BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
JUNG, CAGE ÉS AZ ELMÉMESEDÉS TRAGIKOMÉDIÁJAKristoffer Borgli: Álmaid hőse
Megrendítően vicces Kristoffer Borgli jungiánus álomfilmje, amely arra is emlékeztet, mekkora színész Nicolas Cage, aki itt az elmémesedésének traumáját is kijátssza végre magából. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
KISOKOS A FÜGGŐSÉGEKRŐL Bíró Bence-Bodó Viktor: A csoport / 6SZÍN Teátrum
Bodó Viktor A csoport című rendezése a 6SZÍN Teátrumban elsősorban ismeretterjesztő előadás, amely rengeteg függőséggel kapcsolatos fontos tudnivalót lajstromoz, és közben kikacsint a nézőre is, mintha csak azt kérdezné: ugye, veletek sincs minden rendben ezen a téren? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
SZELLEMI ÉS FIZIKAI UNIFORMISBAN Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság / Radnóti Színház
„… azt mégsem lenne szabad írnod, hogy a négereket nem kell számításba venni, mármint, hogy meg tudnak-e majd élni, vagy sem. Utóvégre a négerek is emberek” – reagál a Tanár egyik diákja, N. dolgozatára Ödön von Horváth 1937-ben megjelent, a náci Németországban játszódó regényében, az Istentelen ifjúságban. A négerek emberségéről szóló, botrányt kavaró megjegyzés erős pillanata, egyben egyik első látványos konfliktusa a nálunk Kerényi Grácia fordításában megjelent, a magyar közönséget hosszú időn át elkerülő műnek. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
CSALÁDI PÓTLÉKOK Pass Andrea: Napraforgó / Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
Radu Afrim olyan rendező, akit az alapanyag megihlet, el- és felszabadít, s akit színészcsapata látható játékkedvvel követ a vizuális és verbális kicsapongás kacskaringós útján. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MEDEA MIX Medea gyermekei / Narratíva Kollektíva, Jurányi Ház
Ítélkezésre hív fel a Hegymegi Máté által rendezett produkció bekötött szemű, pallóst és mérleget tartó Jusztíciát ábrázoló szórólapja. Nehéz ügy ez, akkor is, ha csak a főhősöket nézzük. De a cím a pusztító szülők halott utódait hívja elénk. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
LÉTEZIK-E SZÍNHÁZI DIKTATÚRA? Kapuőrök a kultúrában 3.
A magyar színházi szakma rendszeresen visszatérő vádja, hogy megjelennek bizonyos, politikailag beágyazott csoportok vagy személyek, akik maguknak vindikálják a legfőbb kapuőr szerepét. Cikksorozatunk harmadik, befejező részében ezeknek járunk utána. Megvizsgáljuk Vidnyánszky Attila szerepét és a „kaposvári nemzedéket” övező mítoszokat, valamint megnézzük, kik is határozzák meg egy fiatal tehetség lehetőségeit a színházi térben. A végén kitérünk az állam szerepére is, végkövetkeztetésünk pedig az, hogy a színházi életet végső nem a szakma egyes nagyhatalmú szereplői, hanem a nagypolitika „kapuőrzi”. MERKER IVÁN ÍRÁSA 3. RÉSZ.
SORSDRÁMA, VÉRSZEGÉNYEN Mozart: Idomeneo / Berlini Állami Operaház
Jó évet tudhat magáénak az Idomeneo: Mozart első érett operáját kilenc operaház viszi idén színre, négyen új rendezésben. A Berlini Állami Operában David McVicar rendezését 2023 márciusában mutatták be, a Metropolitan és a londoni Királyi Operaház üdvöskéjének legelső berlini munkájaként. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
A GALÍCIAI VÉRES FARSANG Radek Rak: A kígyószív legendája
Radek Rak A kígyószív legendája című regénye az 1846-os galíciai felkelés híres parasztvezére, Jakub Szela történetét úgy meséli el, hogy a tényeket a lengyel népi hitvilág csodás és sokszor nagyon félelmetes elemeivel ötvözi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
R-BESZÉLGETÉS: BUDAPEST, TE CSODÁS!Podcast Török Andrással a Budapest Könyvről
Megújult Török András legendás Budapest Könyve. A Revizor podcastjában a szerzővel együtt hasonlítottuk össze az első kiadást az átdolgozott verzióval. Alternatív útikönyv-e a Budapest Könyv? Mit keresnek benne a Fortepan fotói? Mit őrzött meg és mit szüntetett meg a korábbi kiadásokból? MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT Moldovai Katalin: Elfogy a levegő
A fikció valóssággá vált: Moldovai Katalin és Palóczi Zita forgatókönyve egy erdélyi, megtörtént eseményeken alapuló tanárdrámának indult, ám azóta Magyarországon törvényi rendelkezés bünteti mindazt, amit Adela Stan tett. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
GROTOWSKI HAGYATÉKA Beszélgetés Jarosław Frettel
A Grotowski Intézetet igazgató Jarosław Fret a nemzetközileg jegyzett Teatr ZAR alapító-vezetője. Egy Grotowski-színésszel készült, magyarul nemrég megjelent interjúkötet apropóján örökségről és újításról beszélgettünk vele. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
POKOLI SZÍNHÁZI PARADICSOM Beszélgetés Matei Vișniec-kel és Alain Timarral
Egy ünnepelt író, Matei Vișniec, vall kettős identitásáról, a kulturális ellenállás fontosságáról, és az irodalomról, ami egy totalitárius rendszerben az egyetlen eszköz az agymosás ellen. Alain Timar a lehúzott redőnyök mögött megélt zsidó identitásról, és egy társadalmi, emberi, művészi, politikai sokkról beszél, ami miatt muszáj volt magánszínházat csinálnia. A 77. Avignoni Színházi Fesztiválon beszélgettünk a két művésszel. HORVÁTH PATRÍCIA INTERJÚJA.
Hirdetés
AZ ELFOGADÁS RÉTEGEI Fülig beléd zúgtam (Heartstopper) / Netflix
A Netflix tinisorozata, a Heartstopper az elmúlt hónapokban hazánkban is a közéleti viták kereszttüzébe került, hiszen a széria alapjául szolgáló képregények a fóliázás áldozatául estek. Ám ebbe a történetbe kár többet belelátni, mint ami az alkotók célja volt. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
NEHÉZ TINÉDZSERNEK LENNI Nem félünk a sötétben / Budapest Bábszínház, Kísérleti Stúdió
Nehéz átverni a tinédzsereket. Azt mondani, hogy értjük a problémáikat úgy, hogy közben nem látjuk a szorongásuk okait. A felnőttek számára megnyugtató lenne, hogy nem ők (mi), hanem az okostelefonok vagy az internet tehet mindenről. A Budapest Bábszínház Kísérleti Stúdiójának az előadása szerencsére nem fog megnyugtatni senkit ezzel kapcsolatban. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A NAGY REIGL-CSÖRTE Műcsarnok kontra Kiscelli Múzeum
A Revizor kritikai portálon véleménykülönbségek is helyet kapnak. A BTM Kiscelli Múzeum–Fővárosi Képtárban Reigl Judit születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kapcsán összecsaptak az indulatok. Megszólaltak a kurátorok és a kritikus is. És a Műcsarnok?
LENGYEL-MAGYAR ÚTISZÓTÁR 5. Kielcei Nemzetközi Színházi Fesztivál
A színpadon lengyel hagyományok szerint levezényelt meleg esküvő, egy boldogtalan család véres lemészárlása, drogos rémálmok a kapitalizmus görbe tükrében, zombiként visszatérő halott miniszterelnök és társai. És akkor a kéthetes 5. Kielcei Nemzetközi Színházi Fesztiválnak még csak az egyharmadát láttam… JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
EGMONT GRÓF DIADALA Nyikolaj Luganszkij, Keller András és a Concerto Budapest
A Concerto Budapest október 21-én a nemzeti ünnep közelségéhez méltó műsorral jelentkezett, amelyet Keller Andrásnak a forradalom értékeire és hőseire emlékeztető pár gondolata vezetett be. GYENGE ENIKŐ CIKKE.
„KINYITOTTUK AZ AJTÓT, ÉS MEGMUTATTUK AZT A KÁOSZT, AMI MOSTANRA A TERMÜNK LETT” Interjú Benkó Bencével
Nehéz időszakon van túl a k2 Színház, amely mostanra már Apertúra néven működik. Jó hír, hogy megtalálták állandó helyüket a Gólem Központban, a hetedik kerületben. Váltásról, társulatvezetésről, gyászidőszakról és új terveiről kérdeztük a csapat vezetőjét, Benkó Bencét. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
VONÁSOKBAN ŐRZÖTT BŰNÖK Sopsits Árpád: Mellékszereplők
Sopsits Árpád a fotográfiát, mint a tanúságtétel eszközét hozza asszociatív viszonyba az emberi bűnökkel, legyen az egy pap féltve őrzött titka, a céges vezér gátlástalansága, egy keramikus aljassága, vagy az exmodell érzéketlensége. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
CASTING Molnár Ferenc: Egy, kettő, három, Az ibolya / Nemzeti Színház
Nincs is annál szívszorítóbb, mint amikor a néző látja, hogy a fiatal, még tapasztalatlan, netán rendezőileg sem eléggé segített, támogatott és kontrollált színésztanonc mennyire védtelen és kiszolgáltatott a színpadon. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
HAMUPIPŐKÉRE HULL A HÓ Molnár Ferenc: Az üvegcipő / Vígszínház
A Vígszínház repertoárján újra és újra feltűnnek olyan előadások, amelyek régi sikereket elevenítenek fel új formában, míg Mohácsi János pályájának utóbbi évtizedére jellemző, hogy korábbi rendezéseit gondolja újra (néha nem is egy alkalommal). E kétfajta remake-koncepció találkozik az Az üvegcipő friss bemutatója alkalmával. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.