Az Art Department Mementó – az emlékezés gesztusa című kiállítása Rajk László egykori műtermében azoknak az embereknek állít emléket, akik bevésték a nevüket az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor téglafalába. A művész frottázsait – a téglákba vésett nevek átsatírozott képeit a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményi darabjai egészítik ki, különös összjátékba lépve a jelet/nyomot hagyás gesztusával. Farkas Zsófia kurátor és Rajk Judit, az Art Department vezetője beszélgettek a Revizor felkérésére.
Képző
Hirdetés
MEMENTÓ – AZ EMLÉKEZÉS GESZTUSA
PUSKÁS PANNI MÁRCIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Demencia, alkoholizmus, gyerek- és ifjúsági előadások, meztelen nők, robotok, egy vicces diktátor, Ujj Zsuzsi és a világ legszebb városa, Róma. Puskás Panni kulturális programötleteihez márciusban sem kell majd nyakkendőt kötni.
IRÁNYÍTOTT ÉGÉSOur Ecology: Toward a Planetary Living / Mori Art Museum, Tokió
A Mori Art Museum alapításának huszadik évfordulóját nagyszabású és igen aktuális kiállítás megrendezésével ünnepli. Az Our Ecology: Toward a Planetary Living című tárlatban a neves múzeum harmincnégy kortárs japán és külföldi művész alkotásain keresztül ad összetett képet a klímaválságról, annak hatásairól, ember és természet viszonyáról, a múlt bűneiről és a jövő művészeti lehetőségeiről. CSEH DÁVID ELEMZÉSE.
Hirdetés
TANÍTÁSOK A SZABADSÁGRÓl Reigl Judit: Szárnyalás–Vol–Flight / Kiscelli Múzeum
A száz éve született Reigl Juditra idehaza és külföldön számtalan kiállítás emlékezik. Magyarországon három jelentős tárlat is látható ebből az alkalomból. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok bemutatója mellett különös jelentőségű a Kiscelli Múzeumé, ahol a döntően absztrakt művésznek tartott Reigl Judit figuratív művei kaptak helyett a Templomtérben Szárnyalás–Vol–Flight címmel. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
MUNKÁLTAT A FŐVÁROS Főigazgatóváltás a Budapesti Történeti Múzeumban – 2. rész
Szóval konfliktusból tényleg van elég a Budapesti Történeti Múzeumban, és egyre kevésbé látszik a turbulens felszín alatt, hogy a főigazgatót szándékosan és szisztematikusan lehetetlen helyzetben tartja, és ezáltal hibázásra készteti a munkáltatója. Ő pedig több munkatárs szerint ugyancsak rosszul kezeli a konfliktusokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
ÁLDATLAN? TOXIKUS? Főigazgatóváltás a Budapesti Történeti Múzeumban – 1. rész
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának, Népessy Noéminek a megbízatása 2024. március 31-én lejár. A tulajdonos-fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázaton ketten indultak: a jelenlegi főigazgató és Csorba László, aki sokáig a Római Magyar Akadémia igazgatója, aztán ugyancsak sokáig a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. A szakmai bírálóbizottság egyhangúlag Csorbát javasolta, a Fővárosi Közgyűlés pedig meg is választotta, a kinevezése 2024. április 1-jétől él. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Mazurka vagy polonéz? 2.0 – Újra lengyel hónapok a Revizoron
Két éve a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával komoly összeállítást közöltünk a kortárs lengyel kultúra trendjeiről, aktuális vállalásairól, meg persze arról, milyen kapcsolódások léteznek magyar és lengyel művészek között. A dwa bratanki jegyében folytatódik a kaland: ezen az oldalon gyűjtjük össze a Mazurka vagy polonéz? 2.0 cikkeit, fogadják őket szeretettel.
VESZÉLYBEN A MŰKRITIKA, VESZÉLYBEN A REVIZOR
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.
ÚJ UTAKON A REVIZOR
Nincs más lehetőségünk: lépnünk kell. Amikor 2008-ban megalapítottuk a Revizort, az még egy egészen más világ volt, az államot mintha érdekelte volna a kultúra meg a kritika. Most viszont új fejezetet nyitunk: elindul a Revizor Plusz. Na, erre befizetek! És te, bírod a kritikát? JÁSZAY TAMÁS FŐSZERKESZTŐI JEGYZETE.
KI NYIT AJTÓT? Kapuőrök a magyar kultúrában 1.
Cenzor? Mecénás? Kurátor? Döntnök? A kasszakulcs őrzője? A kapuőr fogalma és funkciója külföldön nagyjából közismert, itthon most ismerkedünk vele. MERKER IVÁN ÍRÁSA - 1. RÉSZ.
PUSKÁS PANNI OKTÓBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Színház, könyv, kiállítás, film. Ez az a 10 kulturális esemény vagy termék, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl másoknak is októberre.
A NŐI TEST FELSZABADÍTÁSA VALIE EXPORT retrospektív kiállítása / Albertina, Bécs
VALIE EXPORT provokatív feminista performanszaival hívta fel magára a figyelmet. A művész első radikális gesztusa, hogy Waltraud Lehnerről Valie Exportra változtatta a nevét, maga mögött hagyva nemcsak férje és apja nevét, de mindazt a konzervatív, patriarchális társadalmat, amely meghatározta a világ nőkről alkotott képét. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
Hirdetés
A FEMINISTA ÁTOK Az erőszakról – Budapest Galéria
A Budapest Galéria Az erőszakról című, május elején megnyílt, és július végéig látogatható csoportos kiállítása azokat a művészeti reflexiókat tekinti át, amelyeket női és queer alkotók adnak a testük, létük, világuk elleni agresszióra. SZŰCS TERI RECENZIÓJA.
HALÁLTÁNC EGY ÉLETEN ÁT Reigl Judit: Haláltánc
Ha a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termének ajtaja bezáródik, csend borul ránk. De ebben a csendben lehet igazán meghallani Reigl Judit rajzainak suttogását. A ceruzarajzokban, a néhol remegő, de mégis rutinos vonalakban nemcsak Reigl élete, de több évszázad művészete rejlik, így érdemes meghallgatni halk szavukat. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
SZÁZÖTVEN PILLANTÁS Civilization: The Way We Live Now, Saatchi Gallery, London
A világ minden tájáról összeverbuvált százötven fotós villantja fel a kortárs művészet King’s Road-i fellegvárában az emberiség állandóan változó életének különböző metszeteit. R.HAHN VERONIKA ISMERTETŐJE.
OUTSIDER ÉS REALISTA A NA’CONXYPANI ESZKÉPISTA? GULÁCSY – Na’Conxypan hercege
Álomvilág főművekkel, izgalmas felvetések és néhol billegő érvek egy megrendítő tárlaton. A Magyar Nemzeti Galéria GULÁCSY. Na’Conxypan hercege című kiállítását nem érdemes kihagyni. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
ANILIN ÉS TOMBOLÓ NAP Csontváry 170 / Szépművészeti Múzeum
Százhetven éve született Csontváry Kosztka Tivadar, és közel százhúsz éve nyílt első jelentős budapesti kiállítása, hatvan éve pedig átfogó tárlat műveiből itt, a Szépművészeti Múzeumban. Most két partnerintézmény, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum – Csontváry Múzeum közreműködésével nyílt retrospektív kiállítás a művész születésének kerek évfordulójára. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
ÚJ NŐ A KAMERA MÖGÖTT – AZ ISMERETLEN LANDAU ERZSI Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967, Mai Manó Ház
A Magyarországon szinte ismeretlen Landau Erzsi (Ergy Landau) az első világháború után Franciaországba emigrált magyar fotográfusok közé tartozik. Portré-, gyerek- és aktfotóiról, később riportfotóiról vált híressé. FISLI ÉVA RECENZIÓJA.
FELHŐBE MENTÉS Lengyel András: …minden fent van a felhőben… / Ludwig Múzeum
Lengyel András legutóbbi kiállítása, a Budapest felett az ég 2004-ben volt látható a Ludwig Múzeumban. A cím – utalva Wim Wenders filmdrámájára – nem esett messze Lengyel technikájától: megfigyelni és meghallgatni a város lakóinak gondolatait. És mik lehetnének erre alkalmasabbak, mint a felhők? A felhő motívumán túlmutatva a retrospektív kiállítás most átfogóbb, gazdagabb anyagot tár a látogatók elé. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
„MUSZÁJ ŐT BESKATULYÁZNI?” Beszélgetés Sarah Johanna Theurerrel, Ladik Katalin Ooooooooo-pus című müncheni kiállításának társkurátorával
Március 2-án nyílt meg Münchenben és szeptember 10-éig látható Ladik Katalin első retrospektív kiállítása Németországban a Haus der Kunst múzeumban. A kiállítás társkurátorával, Sarah Johanna Theurerrel beszélgettünk a tárlat felépítéséről, ennek kapcsán pedig Ladik Katalin életművéről. CSEICSNER OTÍLIA INTERJÚJA.
A VÉRTANÚ HOLTTESTE Mervorious–Brazil: Hosszú az út hazáig
A képregény itthon mindmáig szubkulturális műfaj, a történelmi képregény pedig azon belül is alkategória, holott kiválóan alkalmas történelmi események felidézésere, elmesélésére. A hazai készítésű történelmi képregények száma az elmúlt években növekedni kezdett. A Képes Krónikák Kiadó 1848-as ihletettségű képregénye hű marad a történelmi eseményekhez, de a tények hézagait izgalmasan tölti ki fiktív elemekkel. BAYER ANTAL RECENZIÓJA.