„ÖNKIADÓK” ÖNFELEDT KORA Danyi Gábor: Az írógép és az utazótáska
Danyi Gábor monográfiája a magyarországi szamizdat irodalom bő három évtizedes történetét tárja fel. Alapos levéltári kutatás, interjúk és visszaemlékezések alapján állít emléket a szabad, cenzúrázatlan könyvkiadás szerzőinek és terjesztőinek, akik az államszocializmus idején az ellenállásnak ezt a formáját választották. NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA.
ÚJDONSÁGOKRA ÉHESEN Kelemen Kristóf: Figyelem megzavarására alkalmas / Trafó
A nem egyértelmű cím felkelti az érdeklődést, kíváncsivá teszi a nézőt. Ez az előadás lényege, hiszen épp erről, a figyelemkeltés és megtartás módozatairól akar szólni Kelemen Kristóf. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
RÜHATKÁK VAGYUNK ISTEN BŐRÉBEN Mircea Cărtărescu: Szolenoid
Cărtărescu közel hatvanéves korában megjelent kötetében, a Szolenoidban nem csupán visszatérnek az életmű ismerős elemei, a gyermekkori emlékek, a test, a nők, az intertextualitás, a látszólagos elfordulás a közönségtől és a burjánzó stílus, de előbbieket a természettudományokba és a transzcendentálisba ötletszerűen merítve olyan sűrű szitává szövi a szerző, melyen végül
REJTJELES TÖRTÉNETEK Pedro Almodóvar: Az utolsó álom
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
MINDEN MÁSKÉPPEN VANBrahms-est / MÁV Szimfonikus Zenekar, Müpa Budapest
Brahms, Brahms és Brahms – e három szerző műveit vezényelte a MÁV Szimfonikusok hangversenyén Thomas Sanderling. Az első szerző hangulatvilága vidám, a másodiké komoly, a harmadiké komor. De egy negyedik alkotó is eszünkbe juthatott az előadásokról, sajátos módon Karinthy Frigyes, akitől a beszámoló címét kölcsönöztük. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
HULLÁMVASÚT Ian Kershaw: Európa globális története 1950–2017
Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Hirdetés
Hirdetés
„ÉN JÓKEDVBŐL NEM CSINÁLNÉK SEMMIT, MÁRMINT SZÍNHÁZAT BIZTOS NEM” Beszélgetés Bagossy Bálinttal
Bagossy Bálint első színházi rendezése Thomas Bernhard Irtás című szövegének izgalmas újraértelmezése a Trafó Klubban. Önvádról, a bernhardi mondat erejéről és Zsótér Sándor színpadi jelentéseiről beszélgettünk vele. KISS LÓRÁNT INTERJÚJA.
A KAUFMANN-TALÁNY Jonas Kaufmann a Müpában
Jonas Kaufmann először adott Budapesten érdemi áriaestet. Az olasz és német művekből összeállított nívós operaprogram egy pillanatra sem fordult át vásári szórakoztatásba, ám közben mégis számos kérdést felvetett a tenor és a műfaj jelenlegi állapotáról. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA.
SZÉGYELLJE MAGÁT, CSÁK ÚR! Komédiát csinálnak a tragédiából
A két színész – Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó – súlyos állapotban, hosszú és bonyolult műtétek után fekszik a kórházban. Hogy lépnek-e színpadra valaha, kérdés. És eközben a Nemzeti Színház igazgatója és a kultúráért is felelős miniszter hitvány komédiát csinál az esetből. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
„AZ AKTIVISTÁINKBÓL KELLENE KIÁLLÍTANI AZ ÁRNYÉKKORMÁNYT” Beszélgetés Boross Martinnal
A változás szállodájától a remény panziójáig: a STEREO AKT vezetőjével, Boross Martinnal az aktivizmus fontosságáról, a civilekkel végzett munkáról, meg persze a kiégésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A GYENGE REND ŐRE Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Vegyes tartalmú és műfajú, vegyes színvonalú szövegek összessége Nádasdy Ádám új kötete. Kaleidoszkóp, amiben emlékek, gondolatok, eszmefuttatások villannak fel sokféle témáról, hol megvilágítva egymást, hol társtalanul, a „minden belefér” tágasságával. V. GILBERT EDIT RECENZIÓJA.
CSÓTÁNYBURGERJames Wan: Aquaman és az elveszett királyság
Jó, hogy véget ér a DC-univerzum, és jó az is, hogy Aquamannel – és még jobb, hogy a szuper humorú James Gunn teremt majd egy új szuperhősvilágot helyette. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
ZSÁNERKÉPEK – NAGY MŰVÉSZET Bukta Imre: Műveljük kertjeinket! / Godot Intézet
A Godot Intézetben nyílt látványos, gazdag, szórakoztató, kalandos és jelentős kiállítás nem apró elmozdulást, finom változást hoz a tíz évvel ezelőtti nagy műcsarnoki tárlathoz képest, hanem fordulatot, amely mégsem veszélyezteti az életmű egységét. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
IGYUNK, AMÍG LEHET! Móricz Zsigmond – Tóth Réka Ágnes: Kivilágos kivirradtig / Weöres Sándor Színház-Forte Társulat
Egy családi összejövetel kellékei száz évvel ezelőtt: koleszterinben gazdag ételek, alkohol és egy csoport, amit lehet gyűlölni. Az anyagválasztás szerencséje, hogy a világunk ennyi idő alatt vagy nem változott semmit, vagy ugyanoda jutott, ahol akkor tartott. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT JANUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Túl sok, túl vegyes, túl és túl: segítünk válogatni, mert a döntés nem könnyű, pedig van, amit muszáj, és olyan is, amit érdemes. Nézni, hallgatni, menni. Kultúra.
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Hirdetés
AKI SOKAT MOSAKSZIK, HAMAR ELKOPIK. TÉNYLEG? Piotr Socha – Monika Utnik-Strugała: Kosz – A tisztálkodás színes-szagos története
A Covid alatt készült Piotr Socha és Monika Utnik-Strugała gyerekkönyve a tisztálkodás történetéről. Hogyan kerülnek a nyelvünkbe a tisztasággal és a kosszal kapcsolatos kifejezések? És miért nem fürödtek az aszkéta keresztények? A szerzőpáros vicces történetei és rajzai emlékezetes válaszokat adnak. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
HOLOKAUSZT-TORZÓ Andrzej Munk: Egy nő a hajón
Döbbenetes erejű torzó Andrzej Munk befejezetlen remekműve, amit Godard sokáig az egyetlen hiteles filmnek tartott a Holokausztról. Idén 60 éves a Pasazerka: legendája, születéstörténete akár egy külön filmet is megérdemelne. SOÓS TAMÁS ÍRÁSA.
A SASFIÓK A római sas árnyékában – BTM Aquincumi Múzeum
Az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása rokonszenves igyekezettel és készséggel teljesíti az összetett kötelező gyakorlatot: megint egyszer összefoglalni a Római Birodalom e határmenti szegletének történetét – és eközben felkínálni valami élményt is a serdületlen és serdülő fiataloknak. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
KALLÓDÓ LELKEK Aki Kaurismäki: Hulló levelek
Bár 2017-ben utolsó filmjeként hivatkozott A remény másik oldalára, Aki Kaurismäki hat évvel később a tőle megszokott módon bővíti tetralógiává Proletariátus-trilógiáját, melyben két perifériára sodródott, napról napra élő lelket fúj össze a rideg helsinki szél. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EXMAGYAR, ÚJNÉMET Interjú Dunajcsik Mátyással
Dunajcsik Mátyás első német nyelven írt kötete, a Verlorene Gedichte 2023 őszén jelent meg a Parasitenpresse kiadónál, és hamarosan várható magyar nyelvű verseinek gyűjteménye, az ÉG is. Emigrációs traumákról, új életről, a hazához és a nyelvhez fűződő viszonyról, elvárt és megélt szerepekről beszélgettünk vele. NÁDORI LÍDIA INTERJÚJA.
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
MEGINT EGY LILIOM? Molnár Ferenc: Liliom / Budaörsi Latinovits Színház
Mostanság minden egyes Liliom-rendezésről szóló kritikának lehetne az a kezdete, hogy komoly vállalást tesz, aki ehhez a szöveghez nyúl, mert a közelmúltban is olyan erőteljes előadói értelmezések születtek, hogy igen nehéz valami újszerű és megvilágító értelmezéssel előállni. Kovalik Balázs budaörsi rendezésének ez egyértelműen sikerült. MUNTAG VINCE KRITIKÁJA.
AVANTGÁRD KOMPONISTA A SLÁGERLISTÁN Henryk Górecki 90
A lengyel zene ledönthetetlen óriása, Henryk Górecki sokak szemében szinte egyműves alkotó. Idén lenne 90 éves a zeneszerző, aki Paul McCartney nyomába is felért. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.
PÁNIKROHAM A SZÜLŐIN Ilker Çatak: A tanári szoba
Túlhajszolt tanárok pattanásig feszült drámája Németország idei Oscar-nevezettje, amelyben egy lopássorozat az egész iskolát szolid erkölcsi őrületbe kergeti. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
HÚZZAD CSAK! Jenbach Béla – Leo Stein – Kálmán Imre: Csárdáskirálynő / Miskolci Nemzeti Színház
Szerintem vitán felül áll, hogy a miskolci közönségnek jár a Csárdáskirálynő. És nemcsak azért, mert éppen kétszáz éves a színházuk, és ez elég nagy ünnep, hanem mert Jenbach Béla, a librettó szerzője a város szülötte. Nem mintha erről korábban lett volna tudomásom… CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.