R-BESZÉLGETÉS: URBANOVITS KRISZTINA ÉS SZÁGER ZSUZSA
Az egykori kaposvári társulatból kivált két színésznővel, Urbanovits Krisztinával és Száger Zsuzsával beszélgetünk, akik valóra váltották a vágyaikat. Ahhoz, hogy elkezdjék a saját színházukat csinálni, megteremtették a formát. Azóta is folyamatosan dolgoznak azon, hogy fenntartsák maguknak és meghívott kollégáiknak a lehetőséget, hogy azzal foglalkozzanak, ami érdekli őket. Ez színésznőktől manapság
EGY SZEGÉNY KASZKADŐR PANASZAI David Leitch: A kaszkadőr
A kaszkadőrből filmrendezővé avanzsált David Leitch legújabb (romantikus) akciómozijában szeretné leróni a tiszteletét Hollywood névtelen hősei előtt, akik közé egykor maga is tartozott. A gond az csupán, hogy A kaszkadőr elnagyolt forgatókönyve csak részben teszi ezt számára lehetővé. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
LEVÉLTELEN ÁG A sógun / Disney+
A James Clawell regényét adaptáló új sorozat kétségkívül imponáló alkotás, s méghozzá olyannyira az, hogy e sorok írója szinte hajlamos lenne „nyolcszoros kerítés” mögé rejteni kisebb-nagyobb fenntartásait. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
MI, IDEGENEK Andrew Haigh: All of Us Strangers
Az All of Us Strangers finom, legtöbbször csendes, szomorú film a magányról, kapcsolódásról, vágyakozásról és a szeretet transzcendens erejéről. Generációkat és idősíkokat összekötő meleg love story. Andrew Haigh angol író-rendező megmutatja, mivel küzdenek azok, akár 1987-ben, akár 2024-ben, akiknek nem adatott meg a normalitás, a többség kényelme. A meséje nem didaktikus, nem érzelgős, csak mély érzelmekkel szeretni tanít. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
SZOLID DEFICIT Kemény Zsigmond: A rajongók / Udvari Kamaraszínház
Nem állítom, hogy jól van ez így, de – noha régóta kerülgetem a naptáramban – most először mentem el megnézni egy előadást az Udvari Kamaraszínházba (amely régebben még valamiért a nevében hordta a Magyar meg a Kanizsai előnevet is, de az már lekopott), és ennek is oka volt. Lett tapasztalat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TÖBB MINT HASZNOS Kertész Imre: Sorstalanság / Katona József Színház, Sufni
Kertész Imre regényéből tantermi előadást készíteni érthető döntés, ugyanis számos ponton tudja megtámogatni a középiskolában tanultakat. Lehet adalék a történelemórához, de érettségi tétel is készíthető belőle. Lehet-e azonban több, mint „hasznos” egy ilyen vállalás? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Hirdetés
KELL EGY CSIPET… Kolozsi Angéla: A só / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Az előadás azt a hangulatot idézi, amikor az ovisok tésztát gyúrnak a nagyszülők lisztben és tojásfehérjében úszó konyhájában vagy kekszformákat szaggatnak ünnepek előtt az oviban és otthon. Mikor van idő és szeretet főzőcskézni, sütögetni. Mikor van idő a mosolygásra, az alkotásra. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
ZONGORAÓRÁN TÚL, HÁBORÚN INNEN Janikovszky Éva–Bíró Bence: Kizárólag az utókor számára / 6SZÍN
Bár a közvélekedés szerint egyéni és társadalmi között éles határvonal feszül, egy élettörténet szoros olvasása felfedi azokat az eleve adott szerepeket, amik meghatározzák a hétköznapi viselkedési mintákat. Mintha ez a kutatómunka lenne a legfontosabb a 6SZÍNben látható, Janikovszky Éva fiatalkori naplóin alapuló Kizárólag az utókor számára című előadásban. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
CSENDES ÖSSZEOMLÁS Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
A REMÉNY RABJAIPuccini: Manon Lescaut / Müpa Budapest
Fájó, de tény: Manon varázsos csábereje a szokottnál kisebbnek bizonyult a Müpa február 25-i előadásán, és ezért leginkább a színpadra állítás minőségét okolhatjuk. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
KŐBŐL LETTÜNK, MIVÉ LESZÜNK?Matthias Glasner: Halál (Sterben/Dying) és Viktor Kosszakovszkij: Architekton / 74. Berlinálé
A monumentalitás két arca: egy háromórás nagyeposz kisemberek hétköznapi érzelmi sérültségéről, és egy apró, de annál invenciózusabb immerzió a sziklák és kőzetek hatalmas világába. Az idei Berlinálé versenyének két kiemelkedő alkotása. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
SZŰKRE SZABOTT JELENLÉT Michel Houellebecq: Megsemmisülni
Michel Houellebecq, a kortárs francia regényirodalom nagy provokátora. Új regénye, a Megsemmisülni, a korábbiakhoz hasonlóan a pusztulás és a vég témája körül forog. A vég közelít a civilizációban, a köz- és a magánéletben, de itt mintha a megbékélés hangjai is megszólalnának. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
AKINEK MÁR ÜVÖLTÖTTÉK, HOGY WHAT THE FUCK IS THIS SHIT?!Beszélgetés Somló Dáviddal
Somló Dávid performansz- és hangművésszel március 6-án debütáló új hangfilmje kapcsán beszélgettünk kapitalista művészettermelési kényszerről, arról, hogy miért nem szereti az autókat, valamint, hogy a Széll Kálmán tér-e a legjobb színpad. ORBÁN KRISZTINA INTERJÚJA.
ÖRÖK MIZANTRÓPOK, ÖRVENDJETEK!Alexander Payne: Téli szünet/Holdovers
A karácsonyi giccsként félrereklámozott Téli szünet nem véletlenül lett az idei Oscar-szezon egyik titkos favoritja. A humanista mozi amerikai kismestere, Alexander Payne felemelő melankóliával forgatta le az örök mogorvák feel-good filmjét. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
MEMENTÓ – AZ EMLÉKEZÉS GESZTUSARajk Judit és Farkas Zsófia tárlatvezetése az Art Departmentben
Az Art Department Mementó – az emlékezés gesztusa című kiállítása Rajk László egykori műtermében azoknak az embereknek állít emléket, akik bevésték a nevüket az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor téglafalába. A művész frottázsait – a téglákba vésett nevek átsatírozott képeit a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményi darabjai egészítik ki, különös összjátékba lépve a jelet/nyomot hagyás gesztusával. Farkas Zsófia kurátor és Rajk Judit, az Art Department vezetője beszélgettek a Revizor felkérésére.
Hirdetés
A HÚSNAK NINCS ARCAJ.A. Bayona: A hó társadalma / Netflix
Valahol Chile és Argentína között lezuhan az 571-es számú, negyvenöt utast szállító repülőgép. A tényeket ismerjük, de a primér események mögötti emberi vonatkozásokba belegondolni is nehéz. A lehetetlen című mozit is jegyző J. A. Bayona új filmje elmeséli a felfoghatatlant. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
HESS, VALÓSÁG! Tennessee Williams: A vágy villamosa / Budaörsi Latinovits Színház
Én megértem, hogy Blanche ennyire ki van akadva erre a bunkó polákra, Stanley-re. Azt meg pláne megértem, hogy a bunkó polák ki van akadva erre a mimózát színlelő Blanche-ra, akinek csak akkor van egy-két őszinte mondata, ha mattrészeg. És akkor sem mindig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
PUSKÁS PANNI MÁRCIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Demencia, alkoholizmus, gyerek- és ifjúsági előadások, meztelen nők, robotok, egy vicces diktátor, Ujj Zsuzsi és a világ legszebb városa, Róma. Puskás Panni kulturális programötleteihez márciusban sem kell majd nyakkendőt kötni.
NEM A MEGFELELŐ HELYEN, NEM A MEGFELELŐ IDŐBEN Egy nap / Netflix
David Nicholls regényének második adaptációja az elsőt minden téren felülmúló, önmaga értékén is kiemelkedő produkció, amely a korábbi feldolgozás összes hibáját korrigálja. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
EZER SZÓ KÍNÁRÓL, AVAGY A KALLIGRÁFIA DICSÉRETE Zhōu Xīngsì Ezer írásjegyes mű verses szövege Zhào Mèngfǔ hat írásstílusú kalligráfiájával
Az Ezer írásjegyes mű egy 1320-ban készült tankönyv, azaz kalligrafikus tekercs a kínai írás tanulói számára, melyet Zhào Mèngfǔ tudós kalligráfus hatféle írásstílusban jegyzett le. A magyar nyelvű kötetben a mű mellett négy írástörténeti tanulmány is olvasható. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
NEM A ROBOTOKKAL VAN A BAJ, HANEM AZ EMBERREL Kazuo Ishiguro: Klara és a nap / Örkény Színház
A Klara és a nap az idei évad egyik legfelkavaróbb előadása. Habár 2082-ben játszódik a történet, egy pillanatig se higgyük, hogy arról szól, hova tartunk. Arról szól, milyenek vagyunk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
REJTJELES TÖRTÉNETEK Pedro Almodóvar: Az utolsó álom
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
MINDEN MÁSKÉPPEN VANBrahms-est / MÁV Szimfonikus Zenekar, Müpa Budapest
Brahms, Brahms és Brahms – e három szerző műveit vezényelte a MÁV Szimfonikusok hangversenyén Thomas Sanderling. Az első szerző hangulatvilága vidám, a másodiké komoly, a harmadiké komor. De egy negyedik alkotó is eszünkbe juthatott az előadásokról, sajátos módon Karinthy Frigyes, akitől a beszámoló címét kölcsönöztük. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
HULLÁMVASÚT Ian Kershaw: Európa globális története 1950–2017
Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.