„ÖNKIADÓK” ÖNFELEDT KORA Danyi Gábor: Az írógép és az utazótáska
Danyi Gábor monográfiája a magyarországi szamizdat irodalom bő három évtizedes történetét tárja fel. Alapos levéltári kutatás, interjúk és visszaemlékezések alapján állít emléket a szabad, cenzúrázatlan könyvkiadás szerzőinek és terjesztőinek, akik az államszocializmus idején az ellenállásnak ezt a formáját választották. NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA.
ÚJDONSÁGOKRA ÉHESEN Kelemen Kristóf: Figyelem megzavarására alkalmas / Trafó
A nem egyértelmű cím felkelti az érdeklődést, kíváncsivá teszi a nézőt. Ez az előadás lényege, hiszen épp erről, a figyelemkeltés és megtartás módozatairól akar szólni Kelemen Kristóf. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
RÜHATKÁK VAGYUNK ISTEN BŐRÉBEN Mircea Cărtărescu: Szolenoid
Cărtărescu közel hatvanéves korában megjelent kötetében, a Szolenoidban nem csupán visszatérnek az életmű ismerős elemei, a gyermekkori emlékek, a test, a nők, az intertextualitás, a látszólagos elfordulás a közönségtől és a burjánzó stílus, de előbbieket a természettudományokba és a transzcendentálisba ötletszerűen merítve olyan sűrű szitává szövi a szerző, melyen végül
SZELLEMI ÉS FIZIKAI UNIFORMISBAN Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság / Radnóti Színház
„… azt mégsem lenne szabad írnod, hogy a négereket nem kell számításba venni, mármint, hogy meg tudnak-e majd élni, vagy sem. Utóvégre a négerek is emberek” – reagál a Tanár egyik diákja, N. dolgozatára Ödön von Horváth 1937-ben megjelent, a náci Németországban játszódó regényében, az Istentelen ifjúságban. A négerek emberségéről szóló, botrányt kavaró megjegyzés erős pillanata, egyben egyik első látványos konfliktusa a nálunk Kerényi Grácia fordításában megjelent, a magyar közönséget hosszú időn át elkerülő műnek. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
AZ INDIÁN NYÁRBAN A FÉNY KIBÉKÜL AZ ÁRNYÉKKAL Esztrád – nyugdíj revü / MU Színház
A MU Színházban legközelebb tavasszal látható Esztrád – nyugdíj revü egy jó hangulatú, valóban zenés-táncos előadás, ami a nyugdíjas korról alkotott sztereotípiáink újradefiniálására ösztönöz. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
TANULSÁGOK EGY TANÚSÁGTEVŐTŐL Jonathan Freedland: A szabadulóművész – Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak
Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Hirdetés
EGY HIBÁTLAN FILM Reisz Gábor: Magyarázat mindenre
Hibátlan, kifogástalan – ezek a fosztóképzős dicsérő jelzők jutottak eszembe, miután megnéztem a Magyarázat mindenre című filmet, Reisz Gábor rendezését. Szeretnék utánajárni, hogy miért éppen ezek. RADNÓTI SÁNDOR PUBLICISZTIKÁJA.
KÉTFÉLEKÉPP NÉZHETŐ DOLGOK KICSINY TÁRHÁZA Lech Majewski és Orosz István plakátjairól
2022 nyarán Lech Majewski kiállítását a Lengyel Intézetben Orosz István nyitotta meg. Vajon mi a közös a két grafikusban azon túl, hogy hasonló karriert futottak be, és máig megőrizték egyéni stílusukat a technológiai újítások, divatos trendek ellenére is? MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
A JÖVŐ FOROG EGY RUBIK-KOCKÁN Pass Andrea: Kő, papír, olló / Pesti Magyar Színház, Árt-Járó
„A mai fiataloknak nincsen jövőképük” – hangzik el gyakran az okos felnőttek szájából. Igaz-e ez az állítás, és ha igen, vajon van-e felelősségünk abban, hogy ezzel kezdjünk valamit? A Pesti Magyar Színház szerint van, és előadásával meg is próbál mélyebbre ásni ebben a kérdésben. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: PONTOK, VONALAK, RÁCSOK JÁTÉKA Rényi András tárlatvezetése a balatonfüredi Modern Műtárban
Nem hétköznapi esemény, ha Magyarországon új kiállítóhely nyílik, amelyben egy modern magángyűjtemény kap helyet. A Balatonfüreden 2023 tavaszán nyílt Modern Műtár különleges épületegyüttesében a közel ötven éve alakuló Szöllősi–Nagy-gyűjtemény látható. A hidrológus és festőművész házaspár kezdetben a magyar Európai Iskola modernista alkotóinak műveit gyűjtötte, később Franciaországban a francia és az emigrációban élő magyar művészek alkotásait, majd a kilencvenes évektől a gyűjtemény valóban globálissá vált: japán, latin-amerikai, német, svéd és holland absztrakt darabok sorakoznak benne. A Momű vezető kurátorának Rényi Andrást kérték fel, a Revizor vele járta végig a Képek játéktere című kiállítást.
ANTI Wolf Péter: Sommerreise & A Reckless Requiem / Liszt Ünnep 2023
A Liszt Ünnep érdekes színfoltja volt a Wolf Péter–Fábri Péter szerzőpár két igencsak különböző új művének ősbemutatója a Zeneakadémia Solti termében október 16-án. A koncertet másnap este megismételték, jómagam azon voltam jelen – a kompozíciók 17-én persze már nem ősbemutatóként szólaltak meg. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
„KRITIKA”, AVAGY A TÉNYEK? Válasz a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállításának kritikájára
Az M5 Kritika című műsorában éles kritikát kapott a Kiscelli Múzeum Reigl Judit-kiállítása. Lapunk helyt ad a kurátorok érvekkel alátámasztott válaszának. CSERBA JÚLIA, GÁT JÁNOS ÉS RÓKA ENIKŐ ÍRÁSA.
MACSKAJAJ Szeleczki Rozália: Cicaverzum
A Patkós Márton hangján megszólaló fekete kandúr elcsavarja Törőcsik Franciska fejét: Szeleczki Rozália már az abszurd alaphelyzettel vonzza a tekintetet, ám az elborult felütés adta lehetőséggel élni is kell. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EURÓPA MESSZIRE VAN… A Teatr Pieśń Kozła budapesti workshopjáról
Idén márciusban Grzegorz Bral és Alicja Bral, a lengyel Teatr Pieśń Kozła társulat művészei háromnapos szakmai workshopot tartottak magyar színészeknek és táncosoknak. A workshopot egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen kiderült, hogy bár az igény és érdeklődés megvan, a két szakma között viszonylag kevés az együttműködés. LEVKO ESZTELLA BESZÁMOLÓJA.
A PEDOFÍLIA DISZKRÉT BÁJA Ulrich Seidl: Spárta
Éretlen testek és életlen képek tapogatása: a tavalyi év legbotrányosabb filmje olyan darázsfészekbe nyúl, hogy még a Torontói Filmfesztivál is levette műsoráról. Ha igazán felkavaró, önmagaddal is szembefordítóan ellentmondásos filmet akarsz látni, Ulrich Seidl Spártáját válaszd. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Hirdetés
VISZONTAGSÁGOS IRODALMI KÖZEG ÉS A NER ÁLTAL LEURALT KÖNYVIPAR Kapuőrök a magyar kultúrában 2. rész.
A cikksorozat előző részében általánosságban mutattuk be a kulturális tér lehetőségeit szabályozó kapuőrök szerepét. Ebben a cikkben az irodalmi közegen és a könyviparon mutatjuk be a jelenséget, a következő, befejező cikkben pedig a színházi világgal foglalkozunk majd. MERKER IVÁN ÍRÁSA.
„NEM VOLT BÁB, AMITŐL ÚGY ÉREZTEM, HOGY TELJESEN PUCÉR VAGYOK” Beszélgetés Pájer Alma Virággal
A tizenévesek problémáiról szól a Budapest Bábszínház új előadása, a Nem félünk a sötétben. Arról a szorongásról, amely formátlan és nehezen körülírható, és amit a felnőttek többnyire már elfelejtettek, így nem értenek. Pájer Alma Virágot az előadás kapcsán kérdeztük, de nem csak erről az előadásról. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
SZÍNÉSZOTTHON VAGY KUPLERÁJ? A Nemzeti Színház nem hosszabbította meg a Jászai Mari Színészház rossz szociális helyzetű lakóinak szerződését
1+1 éves szerződést kötött a Teátrumi Társaság rossz szociális helyzetben lévő színészekkel egy évvel ezelőtt. Ám a Jászai Mari Színészház idén új fenntartóhoz került, a Nemzeti Színházhoz, amely intézmény nem kívánt szerződést hosszabbítani a lakókkal. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
„VÉGE…, VÉGE VAN…, VÉGE LESZ” Kurtág György: Fin de partie / Liszt Ünnep 2023
Végre sor került Kurtág György operájának magyarországi premierjére: öt évvel a Scala-beli ősbemutató után, többszöri (covid) halasztást követően. Nagyon vártuk, büszkén a milánói, amszterdami, párizsi, valenciai, londoni bemutatók lélegzetállító visszhangjára, az International Opera Awards világpremier kategóriájának díjára. GYENGE ENIKŐ ÍRÁSA.
VAJÁK ELŐTT, VAJÁK UTÁN Andrzej Sapkowski: Maladie és más történetek
A Netflix-sorozattá előlépett dark fantasy műfajú Vaják-sorozat szerzője, Andrzej Sapkowski már a könyvsorozat sikere után gyűjtötte kötetbe a széria előtti novelláit. Az alábbiakban pedig az összetevőkről és előképekről olvashatnak A brémai muzsikusoktól egészen a Trisztán és Izoldáig. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
TANÍTÁSOK A SZABADSÁGRÓl Reigl Judit: Szárnyalás–Vol–Flight / Kiscelli Múzeum
A száz éve született Reigl Juditra idehaza és külföldön számtalan kiállítás emlékezik. Magyarországon három jelentős tárlat is látható ebből az alkalomból. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok bemutatója mellett különös jelentőségű a Kiscelli Múzeumé, ahol a döntően absztrakt művésznek tartott Reigl Judit figuratív művei kaptak helyett a Templomtérben Szárnyalás–Vol–Flight címmel. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
„…OLYAN, AMILYENNEK LENNIE KELL” Jon Fosse irodalmi Nobel-díja
A 2023-as irodalmi Nobel-díj kiosztását a szokásos esélylatolgatás és izgalom előzte meg. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját ebben az évben Jon Fosse író és drámaíró kapta, akinek pályaképét regényeinek magyar fordítója rajzolja meg. A. DOBOS ÉVA ISMERTETŐJE.
MINDENKI GYŐZÖTT Ligeti-zongoramaraton / Liszt Ünnep 2023
„Ligeti-zongoramaratonra” hívta a közönséget a Liszt Ünnep programja október 13-ra a Magyar Zene Háza koncerttermébe. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
„EGY EMBER ÉRTÉKE NEM A RÁAGGATOTT CÍMKÉK ALAPJÁN MÉRHETŐ” Beszélgetés Horváth Patríciával
Horváth Patrícia fordította és rendezte a francia színész, drámaíró, Benoit Solès Alan Turingról szóló darabját, A kódfejtőt, ami az amerikai sikerfilmmel szemben inkább az autista zseni különös személyiségére koncentrál. A produkciót október 29-én játsszák legközelebb a 6SZÍN Teátrumban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.