Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Kiugrás a történelemből – meg kell hagyni, frappáns cím. De mit akar jelenteni? Háborúkból ki lehet ugrani, de a történelemből hogyan? Ezen morfondíroztam, mikor Ungváry Krisztián új könyvét kezembe vettem. Gondoltam, a könyv végére érve választ kapok a kérdésemre. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
Politológusok, történészek időről időre megpróbálkoznak saját koruk leírásával. Stefano Bottoni most Orbán Viktor új Magyarországának értelmezésére tesz kísérletet. A kötet egy olasz kiadó felkérésére íródott, magyar kiadását a Magyar Hang vállalta, közösségi finanszírozással. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
A hatalom – nem árt, ha tudjuk – „úgy görbíti meg az időt, ahogy a gravitáció a fényt”. A neves ausztrál történész, Christopher Clark új könyvében ezt a különös gravitációs erőt vizsgálja. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
Vajon hogyan lehet egy dohos matracon fekve, a padláslyukon beszűrődő napsugarakban önfeledten sütkérezni, miközben körülötted lassan összeomlik a világ, és náci pribékek vadásznak rád? Ezen merengtem az erkélyen heverészve a napsütésben, Anne Frank naplójával a kezemben. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
Szokták mondani, hogy a klasszikus történelmi művek alapvetően irodalmi természetűek. Azt hiszem, ez A pokolba és vissza „természetéről” is elmondható. Nem feltétlenül a történeti elbeszélés fikciós elemeire gondolok, vagy a szerző stílusára, hanem a mű, ha szabad ezt a kissé patetikus szót használnom, megvilágító erejére. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
A füstölgő ikertornyok valószerűtlen látványa sokunk emlékezetébe bevésődött; fel tudjuk idézni, hol és hogyan ért bennünket a hír, s elég néhány képkockát látnunk annak a szeptemberi napnak a történéseiből ahhoz, hogy újra eluralkodjon rajtunk a döbbenet. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
Ülünk a képernyő előtt és vonogatjuk a párhuzamokat. Szó se róla, ismerjük ezeket a módszereket már rég, mégis most egy csokorban és történelmi perspektívában látva őket nyugtalanító érzés fogja el az embert. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
A címben szereplő latin mondat nem az én találmányom; Komoróczy Géza tanulmánykötetének a mottója. A közismert szentencia – historia est magistra vitae – megfordítása, egyszerre meghökkentő és elgondolkodtató. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Még a pandémia előtt egy jeles magyar történész arról beszélt a tévében, hogy a történettudománynak szemben a természettudományokkal az a szerencséje (és egyben tragédiája), hogy egyrészt közérthetően tud szólni a nagyközönséghez, másrészt olyan problémákkal foglalkozik, melyek sok ember érdeklődését felkeltik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Olyan ez a világhistória, mint azok az arab térképek, amelyek a nálunk megszokotthoz képest tótágast állítva ábrázolják a világot. Peter Frankopan Kelet felől szemléli a világ múltbéli történéseit, feje tetejére állítja mindazt, amit gondolunk vagy szeretünk gondolni a nyugati civilizációról. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Az ő fizikai és szellemi útjukat írja le a Kelet-nyugati utca megrendítő tárgyilagossággal. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
Balázs Gábor monográfiája a hatvanas években kezdődő historiográfiai fordulat eredményeit összegzi kritikusan a magyar közönség számára, ahogy a kötet egyik mottója szól: „Pour qu’on sache”, azaz „Megismerésül”. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Ungváry Krisztián nem először tesz rá kísérletet, hogy Budapest második világháborús ostromának mindmáig kísértő emlékezetét a történettudomány eszközeivel felfoghatóbbá és feldolgozhatóbbá tegye. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
A Meruk-Ungváry szerzőpáros eddig ismeretlen történeteket, apró mozzanatokat tár fel, melyek egyszerre vetnek élesebb fényt Sztálin legjobb magyar tanítványának lelkivilágára, élethazugságaira és arra a groteszk, abszurd világra, melynek felépítésében főszerepet vállalt. TÓTH IVÁN ISMERTETŐJE.