Hirdetés
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Nagynak éppenséggel nagy, de hogy valójában regény-e a Budapest nagyregény, azon az olvasónak érdemes, sőt el is kell gondolkodnia. Szerintem inkább körkép, napló vagy panoráma, meg persze szöveges feladat, társasjáték és régészeti kutatás. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Hirdetés
Tompa Andrea új könyvének olvasójaként nem tudom eldönteni, mivel állok szemben, leckefelmondással vagy iróniával. És ez jó. Ez a billegő kedély, ez a sarkalló bizonytalanság. Jól esik a fülnek az, ami zavarja az elmét. Bőven belefér egy színházi regény ábrázolás- és beszédmódjába. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Két éve a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával komoly összeállítást közöltünk a kortárs lengyel kultúra trendjeiről, aktuális vállalásairól, meg persze arról, milyen kapcsolódások léteznek magyar és lengyel művészek között. A dwa bratanki jegyében folytatódik a kaland: ezen az oldalon gyűjtjük össze a Mazurka vagy polonéz? 2.0 cikkeit, fogadják őket szeretettel.
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.
Nincs más lehetőségünk: lépnünk kell. Amikor 2008-ban megalapítottuk a Revizort, az még egy egészen más világ volt, az államot mintha érdekelte volna a kultúra meg a kritika. Most viszont új fejezetet nyitunk: elindul a Revizor Plusz. Na, erre befizetek! És te, bírod a kritikát? JÁSZAY TAMÁS FŐSZERKESZTŐI JEGYZETE.
Cenzor? Mecénás? Kurátor? Döntnök? A kasszakulcs őrzője? A kapuőr fogalma és funkciója külföldön nagyjából közismert, itthon most ismerkedünk vele. MERKER IVÁN ÍRÁSA - 1. RÉSZ.
Színház, könyv, kiállítás, film. Ez az a 10 kulturális esemény vagy termék, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl másoknak is októberre.
Jóllehet John Scalzi már 1990 óra hivatásos író, első regényét, az Agent to the Starst csak 1999-ben publikálta, mégpedig az interneten, afféle befektetésként szépírói jövőjébe. SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA.
Budapesten járt Zerocalcare a kortárs olasz képregény sztárja, aki szerint a képregény univerzális műfaj és nyelv, mindent el lehet mondani vele. Erre saját munkássága a legjobb példa: történetek mellett riportkötetet és útirajzot is adott már ki. Ezen kívül a Netflixen is tarolnak animációs sorozatai. VÁRNAI DÓRA INTERJÚJA.
Remek kézikönyv lehetne Kiss Judit Ágnes Egy nőalak szürke kontúrja című regénye a családi bántalmazást elszenvedők számára. Regényesítetten, de pontosan rögzíti egy „eset” lefolyását, előzményeit és következményeit. S jelzi a kiutat is, bár nem mutatja egyszerűnek. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
Hirdetés
Ulickaja legújabb kötete szerzői szándék szerint búcsú. Nyolcvan éves korára mégis egészen újszerű kötetet állított össze, amelyben keverednek a legszemélyesebb naplójegyzetek privát információi, élettényei a rövid novellákból álló ciklusokkal. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
„A pszichológiában az fogott meg, hogy igen közeli a kapcsolat az emberek életét segítő hivatás és a kutatás között” – írja Pléh Csaba az Árnyak című könyvében, s e kapcsolatot azzal is erősíti, hogy szubjektív tudománytörténetet nyújt az elmúlt 60 év magyar pszichológiájáról. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE.
A francia–dél-koreai származású Elisa Shua Dusapin regénye, a távoli Dél-Koreában játszódik, témái azonban minden európai olvasó számára ismerősek: magány, idegenségérzet, beilleszkedési képtelenség, kapcsolati zavarok. A lélek bajai kiütköznek a testen. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Regény, élettörténet, önéletírás? Amikor a francia kritikusok arról kérdezték Ernaux-t, hogy tulajdonképpen milyen műfajba sorolható a 2008-ban megjelent Évek, az írónő kénytelen-kelletlen egy addig ismeretlen fogalommal válaszolt, amelyet társadalmi önéletírásnak fordíthatnánk. MATUZ BENCE KRITIKÁJA.
Egy tisztes angol úr, Benjamin Britten zeneműveinek és a sakkjátszmáknak kedvelője, rossz házassága és tönkremenetele után hajójogásznak áll, rejtélyes körülmények között hajószerencsétlenséget szenved, s megmenekülvén a bajból bejárja az eddig megközelíthetetlennek tűnő magyarok földjét, majd úti kalandjairól beszámolót juttat el a Koronának…. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
A magyar olvasó nemigen ismeri a szerzetesrendek étrendjét. Most egyenesen a bakonybéli Szent Mauríciusz monostor szerzetesei számára főző szakácsoktól tudhatja meg böjti és ünnepi ételeik receptjét, és azon kívül a bencés rend 1500 éves hagyományain alapuló vallási és közösségi szokásait is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Hetényi Zsuzsa könyve fél évszázadot fog át, de nem memoár, nem is regény. Esszéi és tárcái a Szovjetunió abszurd világbirodalmának határvidékéről tudósítanak élményszerűen, majd a birodalom romjai és az újjáépítés kísérletéből kirobbant háború szörnyűségei közül menekülőkkel való találkozásokat villantják fel. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Budapest emblematikus főútvonaláról, a Nagykörútról még soha nem jelent meg összefoglaló történeti áttekintés. N. Kósa Judit munkája most, Budapest létrejöttének 150. évfordulója alkalmából pótolta ezt a hiányt. KELECSÉNYI KRISTÓF KRITIKÁJA.
Rakovszky Zsuzsa új kötete retrospektív keretű klasszikus fikciós történelmi regény. A látszólag egyszerű próza komolyan megdolgoztatja az olvasót, bár nem témájával, még csak nem is szövegalkotói eszközeivel, hanem azzal, hogy olyan perspektívából mutatja a valóságot, ami a huszonegyedik századi ember számára nagyon ismerős. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.