R-BESZÉLGETÉS: DÖMÖTÖR ANDRÁS
Az a Zalaegerszeg, ahol ő született, közelebb fekszik a német kultúrához, mint Budapest, éppen ezért fölöslegesnek tartja a vidék-főváros ellentét sulykolását. Berlinből kicsit másképp látszik Magyarország, hogy ennek megfogalmazása bátorság vagy sem, az is kiderül a Dömötör Andrással készült R-beszélgetésből, ahol a rendezőt Jászay Tamás kérdezte.
HABSBURG MÁRIA RUHÁJA TEHET MINDENRŐL Beszélgetés Simonovics Ildikóval a Magyar Menyasszony című kiállításról
Simonovics Ildikó mindig hasonló szellemiséggel hozza létre kiállításait – a tárgyakon, a privát történeteken keresztül egy nagyobb korszakot vázol fel, hogy megmutassa a benne élőket, kultúrájukat. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony kiállítása ötszáz éven, ötven kiemelt portrén keresztül mutatja be e félévezred házassági szokásait, tárgyi emlékeit, ismert és ismeretlen
JÁSZAY TAMÁS JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kultúra biztosan nem pihen a nyáron sem, így aztán a kultúrafogyasztó állampolgárnak sem lesz nyugta: júniusban feszt olvasunk, nézünk, hallgatunk, figyelünk. Szigorúan korosztály- és országhatárfüggetlen ajánló a nyár első igazi hónapjára lapunk főszerkesztőjétől.
TANULSÁGOK EGY TANÚSÁGTEVŐTŐL Jonathan Freedland: A szabadulóművész – Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak
Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
A TÁNC SENKIÉ ÉS MINDENKIÉ Interjú Piti Viviennel, az AHA Kollektíva tagjával
Hat fiatal a salzburgi táncművészeti egyetem elvégzése után úgy döntött, visszatér Budapestre és kollektívát alapít. Bátor tett ez a 2020-as évek Magyarországán, de köszönik, jól vannak, és hosszú távra terveznek. Új előadásukat, a Senkiföldjét január 17-én mutatják be a Trafóban. A kollektíva egyik tagjával, Piti Viviennel beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
A TÜNDÉRCSELÉD Molnár Ferenc: Az üvegcipő / Miskolci Nemzeti Színház
„Én tündércseléd vagyok!” – lihegi a bútorrajzolóba szerelmes Irma. Ám szöveghű előadások esetén is elsikkad olykor ez a felkiáltás, lévén a főszereplő színésznő más alkatú. Az üvegcipő miskolci előadásában azonban süvít ez a mondat. Rudolf Szonja igazat szól. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Hirdetés
KÉTFÉLEKÉPP NÉZHETŐ DOLGOK KICSINY TÁRHÁZA Lech Majewski és Orosz István plakátjairól
2022 nyarán Lech Majewski kiállítását a Lengyel Intézetben Orosz István nyitotta meg. Vajon mi a közös a két grafikusban azon túl, hogy hasonló karriert futottak be, és máig megőrizték egyéni stílusukat a technológiai újítások, divatos trendek ellenére is? MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
A JÖVŐ FOROG EGY RUBIK-KOCKÁN Pass Andrea: Kő, papír, olló / Pesti Magyar Színház, Árt-Járó
„A mai fiataloknak nincsen jövőképük” – hangzik el gyakran az okos felnőttek szájából. Igaz-e ez az állítás, és ha igen, vajon van-e felelősségünk abban, hogy ezzel kezdjünk valamit? A Pesti Magyar Színház szerint van, és előadásával meg is próbál mélyebbre ásni ebben a kérdésben. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: PONTOK, VONALAK, RÁCSOK JÁTÉKA Rényi András tárlatvezetése a balatonfüredi Modern Műtárban
Nem hétköznapi esemény, ha Magyarországon új kiállítóhely nyílik, amelyben egy modern magángyűjtemény kap helyet. A Balatonfüreden 2023 tavaszán nyílt Modern Műtár különleges épületegyüttesében a közel ötven éve alakuló Szöllősi–Nagy-gyűjtemény látható. A hidrológus és festőművész házaspár kezdetben a magyar Európai Iskola modernista alkotóinak műveit gyűjtötte, később Franciaországban a francia és az emigrációban élő magyar művészek alkotásait, majd a kilencvenes évektől a gyűjtemény valóban globálissá vált: japán, latin-amerikai, német, svéd és holland absztrakt darabok sorakoznak benne. A Momű vezető kurátorának Rényi Andrást kérték fel, a Revizor vele járta végig a Képek játéktere című kiállítást.
ANTI Wolf Péter: Sommerreise & A Reckless Requiem / Liszt Ünnep 2023
A Liszt Ünnep érdekes színfoltja volt a Wolf Péter–Fábri Péter szerzőpár két igencsak különböző új művének ősbemutatója a Zeneakadémia Solti termében október 16-án. A koncertet másnap este megismételték, jómagam azon voltam jelen – a kompozíciók 17-én persze már nem ősbemutatóként szólaltak meg. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
„KRITIKA”, AVAGY A TÉNYEK? Válasz a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállításának kritikájára
Az M5 Kritika című műsorában éles kritikát kapott a Kiscelli Múzeum Reigl Judit-kiállítása. Lapunk helyt ad a kurátorok érvekkel alátámasztott válaszának. CSERBA JÚLIA, GÁT JÁNOS ÉS RÓKA ENIKŐ ÍRÁSA.
MACSKAJAJ Szeleczki Rozália: Cicaverzum
A Patkós Márton hangján megszólaló fekete kandúr elcsavarja Törőcsik Franciska fejét: Szeleczki Rozália már az abszurd alaphelyzettel vonzza a tekintetet, ám az elborult felütés adta lehetőséggel élni is kell. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EURÓPA MESSZIRE VAN… A Teatr Pieśń Kozła budapesti workshopjáról
Idén márciusban Grzegorz Bral és Alicja Bral, a lengyel Teatr Pieśń Kozła társulat művészei háromnapos szakmai workshopot tartottak magyar színészeknek és táncosoknak. A workshopot egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen kiderült, hogy bár az igény és érdeklődés megvan, a két szakma között viszonylag kevés az együttműködés. LEVKO ESZTELLA BESZÁMOLÓJA.
A PEDOFÍLIA DISZKRÉT BÁJA Ulrich Seidl: Spárta
Éretlen testek és életlen képek tapogatása: a tavalyi év legbotrányosabb filmje olyan darázsfészekbe nyúl, hogy még a Torontói Filmfesztivál is levette műsoráról. Ha igazán felkavaró, önmagaddal is szembefordítóan ellentmondásos filmet akarsz látni, Ulrich Seidl Spártáját válaszd. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
VISZONTAGSÁGOS IRODALMI KÖZEG ÉS A NER ÁLTAL LEURALT KÖNYVIPAR Kapuőrök a magyar kultúrában 2. rész.
A cikksorozat előző részében általánosságban mutattuk be a kulturális tér lehetőségeit szabályozó kapuőrök szerepét. Ebben a cikkben az irodalmi közegen és a könyviparon mutatjuk be a jelenséget, a következő, befejező cikkben pedig a színházi világgal foglalkozunk majd. MERKER IVÁN ÍRÁSA.
Hirdetés
„NEM VOLT BÁB, AMITŐL ÚGY ÉREZTEM, HOGY TELJESEN PUCÉR VAGYOK” Beszélgetés Pájer Alma Virággal
A tizenévesek problémáiról szól a Budapest Bábszínház új előadása, a Nem félünk a sötétben. Arról a szorongásról, amely formátlan és nehezen körülírható, és amit a felnőttek többnyire már elfelejtettek, így nem értenek. Pájer Alma Virágot az előadás kapcsán kérdeztük, de nem csak erről az előadásról. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
SZÍNÉSZOTTHON VAGY KUPLERÁJ? A Nemzeti Színház nem hosszabbította meg a Jászai Mari Színészház rossz szociális helyzetű lakóinak szerződését
1+1 éves szerződést kötött a Teátrumi Társaság rossz szociális helyzetben lévő színészekkel egy évvel ezelőtt. Ám a Jászai Mari Színészház idén új fenntartóhoz került, a Nemzeti Színházhoz, amely intézmény nem kívánt szerződést hosszabbítani a lakókkal. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
„VÉGE…, VÉGE VAN…, VÉGE LESZ” Kurtág György: Fin de partie / Liszt Ünnep 2023
Végre sor került Kurtág György operájának magyarországi premierjére: öt évvel a Scala-beli ősbemutató után, többszöri (covid) halasztást követően. Nagyon vártuk, büszkén a milánói, amszterdami, párizsi, valenciai, londoni bemutatók lélegzetállító visszhangjára, az International Opera Awards világpremier kategóriájának díjára. GYENGE ENIKŐ ÍRÁSA.
VAJÁK ELŐTT, VAJÁK UTÁN Andrzej Sapkowski: Maladie és más történetek
A Netflix-sorozattá előlépett dark fantasy műfajú Vaják-sorozat szerzője, Andrzej Sapkowski már a könyvsorozat sikere után gyűjtötte kötetbe a széria előtti novelláit. Az alábbiakban pedig az összetevőkről és előképekről olvashatnak A brémai muzsikusoktól egészen a Trisztán és Izoldáig. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
TANÍTÁSOK A SZABADSÁGRÓl Reigl Judit: Szárnyalás–Vol–Flight / Kiscelli Múzeum
A száz éve született Reigl Juditra idehaza és külföldön számtalan kiállítás emlékezik. Magyarországon három jelentős tárlat is látható ebből az alkalomból. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok bemutatója mellett különös jelentőségű a Kiscelli Múzeumé, ahol a döntően absztrakt művésznek tartott Reigl Judit figuratív művei kaptak helyett a Templomtérben Szárnyalás–Vol–Flight címmel. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
„…OLYAN, AMILYENNEK LENNIE KELL” Jon Fosse irodalmi Nobel-díja
A 2023-as irodalmi Nobel-díj kiosztását a szokásos esélylatolgatás és izgalom előzte meg. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját ebben az évben Jon Fosse író és drámaíró kapta, akinek pályaképét regényeinek magyar fordítója rajzolja meg. A. DOBOS ÉVA ISMERTETŐJE.
MINDENKI GYŐZÖTT Ligeti-zongoramaraton / Liszt Ünnep 2023
„Ligeti-zongoramaratonra” hívta a közönséget a Liszt Ünnep programja október 13-ra a Magyar Zene Háza koncerttermébe. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
MUNKÁLTAT A FŐVÁROS Főigazgatóváltás a Budapesti Történeti Múzeumban – 2. rész
Szóval konfliktusból tényleg van elég a Budapesti Történeti Múzeumban, és egyre kevésbé látszik a turbulens felszín alatt, hogy a főigazgatót szándékosan és szisztematikusan lehetetlen helyzetben tartja, és ezáltal hibázásra készteti a munkáltatója. Ő pedig több munkatárs szerint ugyancsak rosszul kezeli a konfliktusokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
„EGY EMBER ÉRTÉKE NEM A RÁAGGATOTT CÍMKÉK ALAPJÁN MÉRHETŐ” Beszélgetés Horváth Patríciával
Horváth Patrícia fordította és rendezte a francia színész, drámaíró, Benoit Solès Alan Turingról szóló darabját, A kódfejtőt, ami az amerikai sikerfilmmel szemben inkább az autista zseni különös személyiségére koncentrál. A produkciót október 29-én játsszák legközelebb a 6SZÍN Teátrumban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.