Hirdetés
Egy különleges könyvről beszélnek a pécsiek és a Pécsen túliak: a szokatlan vállalás és annak teljesítése Koszits Attilához, Pécs ismert arcához fűződik. V. GILBERT EDIT ÍRÁSA.
A serendipity azt a képességet jelöli, ami alkalmassá teszi birtoklóját, hogy a véletlen vagy éppen bölcs belátása révén ott is értéket találjon, ahol nem is várná. A Magyar Nemzeti Galéria újonnan felfedezett Vaszary-képeire ez kétszeresen – az új művek és Vaszary művészi látásmódjára nézve – is igaz. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Ha van kihagyhatatlan kiállítás, akkor az a Jean-Michael Basquiat életművéből rendezett tárlat a bécsi Albertinában. A művész durva, nyers, art brut-hoz közelítő, az amerikai punk kultúra és east-side világát is beillesztő vizualitásával, kritikai megközelítésével hamar elérte, hogy a legnagyobbakkal állítson ki. Miközben az elsők között ismerte fel, hogy a köztér is lehet kommunikációra alkalmas felület, a jelenben is kívülálló, outsider maradt. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Hirdetés
A végig barlangban meg a bejárat körül játszódó Grotta profunda eklektikus pillanatok fűzére: akad extázisban tobzódó meztelen nő, szavalókórus, és van, hogy rokokó parókás barlangszirének járják önfeledt táncukat Artemisz karaként. Teszik mindezt Straussra. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A művészettörténet egyetlen modern historiográfusa sem sorolná Jan Matejko művészetét a festészeti progresszió körébe, de ha ez így van, akkor csak arra bizonyíték, hogy a progresszivista unilineáris fejlődés-elv sem különb más ilyen fölfogásoknál. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
Benczúr Emese a kiállított installációkkal különböző kulturális toposzokat modellez: a szépségipar és közösségi oldalak által követelt ragyogás csillámporos szlogenjeiből, a személyiségfejlesztésre szánt (ál)bölcsességek mantrázásából, a politikai és marketing hangzatok megtévesztéseiből, a különféle hitrendszerek egyéneket felszabadító látszólagosságaiból stb. kettős helyzeteket teremt: állít, felszólít, de parancsoló attitűd nélkül. TÓTH DITTA ÍRÁSA.
A Raktárkészlet középpontjában a Tréfa magyar kiadása áll, amely Rubin Péter fordításában 1968-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál (és párhuzamosan a pozsonyi Tatrannál). Terjesztésre Magyarországon nem(igen) került, bevonták illetve bezúzták, lappangó példányai kultuszkönyvvé tették… GÖRÖZDI JUDIT ÍRÁSA.
„A művészet történetében ő volt az első asszony, aki tökéletesen és megalkuvást nem ismerő őszinteséggel, higgadt könyörtelenséggel jelenítette meg a csakis a női nem által megtapasztalható általános és konkrét élményeket”. BORDÁCS ANDREA KRITIKÁJA.
Aki jó szobrászatot akar látni (vagy a mai köztéri bronz és fa viccekről azt hiszi, hogy komoly), menjen el a FUGÁ-ba, és nézze meg Schaár Erzsébet kiállítását. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Az iszlám és Firenze kapcsolatát mutatja be az Uffizi Képtár új kiállítása, amely a Bargello Múzeummal, a tárlat másik helyszínével közösen készült. A muzulmán és a keresztény világ egymásra hatását, és a vallások közötti, már a középkortól számon tartott dialógust bemutató kiállítás kurátora Giovanni Curatola, az iszlám művészetek elismert olasz kutatója. MAÁR ÍRISZ ÍRÁSA.
Egy manifesztum kiadásához szükségeltetik sok korábbi híres kiáltvány, egy profi filmes stáb, egy nagyszerű színésznő, a nemzetközi művészeti világ múzeumi infrastruktúrája, nagy presztizsű filmfesztiválok, nemzetközi filmterjesztés és mozi hálózat. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
A Király utca „eleven”, de a Body kiállítás végre megmutatja, hogy ennek az életnek az ára a tökéletes dehumanizáció, amikor az emberi gépezet feltárja élőhalott igazságát. NEMES Z. MÁRIÓ ÍRÁSA.
Hirdetés
Hogyan nyújtott menedéket a múlt rendszer tiltott művészeinek a szeretet terrorlegénye egy szanatóriumban? KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
Begyűrűzik az ukrán aktualitás a bőrünk alá, merész és nyers művészi tettek szemtanúi vagyunk: az ukrán kortárs művészeti szcéna jelentős tárlattal képviselteti magát június végéig a budapesti Ludwig Múzeumban. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
Man Rayt nem lehet megunni. Ezt mondta barátja és szellemi társa, MArcel Duchamp, és recenzensünk is erre a megállapításra jutott Bécsben. VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA
Szüts Miklós akadémiai székfoglaló tárlata tágas horizontok felé nyit. Az utóbbi években egy nagyon különös, az időtlent megidézni képes tartományban alkot. A még nem ábrázolás és a már nem ábrázolás határán sajátos absztrakciót művel. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
A művészeti gyakorlatok szükségszerűen rendelkeznek politikai dimenzióval is, amikor fontos szerepet játszanak az adott társadalmi rend létrehozásában, fenntartásában és az azzal való szembehelyezkedésben. A Belgiumban élő dél-afrikai konceptualista alkotó, Kendell Geers munkáiban hatékonyan ötvözi a művészeti és társadalmi cselekvést: nem pusztán rá akarja irányítani a figyelmet a rendszer által működtetett feltételek igazságtalanságaira, vagy működésképtelenségére, hanem megpróbál a művészet eszközeivel változtatni is ezeken. TÓTH DITTA ÍRÁSA.
Nem valószínű, hogy az arra járó hökkenten kapja fel a fejét a Clark Ádám tér új épülete láttán: upsz, micsoda építészeti bravúr! A húszegynéhány év után végre beépült telken álló új hotel a konzervatív kedélyeket sem borzolja túlságosan. Olyan lett, amilyennek a nagyméltóságú tervtanács kívánta: illeszkedő. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A kanadai Ydessa Hendeles nagyszabású bécsi kiállítása a mesék, a mesebeliség köré épült kultuszok és azok értelmezése körül forog. De sem a Három kismalac, sem Lúdanyó nem gyerekeknek szól.VÁRADI ANDRÁS RECENZIÓJA.
A Budapest Art Week saját szervezésű kiállításán Budapestről láthatunk kiállítást a Budapest Projekt Galériában. További meglepetésekért kattintson! ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Péli Barna Húsdiszkont című kiállítása április 4-ig látható a budapesti Horizont Galériában. Nem tesszük zsebre, amit ez a leértékelés kínál. KÁNTOR VIOLA ÍRÁSA.