A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott
KINEK A MÉLTÓSÁGA? A Trafó és a TÁP Színház konfliktusáról
A hatalmi pozíció automatikus kiutalása az elismert, adott esetben zsenikultuszt is élvező művészeknek jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a színházi szférán belül számos munkakör, elsősorban a háttérdolgozóké leértékelődjön, hovatovább láthatatlanná váljék. A Trafó és a TÁP Színház konfliktusa ezt is példázza. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
ZENE ÉS SZÓ Arvid Engegård és a Concerto Budapest
Amikor valaki eldönti, hogy jegyet vált-e egy koncertre, mérlegeli a szempontokat: mi vonzó, mi kevésbé? A Concerto Budapest január 19-i estjének műsorán három olyan körülmény is felhívta magára a figyelmet, amely a program meghallgatására ösztönözhette az érdeklődőt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)
A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
IDEJE VOLT Nánay István: Nyitott színház – Paálisti és a Szegedi Egyetemi Színpad
Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Hirdetés
TE MIT TENNÉL MEG A SZERELMEDÉRT? Gimesi Dóra: A kis hableány / Vaskakas Bábszínház
A kis hableány a feltétel nélküli szerelem története. A kis hableány a teljes önfeladás története. Azért szép, mert mindkét kijelentés igaz rá. Gimesi Dóra átirata és a Vaskakas Bábszínház előadása is ezt a két olvasatot erősíti, de végül megtalálja benne az egyensúlyt. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
KI BIRTOKOLJA AZ IGAZSÁGOT? Ars Electronica Fesztivál 2023
Míg az utóbbi évben a digitális humanizmusról, disztópiákról, addig idén az AI által dominált társadalmi színterekről és a szerzőiség, a kulturális kisajátítás problematikájáról indított diskurzust az Ars Electronica Fesztivál. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
R-BESZÉLGETÉS: MIÉRT ÉPPEN IZLAND? Beszélgetés Tengely Gábor bábrendezővel
Miért éppen Izland? Hogyan jutunk el a kovászos kenyér sütésétől a másfél évtizede tartó sikeres bábszínészi, illetve bábrendezői karrier közel teljes feladásáig? Mire jó az óceán, a vulkán, a vízesés egy rendező életében? Szabad-e üzenetet küldeni a színpadról a gyerekeknek? Miért tartja fantasztikus kezdeményezésnek a Lázár Ervin Programot? Helykeresés és újratervezés: Tengely Gábor bábrendezővel idéztük fel eddigi pályája meghatározó állomásait, de beszélgetésünkben azt is elárulja, fog-e valaha Izlandon színházat rendezni.
RAJZZAL BONCOLT LELKEK Portré Mariusz Wilczyńskiről, a lengyel animáció zsenijéről
Elismertségében is ismeretlen lengyel animátor, Mariusz Wilczyński lepett meg néhány éve minden idők legfájóbban varázslatos animációjával. Most utánajártunk, mi mindent rajzolt még. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
OTT VOLTÁL? NEM? AKKOR HONNAN TUDNÁD? Ridley Scott: Napóleon
Ridley Scott Napóleonja jó vicc, aminek hiányzik a csattanója, ígéretes revizionista portré, amit csúnyán összemaszatoltak, és gigászi látványfilm, aminek elsorvadnak az izgalmai – miért nem érződik mégsem kudarcnak? SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
A KIÉGÉS MŰVÉSZETE A burnout jelensége a kortárs művészetben
Négy művésszel, négy művészeti ág képviselőjével beszélgettünk a kiégés általános jelenségéről. Talán nem meglepő, hogy Simon Márton költő, Fábián Gábor színész-rendező, Grosan Cristina filmrendező és Szeri Viktor táncművész nagyon hasonló problémákat vázoltak fel a téma kapcsán. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
HOGY LEHETNE A LÉLEK RENDBEN? Vida Gábor: Senkiháza
Vida Gábor új regénye, a Senkiháza a régebbiekhez hasonlóan szintén erdélyi. Pontosabban „erdélyi lektűr”, önmeghatározása szerint, pedig a szerzőt ismerők divatos-giccses Erdély-képre és könnyű szórakozásra biztosan nem számíthatnak. Nem is ezeket adja a Senkiháza, hanem elgondolkodtató történeteket, árnyalt képeket a múltról, és a kapott identitásokból, meg azok ellenére identitást építő főhőssel, akinek – hasonlóan az otthonához, a hazájához és úgy általában Kelet-Közép-Európához – sehogy sincs rendben a lelke. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
A KÓRUS MINDIG ODA MEGY, AHOVÁ FÉL ELMENNI Beszélgetés Marta Górnickával
Marta Górnicka ma a legizgalmasabb európai színházi alkotók egyike. Előadásaiban a markáns politikai tartalom (szavaló)kórusok által ölt formát, aztán mindez súlyos tehervonatként, mennydörögve zakatol át a nézőn. NÉDER PANNI INTERJÚJA.
„HA AZT ÁLLÍTANÁNK, HOGY AZ EGÉSZ MUNKAFOLYAMAT RELAXÁLT VOLT, NEM MONDANÁNK IGAZAT” Interjú Gaál-Kovács Júliával és Vass Imrével
Stresszesnek lenni a 21. századi ember számára olyan természetes, mint levegőt venni, miközben tudatában vagyunk ennek összes egészségügyi kockázatának. A RELAX című előadás a tánc nyelvén beszél az ellazulás és egy teljesebb élet lehetőségeiről. Gaál-Kovács Júliával és Vass Imrével a készülő produkcióról beszélgettünk, amelynek bemutatója november 28-án látható majd a Trafóban. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Hirdetés
ÉPKÉZLÁB Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye; Az Úr szukái
Gráczer Tamás krimisorozatában a hóhér ezúttal nem akaszt, és őt sem akasztják. A hóhér, a szerelme és a segédje bűnügyeket derít fel a középkori Buda városában. Az olvasó nemcsak a bűntett felderítésén izgulhat, de képet (sőt szagmintát) kap a 15. századi Buda és Pest hétköznapi életéről. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
A FESTŐ, AKINEK A KÉPEI MOSOLYOGNAK Renoir – A festő és modelljei
A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállításának címe és a festő alkotói önjellemzése, „figurális festő vagyok” egyaránt világossá teszi, hogy a tárlat főszereplői az emberalakok. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A SKORPIÓ SZÜLETÉSE Kerékgyártó István: Skorpió / Próbanapló, 1. rész
Amikor a Skorpió olvasópróbáján megláttam Mészáros Mátét, beugrott, hogy Kerékgyártó István írta a Bagossy László által rendezett, 2019-ben bemutatott Hurok című drámát is. Amire akkoriban hetekig nem lehetett jegyet kapni, jómagam is a szerencsének – meg egy meg nem jelent nézőnek – köszönhettem, hogy beülhettem az előadásra. BOGYA TÍMEA ÉVA PRÓBANAPLÓJA.
SZOLGÁLÓ HUMOR Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben
Bödőcs Tibor új kötete, a Prímszámok hóesésben önmeghatározása szerint miniatűrök gyűjteménye, amelyben rövid és még rövidebb írások sorakoznak, és végérvényesen választ ad a kérdésre, hogy Bödőcs egy humorista, aki ír, vagy egy író is, akinek legfontosabb eszköze a humor. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
KÖZÖS METSZÉSPONTOK A TÉRBEN Beszélgetés Michał Srokával
A lengyel és magyar kortárs képzőművészeti szcéna hasonló és eltérő tendenciáiról beszélgettünk Michał Srokával, és arról is, hogy miért izgatják a fantáziáját a közösségeket megmozgató projektek. MARTINCSÁK KATA INTERJÚJA.
CSALÁDEGYESÍTÉS Markó Róbert: Családfa mesék / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Három testvér civódik családi örökségén, egy mesekönyvön. De miért olyan fontos egy mesekönyv, és főleg: hogyan lehet egy könyvet elosztani? Erről szól Markó Róbert Családfa mesék című előadása a Ciróka Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MEGSZÁLLOTT IPAROS David Fincher: A gyilkos / Netflix
David Fincher név nélküli bérgyilkosa precíz, professzionális gépezet, amelynek működésében egy ponton váratlanul hiba lép fel. A gyilkos ironikus hangvételű, egzisztenciális thriller – többféle értelmezési lehetőséggel. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
SZABADSÁGTÓL FULDOKOLVA Tudor Giurgiu: Libertate ’89 – Nagyszeben
Szekusok lőnek katonákra lövő rendőrökre lövő szekusokra a román film újabb csúcsteljesítményében, Tudor Giurgiu filmjében. ’89 decemberének erőszakos zűrzavara azonban sokkal többet mond mai önmagunkról, mint szeretnénk. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
PURGATÓRIUM A NYUGAT EXPRESSZEN Tóth Barnabás: Mesterjátszma
A keleti blokkot elhagyó utolsó vonaton a sakk dönt életről és halálról, bűnről és bűnhődésről, üdvről és kárhozatról, múltról és jövőről. Az igazi partit azonban nem a fekete-fehér táblán játsszák. CSOMÁN SÁNDOR KRITKÁJA.