATA RECENZCIÓJA.
KORTÁRS AVATÁROK – SEBEZHETŐ IDENTITÁSOK Keresztes Zsófia: Az álmok után: Merek dacolni a károkkal / Ludwig Múzeum
Bár a fiatal művész egy bécsi kiállításában, a Sticky Fragility-ben már reflektált az identitásvesztettség állapotára, a sebezhető identitásokkal foglalkozó alkotásai az 59. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában teljesedtek ki. A kiállítás most a Ludwig Múzeumban kap teret, amely egy helyspecifikus installáció esetében nem mentes a kihívásoktól. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
AZ ŐSROBBANÁSTÓL A CSILLAGREPEDÉSEKIG Hantai, Klee és más absztrakciók – Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlata kis alapterületű, de nagy kiállítás. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
LÁBASBAN AZ ÉLET Bukta Imre: Műveljük kertjeinket! / Godot Intézet
Az Apám romantikája eladó (2017) kiállítása után már nem gondoljuk, hogy Bukta Imre meglepetésekkel rukkolhat elő, hiszen négy éve az új festmények debütálása mellett valami más is várta a látogatókat: élő tyúkok siserehada. A művész most a hetvenedik születésnapja alkalmából nyílt tárlaton új területeket is beemel a parasztság pusztuló romantikájával és a természettel összefüggésben. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
NYÁJEBEK, FITORKÁK, SELYMÉREK ÉS BANGÓ EBEK VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete – Kiscelli Múzeum
A Kiscelli Múzeum évek óta rendez érdekes civilizációtörténeti kiállításokat. A divat és csillogás, majd a csatornázás és a vécé kultúrhistóriája után most a fővárosi kutyatartás története van soron. Vakvezető és rendőrkutyák, őrkutyák és kiállításon parádézó szuperkutyák, ölebek és segítő, terápiás kutyák, kutyaiskolák és ebnyilvántartás – mindezekről szól a kutyás közösséget is megszólító kiállítás. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
EL GRECO, A SELF-MADE MAN El Greco / Szépművészeti Múzeum
Domenikosz Theotokopulosz, vagyis ahogy a művészettörténet ismeri, El Greco életművének reprezentatív válogatása látható a Szépművészeti Múzeumban. A múzeum saját jelentős El Greco-anyaga egyebek közt a Louvre-ből, a Pradóból, a londoni National Galleryből és a toledói Musoe del Grecóból kölcsönzött festményekkel egészül ki. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
RANDEVÚ CÉCILE-LEL ÉS KÁROLY RÓBERTTEL Textúra 2022 / Magyar Nemzeti Galéria
Én nem tudom, mi ez, de eldöntöttem: nem döntöm el, hogy színház vagy egy upgradelt tárlatvezetés. A Textúra-sorozat új darabja a Magyar Nemzeti Galériában minden esetre jó estét ígér – és az ígéretét be is tartja. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
ANDRÉ KERTÉSZ ÉS A MAGYAR ARTISTÁK Cirkusz. André Kertész sosem látott képei / Mai Manó Ház, PaperLab Galéria
Cirkusz. André Kertész sosem látott képei címmel látható egy kamarakiállítás a Mai Manó Ház PaperLab Galéria nevű könyvesboltjában. Az összeállítás kiegészül még két korábban, 1925-ben illetve 1926-ban Párizsban készült cirkuszi témájú fotóval, melyeket a művész annak idején elajándékozott. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE.
„WIE LEICHT WIRD ERDE SEIN” Jovánovics György: Jeney Zoltán síremléke
A nemes perzsák között – mondja Montesquieu – a legnagyobb átok, hogy halj meg barátaid közül utoljára. Jovánovicsot – Isten tartsa meg – fenyegeti ez az átok: nem először kell egy barátja síremlékét megalkotnia. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.