A FILMKÉP VARÁZSLATA KÉT CANNES-I TÉTELBEN Alain Guiraudie: Miséricorde; Constance Tsang: Blue Sun Palace / 77. Cannes-i filmfesztivál
Vannak filmek, amelyek úgy varázsolnak el, hogy a varázslat maga szinte tettenérhetetlen: csak azt veszed észre, hogy egy fárasztó fesztivál sokadik vetítésén az utolsó pillanatig képesek fenntartani az intellektuális és érzelmi figyelmet, és nagyon ritkán tapasztalható intenzív képi jelenlétet hoznak létre. Az idei cannes-i fesztivál hatodik napjáig kellett várni, hogy
BENZINGŐZÖS RETORZIÓ George Miller: Furiosa: Történet a Mad Maxből
George Miller még mindig tudja, mitől döglik a posztapokaliptikus gitárszóló hangszórójába száguldó légy: Furiosa epikus eredettörténete az előd elemeit hasznosítja újra, ám A harag útjához társított műfaji és tartalmi reveláció elmarad. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
THÉBAI MITOLÓGIAI TÖRTÉNETE ÖT TRAGÉDIÁBAN ELMESÉLVE Roland Schimmelpfennig: Anthropolis / Deutsches Schauspielhaus, Hamburg
A hamburgi Deutsches Schauspielhaus a 2023/24-es szezonban egy egészen különleges drámasorozattal állt elő. Meglepő, de ízig-vérig színházi logikán alapuló ötlet a fennmaradt görög tragédiák alapján elmesélni az egyik legfontosabb mitológiai történethelyszín, Thébai városának történetét, az alapítástól a Dionüszosz általi elpusztításáig. KARSAI GYÖRGY ELEMZÉSE.
KELL EGY CSIPET… Kolozsi Angéla: A só / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Az előadás azt a hangulatot idézi, amikor az ovisok tésztát gyúrnak a nagyszülők lisztben és tojásfehérjében úszó konyhájában vagy kekszformákat szaggatnak ünnepek előtt az oviban és otthon. Mikor van idő és szeretet főzőcskézni, sütögetni. Mikor van idő a mosolygásra, az alkotásra. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
ZONGORAÓRÁN TÚL, HÁBORÚN INNEN Janikovszky Éva–Bíró Bence: Kizárólag az utókor számára / 6SZÍN
Bár a közvélekedés szerint egyéni és társadalmi között éles határvonal feszül, egy élettörténet szoros olvasása felfedi azokat az eleve adott szerepeket, amik meghatározzák a hétköznapi viselkedési mintákat. Mintha ez a kutatómunka lenne a legfontosabb a 6SZÍNben látható, Janikovszky Éva fiatalkori naplóin alapuló Kizárólag az utókor számára című előadásban. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
CSENDES ÖSSZEOMLÁS Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
Hirdetés
EMBEREK ÉS FÁK KÖZÖS NYELVE Kapuk a létben. A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig / Szépművészeti Múzeum
A fák és erdők olyan magától értetődő elemei életünknek, hogy különlegesnek számít, ha valaki csak nekik szenteli figyelmét. Vajon beszéljük-e az erdők nyelvét? Hollán Sándor kortárs alkotóként éppolyan jól beszéli a fák nyelvét, mint a régi korok mesterei, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítása pedig kísérletet tesz arra, hogy minket is bevezessen ebbe a különleges, hangtalan nyelvbe. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
„UGYANAZON A KISPADON ÜLÖK ÉN IS, AMIN ŐK” Beszélgetés Lőrinc Katalinnal
Egy rosszaságról címmel Kiss-Végh Emőke írta és rendezte a Dollár Papa Gyermekei Társulat legújabb produkcióját, amit telt házzal játszanak a Trafó Stúdióban. A 18 éven felülieknek szóló előadásban a sokoldalú táncos, előadóművész, tanár és újságíró, Lőrinc Katalin játssza az egyik szerepet. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
ZENE ÉS SZÓ Arvid Engegård és a Concerto Budapest
Amikor valaki eldönti, hogy jegyet vált-e egy koncertre, mérlegeli a szempontokat: mi vonzó, mi kevésbé? A Concerto Budapest január 19-i estjének műsorán három olyan körülmény is felhívta magára a figyelmet, amely a program meghallgatására ösztönözhette az érdeklődőt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)
A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
LÁSZLÓ FERENC FEBRUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Szökőévben járunk, így a szokottnál hosszabb lesz az esztendő legrövidebb hónapja: 29 nap telis-tele értékes, izgalmas, hökkentő és kihagyhatatlan kulturális programokkal és produktumokkal.
IDEJE VOLT Nánay István: Nyitott színház – Paálisti és a Szegedi Egyetemi Színpad
Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
SZEXJÁTÉK A KASTÉLYBANEmerald Fennell: Saltburn
Emerald Fennell második nagyjátékfilmje, a Saltburn nem éri el az Ígéretes, fiatal nő színvonalát, de elődjénél trendibb, szexisebb darab, és mindenképpen valamilyen nyomot hagy abban, aki megnézi. Fekete komédiába ágyazott vámpírtörténet görög mitológiai áthallásokkal, avagy a középosztály diadala a brit arisztokrácia felett. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A SZÁLEMI LEJÁRATÓKAMPÁNY Arthur Miller: A szálemiek / Miskolci Nemzeti Színház
Előfordul, hogy egy darab már kissé porosnak tűnő világát a kortárs politikai események új színekkel, aktualitással ruháznak fel. Úgy tűnik, ez most megtörténik Arthur Miller A salemi boszorkányok című művével is. Egyik szemünk sír. És a másik is. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
„NÉGY NEMZEDÉK NŐIRŐL ÍRTAM” Beszélgetés Tena Štivičić-csel a 3télről
A Radnóti Színházban bemutatott 3tél című darab szerzője, Tena Štivičić Londonban élő horvát drámaíró. A mű egy zágrábi villában játszódik, amelynek egyik lakásában négy nemzedék asszonyainak-lányainak életét követhetjük három kimerevített idősíkban: 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben. Az előadást Alföldi Róbert rendezte, a szerzővel pedig a január 27-i előadás után találkozhat a közönség. Vele beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Hirdetés
A MESÉK EREJE Otto English: Hamisított történelem
Egy jó cím aranyat ér. Legalábbis csörgő kasszát. Igaz ez Andrew Scott író, újságíró, írói álnevén Otto English Hamisított történelem – hogyan formálták a világot a múlt hazugságai című könyvére is, ami akár a cancel culture egyik alapműve is lehetne. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
TÚL AZ ÉRETTSÉGIN Devich Gergely, Ránki Fülöp és Stark János Mátyás / BMC
Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp a múlt évben négy hangversenyből álló sorozatot hirdetett meg a BMC-ben, a zongoratrió-irodalom hét gyöngyszemét műsorára tűzve. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
A FÉLIG TELI POHÁR Édouard Lalo: Ys királya / Nemzeti Filharmonikusok
Az állandó újrafelfedezések korát éljük: legyen szó barokk, bel canto, francia nagyoperai, vagy modern műről, nincs évad anélkül, hogy ne kerülne egy évtizedek (évszázadok) óta nem játszott opera újra színpadra. S nem egyszer derül ki, hogy elfogultság, kishitűség volt ezen művek hiányát annyival letudni, hogy nyilván joggal merültek a feledés homályába. GYÁRFÁS ORSOLYA ÍRÁSA.
MIÉRT NEVETTEK? MIÉRT NEM NEVETTEK? Roma Hősök – VI. Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál / Eötvös10
A Roma Hősök indulásakor, 2017-ben storytelling fesztiválként határozta meg magát, 2019-től viszont már Színházi Fesztiválként – ezzel párhuzamosan a monodrámáktól egyre inkább a csoportos előadások felé tolódott a programválogatás hangsúlya. Ami viszont a kezdetektől változatlan, hogy a bemutatott darabok személyes sorsokat és vallomásokat visznek színre, ugyanakkor mind a roma közösségek, mind a szélesebb társadalom számára égető, globális kérdéseket és problémákat feszegetnek. NÁNAY FANNI BESZÁMOLÓJA.
A FRINGE TITKOS BÁJAEdinburgh Nemzetközi Fringe Fesztivál 2023
Több ezer előadás, több száz helyszín, mindenütt hömpölygő tömeg. Vonzza vagy inkább elriasztja a nézőt az Edinburghi Nemzetközi Fringe Fesztivál? LEVKO ESZTELLA ÍRÁSA.
JUNG, CAGE ÉS AZ ELMÉMESEDÉS TRAGIKOMÉDIÁJAKristoffer Borgli: Álmaid hőse
Megrendítően vicces Kristoffer Borgli jungiánus álomfilmje, amely arra is emlékeztet, mekkora színész Nicolas Cage, aki itt az elmémesedésének traumáját is kijátssza végre magából. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
KISOKOS A FÜGGŐSÉGEKRŐL Bíró Bence-Bodó Viktor: A csoport / 6SZÍN Teátrum
Bodó Viktor A csoport című rendezése a 6SZÍN Teátrumban elsősorban ismeretterjesztő előadás, amely rengeteg függőséggel kapcsolatos fontos tudnivalót lajstromoz, és közben kikacsint a nézőre is, mintha csak azt kérdezné: ugye, veletek sincs minden rendben ezen a téren? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
KÍVÜL-BELÜL BULI Tarnóczi Jakab – Varga Zsófia: Extázis / Katona József Színház
Civil a pályán – vagy legalábbis a színpadon. A nézőket már az előadás kezdete előtt a színpadra invitálják az alkotók, hogy bejárhassák a teret, amelyet majd némiképp más szemszögből láthatnak a következő órákban. Tarnóczi Jakab új rendezésének egyes fejezetei között nemcsak járkálni, hanem táncolni is lehet a színen, a levezető jellegű epilógus során pedig még az időközben készülő levesből is kaphatnak azok, akiket az illata nem riasztott el. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SZELLEMI ÉS FIZIKAI UNIFORMISBAN Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság / Radnóti Színház
„… azt mégsem lenne szabad írnod, hogy a négereket nem kell számításba venni, mármint, hogy meg tudnak-e majd élni, vagy sem. Utóvégre a négerek is emberek” – reagál a Tanár egyik diákja, N. dolgozatára Ödön von Horváth 1937-ben megjelent, a náci Németországban játszódó regényében, az Istentelen ifjúságban. A négerek emberségéről szóló, botrányt kavaró megjegyzés erős pillanata, egyben egyik első látványos konfliktusa a nálunk Kerényi Grácia fordításában megjelent, a magyar közönséget hosszú időn át elkerülő műnek. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.