A száz éve született Reigl Juditra idehaza és külföldön számtalan kiállítás emlékezik. Magyarországon három jelentős tárlat is látható ebből az alkalomból. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok bemutatója mellett különös jelentőségű a Kiscelli Múzeumé, ahol a döntően absztrakt művésznek tartott Reigl Judit figuratív művei kaptak helyett a Templomtérben Szárnyalás–Vol–Flight címmel. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Képző
Hirdetés
TANÍTÁSOK A SZABADSÁGRÓl
MUNKÁLTAT A FŐVÁROS Főigazgatóváltás a Budapesti Történeti Múzeumban – 2. rész
Szóval konfliktusból tényleg van elég a Budapesti Történeti Múzeumban, és egyre kevésbé látszik a turbulens felszín alatt, hogy a főigazgatót szándékosan és szisztematikusan lehetetlen helyzetben tartja, és ezáltal hibázásra készteti a munkáltatója. Ő pedig több munkatárs szerint ugyancsak rosszul kezeli a konfliktusokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
ÁLDATLAN? TOXIKUS? Főigazgatóváltás a Budapesti Történeti Múzeumban – 1. rész
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának, Népessy Noéminek a megbízatása 2024. március 31-én lejár. A tulajdonos-fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázaton ketten indultak: a jelenlegi főigazgató és Csorba László, aki sokáig a Római Magyar Akadémia igazgatója, aztán ugyancsak sokáig a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. A szakmai bírálóbizottság egyhangúlag Csorbát javasolta, a Fővárosi Közgyűlés pedig meg is választotta, a kinevezése 2024. április 1-jétől él. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Hirdetés
AZ ŐSROBBANÁSTÓL A CSILLAGREPEDÉSEKIG Hantai, Klee és más absztrakciók – Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlata kis alapterületű, de nagy kiállítás. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
LÁBASBAN AZ ÉLET Bukta Imre: Műveljük kertjeinket! / Godot Intézet
Az Apám romantikája eladó (2017) kiállítása után már nem gondoljuk, hogy Bukta Imre meglepetésekkel rukkolhat elő, hiszen négy éve az új festmények debütálása mellett valami más is várta a látogatókat: élő tyúkok siserehada. A művész most a hetvenedik születésnapja alkalmából nyílt tárlaton új területeket is beemel a parasztság pusztuló romantikájával és a természettel összefüggésben. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
NYÁJEBEK, FITORKÁK, SELYMÉREK ÉS BANGÓ EBEK VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete – Kiscelli Múzeum
A Kiscelli Múzeum évek óta rendez érdekes civilizációtörténeti kiállításokat. A divat és csillogás, majd a csatornázás és a vécé kultúrhistóriája után most a fővárosi kutyatartás története van soron. Vakvezető és rendőrkutyák, őrkutyák és kiállításon parádézó szuperkutyák, ölebek és segítő, terápiás kutyák, kutyaiskolák és ebnyilvántartás – mindezekről szól a kutyás közösséget is megszólító kiállítás. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
EL GRECO, A SELF-MADE MAN El Greco / Szépművészeti Múzeum
Domenikosz Theotokopulosz, vagyis ahogy a művészettörténet ismeri, El Greco életművének reprezentatív válogatása látható a Szépművészeti Múzeumban. A múzeum saját jelentős El Greco-anyaga egyebek közt a Louvre-ből, a Pradóból, a londoni National Galleryből és a toledói Musoe del Grecóból kölcsönzött festményekkel egészül ki. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
RANDEVÚ CÉCILE-LEL ÉS KÁROLY RÓBERTTEL Textúra 2022 / Magyar Nemzeti Galéria
Én nem tudom, mi ez, de eldöntöttem: nem döntöm el, hogy színház vagy egy upgradelt tárlatvezetés. A Textúra-sorozat új darabja a Magyar Nemzeti Galériában minden esetre jó estét ígér – és az ígéretét be is tartja. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
ANDRÉ KERTÉSZ ÉS A MAGYAR ARTISTÁK Cirkusz. André Kertész sosem látott képei / Mai Manó Ház, PaperLab Galéria
Cirkusz. André Kertész sosem látott képei címmel látható egy kamarakiállítás a Mai Manó Ház PaperLab Galéria nevű könyvesboltjában. Az összeállítás kiegészül még két korábban, 1925-ben illetve 1926-ban Párizsban készült cirkuszi témájú fotóval, melyeket a művész annak idején elajándékozott. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE.
„WIE LEICHT WIRD ERDE SEIN” Jovánovics György: Jeney Zoltán síremléke
A nemes perzsák között – mondja Montesquieu – a legnagyobb átok, hogy halj meg barátaid közül utoljára. Jovánovicsot – Isten tartsa meg – fenyegeti ez az átok: nem először kell egy barátja síremlékét megalkotnia. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A NAGY PÉCS-KÖNYV Pécs underground ’80. Ellenkultúra, progresszív és avantgárd tendenciák
Egy különleges könyvről beszélnek a pécsiek és a Pécsen túliak: a szokatlan vállalás és annak teljesítése Koszits Attilához, Pécs ismert arcához fűződik. V. GILBERT EDIT ÍRÁSA.
SERENDIPITY – AVAGY A VÁRATLAN LELEMÉNY Vaszary. Az ismeretlen ismerős / Magyar Nemzeti Galéria
A serendipity azt a képességet jelöli, ami alkalmassá teszi birtoklóját, hogy a véletlen vagy éppen bölcs belátása révén ott is értéket találjon, ahol nem is várná. A Magyar Nemzeti Galéria újonnan felfedezett Vaszary-képeire ez kétszeresen – az új művek és Vaszary művészi látásmódjára nézve – is igaz. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Hirdetés
KIFORDÍTOTT COPYRIGHT Basquiat. The Retrospective / Albertina Museum, Bécs
Ha van kihagyhatatlan kiállítás, akkor az a Jean-Michael Basquiat életművéből rendezett tárlat a bécsi Albertinában. A művész durva, nyers, art brut-hoz közelítő, az amerikai punk kultúra és east-side világát is beillesztő vizualitásával, kritikai megközelítésével hamar elérte, hogy a legnagyobbakkal állítson ki. Miközben az elsők között ismerte fel, hogy a köztér is lehet kommunikációra alkalmas felület, a jelenben is kívülálló, outsider maradt. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
ELEKTRONIKUS BÁRÁNYOK Nem vagyok robot. A szingularitás határain / Ludwig Múzeum
Álmodnak-e az Androidok elektronikus bárányokkal? – így szól Philip K. Dick korszakalkotó regényének címe. A Szárnyas Fejvadász című filmben is felrajzolt robotnemzedék kérdése ezúttal nem egy sci-fi világába ágyazva, hanem a Ludwig Múzeum kiállítótereiben jelenik meg. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
AZ ARGONAUTA HÁLÓJÁBAN Francesco Clemente / Albertina, Bécs
A Francesco Clemente műveiből rendezett tárlat meglepő anyagot tár elénk idén ősszel az Albertinában. A nyolcvanas évek transzavantgárd festőihez sorolt művész munkássága sokak számára szokatlan megoldásokat, nem várt mélységet tartogat. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
ÉN EGY FÉNYKÉP VAGYOK Drozdik Orshi: A fénykép és a szerelmes vers 1975-1995 / Mai Manó Ház
Drozdik Orshi performanszai és analóg fotói egybeérnek. Saját képmását előhívja, szétvágja, majd felnagyítja, összemontírozza, ezüst zselatinos fotóit átalakítja, magára vetíti, de nem egyszer, nem is százszor, ha ő akarja, akárhányszor. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
A HATÁRTALANT HAJTOGATÓ: HANTAÏ. Simon Hantaï. L’exposition du centenaire / Fondation Louis Vuitton, Párizs
Deleuze szerint a legnagyobb festő. Filozófus és gyári munkás, a vásznat markában tartva faggatja az anyag és a festészet lehetőségeit. Rétegez, ráncol, redőzik, majd recsegve bontogat. S felszínre lép a mély. BÖRCSÖK DÓRA ÍRÁSA.
KULTÚRFILOZÓFUS A TENGERPARTON Radnóti Sándor: A táj keletkezéstörténetei. „Ők, akik nézték Hannibál hadát”.
Radnóti Táj-könyve számomra az utóbbi évtizedek egyik leginvenciózusabb és leginspiratívabb szellemi kalandja, hol szellemes, hol elgondolkodtató, hol megrendítő olvasmány. RÉNYI ANDRÁS ELEMZÉSE.
AZ ÉLETÖRÖM SZOLGÁLTATÓJA Henri Matisse – A gondolatok színe. Remekművek a párizsi Centre Pompidouból / Szépművészeti Múzeum
Ha van irodalmi író, akkor Matisse festészeti festő vagy képzőművészeti képzőművész. Életművébe nem szüremlettek be a múlt század első felének történelmi viharai, s azt sem mondhatjuk, hogy gazdagítja emberismeretünket. Szenvedélyesen és lelkiismeretesen végigdolgozott, ugyanakkor állandó kételyekkel terhelt életének kutatásai kifejezetten esztétikaiak voltak. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
GYÁSZMENET, DIADALMENET, KÖRMENET, HALÁLTÁNC Lágyabban játszd a táncot – William Kentridge videó-installációja (2015). Millennium Háza, NEO Kortárs Művészeti Tér.
Nyolc nagy, különálló táblán vetítik a dél-afrikai képzőművész tájat és ipari tájat, elhagyatott bányát, sívó pusztát, kóró növényeket ábrázoló szénrajzait. Az előtérben fekete ember sárga dzsellabában balról jobbra haladva forgó táncot jár dobszólóra. Majd jobbról balra kezdődik az árnyjátékszerű figurák – táncosok, zenészek, más résztvevők, továbbá rajzok, hibridek – menete, miközben a háttér szénrajzain a sötét ég és a növényzet változik. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
ÖNZETLENSÉG MÁSKÉNT Jelenlétem evidens. Anyaság a kortárs vizuális kultúrában / Deák Erika Galéria
A hétköznapi teendők között boldogan és elégedetten tűnnek fel a hírmédiában, az utcai plakátokon, a közösségi médiában és a filmekben a gyermeket vállaló nők, más néven anyák, akik nem távolodtak el olyan messze a hetvenes évek amerikai háziasszonyának a szerepétől, amelynek mítosza ellen a második hullámú feminizmus is küzdött. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.