Hirdetés
A londoni Tate Modernben rendezett retrospektív kiállításával végérvényesen beigazolódott, hogy Yoko Onónak semmi szüksége nem volt John Lennonra a világhír megszerzéséhez. Saját jogán is érvényes, öntörvényű képzőművész, performansz és filmes alkotó. R. HAHN VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
Festőként megpróbál nem-látni. Szélnek ereszteni a koncentrált odafigyelést. Legkedvesebb motívumával, az örökzöld tölggyel szemben állva lecsendesíti a szellemet, hogy a szemlélődés elvezesse a valódi látnivalóhoz. Kilencven éves. Az időt is asszisztensének fogadta. Érzékelni tanít önmagunk határvidékén. BÖRCSÖK DÓRA INTERJÚJA.
Szó van egy bizonyos XIX. századi, Amerikába bevándorló zsidó fotográfusról, az általa készített képek megtalált és sajnálatosan elveszett jiddis nyelvű leírásairól, amelyek nyomán a Mai Manó Házban látható felvételek készültek, a sajnálatos módon lerombolt hajdani műteremházról, az elveszett, bár előtte lefotografált utazóládáról, sőt, a katalógus kommentárjai szerzőjének szomorú, idő előtti haláláról. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA.
Hirdetés
Sűrű hónap elé néznek a kultúrakedvelők decemberben is: lapunk főszerkesztőjének szubjektív ajánlójában (majdnem) tíz színház, film, opera, könyv, nem csak Budapesten, hanem a szomszédos Bécsben is.
Míg az utóbbi évben a digitális humanizmusról, disztópiákról, addig idén az AI által dominált társadalmi színterekről és a szerzőiség, a kulturális kisajátítás problematikájáról indított diskurzust az Ars Electronica Fesztivál. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállításának címe és a festő alkotói önjellemzése, „figurális festő vagyok” egyaránt világossá teszi, hogy a tárlat főszereplői az emberalakok. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A lengyel és magyar kortárs képzőművészeti szcéna hasonló és eltérő tendenciáiról beszélgettünk Michał Srokával, és arról is, hogy miért izgatják a fantáziáját a közösségeket megmozgató projektek. MARTINCSÁK KATA INTERJÚJA.
A Revizor kritikai portálon véleménykülönbségek is helyet kapnak. A BTM Kiscelli Múzeum–Fővárosi Képtárban Reigl Judit születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kapcsán összecsaptak az indulatok. Megszólaltak a kurátorok és a kritikus is. És a Műcsarnok?
Könyv, színház, film, koncert, városi séta. 9 + 1 kulturális esemény és termék - közte Teodor Currentzis -, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl mindenkinek novemberre.
2022 nyarán Lech Majewski kiállítását a Lengyel Intézetben Orosz István nyitotta meg. Vajon mi a közös a két grafikusban azon túl, hogy hasonló karriert futottak be, és máig megőrizték egyéni stílusukat a technológiai újítások, divatos trendek ellenére is? MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
Nem hétköznapi esemény, ha Magyarországon új kiállítóhely nyílik, amelyben egy modern magángyűjtemény kap helyet. A Balatonfüreden 2023 tavaszán nyílt Modern Műtár különleges épületegyüttesében a közel ötven éve alakuló Szöllősi–Nagy-gyűjtemény látható. A hidrológus és festőművész házaspár kezdetben a magyar Európai Iskola modernista alkotóinak műveit gyűjtötte, később Franciaországban a francia és az emigrációban élő magyar művészek alkotásait, majd a kilencvenes évektől a gyűjtemény valóban globálissá vált: japán, latin-amerikai, német, svéd és holland absztrakt darabok sorakoznak benne. A Momű vezető kurátorának Rényi Andrást kérték fel, a Revizor vele járta végig a Képek játéktere című kiállítást.
Az M5 Kritika című műsorában éles kritikát kapott a Kiscelli Múzeum Reigl Judit-kiállítása. Lapunk helyt ad a kurátorok érvekkel alátámasztott válaszának. CSERBA JÚLIA, GÁT JÁNOS ÉS RÓKA ENIKŐ ÍRÁSA.
Hirdetés
A száz éve született Reigl Juditra idehaza és külföldön számtalan kiállítás emlékezik. Magyarországon három jelentős tárlat is látható ebből az alkalomból. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok bemutatója mellett különös jelentőségű a Kiscelli Múzeumé, ahol a döntően absztrakt művésznek tartott Reigl Judit figuratív művei kaptak helyett a Templomtérben Szárnyalás–Vol–Flight címmel. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Szóval konfliktusból tényleg van elég a Budapesti Történeti Múzeumban, és egyre kevésbé látszik a turbulens felszín alatt, hogy a főigazgatót szándékosan és szisztematikusan lehetetlen helyzetben tartja, és ezáltal hibázásra készteti a munkáltatója. Ő pedig több munkatárs szerint ugyancsak rosszul kezeli a konfliktusokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának, Népessy Noéminek a megbízatása 2024. március 31-én lejár. A tulajdonos-fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázaton ketten indultak: a jelenlegi főigazgató és Csorba László, aki sokáig a Római Magyar Akadémia igazgatója, aztán ugyancsak sokáig a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. A szakmai bírálóbizottság egyhangúlag Csorbát javasolta, a Fővárosi Közgyűlés pedig meg is választotta, a kinevezése 2024. április 1-jétől él. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Két éve a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával komoly összeállítást közöltünk a kortárs lengyel kultúra trendjeiről, aktuális vállalásairól, meg persze arról, milyen kapcsolódások léteznek magyar és lengyel művészek között. A dwa bratanki jegyében folytatódik a kaland: ezen az oldalon gyűjtjük össze a Mazurka vagy polonéz? 2.0 cikkeit, fogadják őket szeretettel.
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.
Nincs más lehetőségünk: lépnünk kell. Amikor 2008-ban megalapítottuk a Revizort, az még egy egészen más világ volt, az államot mintha érdekelte volna a kultúra meg a kritika. Most viszont új fejezetet nyitunk: elindul a Revizor Plusz. Na, erre befizetek! És te, bírod a kritikát? JÁSZAY TAMÁS FŐSZERKESZTŐI JEGYZETE.
Cenzor? Mecénás? Kurátor? Döntnök? A kasszakulcs őrzője? A kapuőr fogalma és funkciója külföldön nagyjából közismert, itthon most ismerkedünk vele. MERKER IVÁN ÍRÁSA - 1. RÉSZ.
Színház, könyv, kiállítás, film. Ez az a 10 kulturális esemény vagy termék, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl másoknak is októberre.
VALIE EXPORT provokatív feminista performanszaival hívta fel magára a figyelmet. A művész első radikális gesztusa, hogy Waltraud Lehnerről Valie Exportra változtatta a nevét, maga mögött hagyva nemcsak férje és apja nevét, de mindazt a konzervatív, patriarchális társadalmat, amely meghatározta a világ nőkről alkotott képét. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.