Hirdetés
G. W. Pabst híres filmrendező pályatársaival együtt menekült Hollywoodba Hitler hatalomra jutása után, ám velük ellentétben ő nem illeszkedett be az Álomgyárba, hanem hazatért Németországba. Daniel Kehlmann új regénye, a Mozgókép arra keres magyarázatot, mi indította Pabstot erre és az együttműködésre a korabeli német hatalommal. BARKÓCZI JANKA RECENZIÓJA.
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Havi egymillió oldalt scannelnek be az Arcanum Adatbázis Kiadó elkötelezett munkatársai. A szám elképesztő, de minket régóta érdekel, hogy cikkeink-videóink elengedhetetlen, láthatatlan munkatársának valójában hogyan zajlanak a hétköznapjai. Biszak Sándorral, az Arcanum alapítójával beszélgetett Jászay Tamás, lapunk főszerkesztője.
Hirdetés
Először is van Budapesti Tavaszi Fesztivál; aztán van még sok minden más is – a május még a nyaralások előtti kulturális főszezon. A Revizor egyik fontos célja, hogy az ajánlóval a mennyiségileg túlhabzó, minőségileg vegyes kulturális kínálatban segítsen eligazodni. CSÁKI JUDIT AJÁNLÓJA.
Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
Sűrű erdő szélén című regényével – melyet az Athenaeum Kiadó idén jelentetett meg – Leo Vardiashvili berobbant az angolszász irodalomba: nem csupán felkerült az első tíz legfontosabb regény listájára, de a mértékadó lapok – így például a The Guardian, az Observer vagy a Financial Times – is dicséreteket zengenek róla. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Örömteli újdonság a könyvkiadásban, hogy mintha a kiadók kitörtek volna az angolszász irodalom bűvköréből, és egyre több „kis nyelv” műveit fordítják magyarra. Tina Harnesk Akik a hóba vetnek című regénye svéd nyelven született, de a számik között játszódik, és irodalmi erényei mellett kultúraközvetítő missziót is vállal. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
„Szakadatlanul jegyzetezem az életet” – írta 1935. április 29-én délelőtt fél tízkor Móricz, és az alkotói-magánemberi gyakorlatát az ebből az évből ránk maradt naplójegyzetei bőségesen igazolják. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Iglódi Csaba a magyar ipartörténet fontos szereplőjének, a Dreher dinasztiának családregényben állít emléket. A Dreher-szimfónia több nemzedék sorsának alakulását idézi meg. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
90 éves korában elhunyt Cormac McCarthy, a kortárs amerikai irodalom véres és magányos férfihősöket alkotó fenegyereke. Tizenhat évvel Az út után két regénye jelent meg, egymás párdarabjai és kiegészítései. A Jelenkor Kiadó a szerzői életműsorozaton belül egy kötetben adta ki őket Greskovits Endre fordításában. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
Lett egy új kulturális törvény. Készítette hét osztályvezető, látta öt helyettes államtitkár és egy sajtófőnök, jóváhagyta Závogyán Magdolna, Dr. Gáva Krisztián, és persze Csák János. Ez már akkora grémium, hogy mondhatni: vajúdtak a hegyek, és akár elefánt is lehetett volna belőle. A SZERK.
Szép és ironikusan érzelmes Krasznahorkai László új regénye az öregségről, a magányról és az ember méltóságigényéről. A Zsömle odavan egyúttal keserű szatíra köz-és magánállapotainkról. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Hirdetés
Áprilisi ajánlóm fókuszába jórészt történelmi és társadalomtörténeti művek kerültek. Egy kétes eredetű bécsi gyűjtemény, lakhatás- és menzatörténet, a rendszerváltozás korszakának vonatjegyhamisítási sztorija, G.W. Pabst filmrendező viszonyulása a hitleri hatalmi gépezethez. Talán a zenei események lógnak csak ki a sorból. De nem kell mindent kényszeresen egy dobozba szuszakolni. MERÉNYI ÁGNES AJÁNLÓJA.
Ali Smith Nyár című kötetével a nagyszabású tetralógia végéhez ért. 2016-ban írta az elsőt, az Őszt, majd évente rukkolt elő egy újabb évszakról szóló könyvvel. Felmerülhetett a kérdés, bírja-e majd szuflával ezt az iramot, és most már bizton kijelenthetjük: bírta. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Egyre bővül a magyar podcast-birodalom, hazai audió tartalmaink széles skálán mozognak, mind témájuk, mind hangvételük tekintetében. Miközben a podcastek száma és hallgatottsága fokozatosan növekszik, azt látjuk, hogy a podcast még mindig kevéssé kutatott műfaj. TÓTH-GYÓLLAI ORSOLYA ÍRÁSA.
Parsifal/Perceval és a Szent Grál históriája Arthur királlyal együtt végigvonul az európai irodalom és művelődés történetén, se szeri, se száma a róluk készült alkotásoknak. Chrétien de Troyes középkori verses regényét új fordításban olvashatják a lovagi költészet rajongói. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
Sosem gondoltuk volna, hogy sorozat lesz. Húsz évvel az első kötet után megjelent a Túl a Maszat-hegyen 2., benne az összes ismert és új szereplővel, és tele viccesnél viccesebb versekkel. Sőt, készül a 3. rész is. Gyerekekről, rímképletekről, a költővel szemben támasztott elvárásokról fecsegtünk Varró Dániellel. Hiszen: „Kis olvasók, fecsegni jó!” Most jut eszembe, hogy elfelejtettem kérdezni a képregényről a kötet végén. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
Michel Houellebecq, a kortárs francia regényirodalom nagy provokátora. Új regénye, a Megsemmisülni, a korábbiakhoz hasonlóan a pusztulás és a vég témája körül forog. A vég közelít a civilizációban, a köz- és a magánéletben, de itt mintha a megbékélés hangjai is megszólalnának. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
Demencia, alkoholizmus, gyerek- és ifjúsági előadások, meztelen nők, robotok, egy vicces diktátor, Ujj Zsuzsi és a világ legszebb városa, Róma. Puskás Panni kulturális programötleteihez márciusban sem kell majd nyakkendőt kötni.
Az Ezer írásjegyes mű egy 1320-ban készült tankönyv, azaz kalligrafikus tekercs a kínai írás tanulói számára, melyet Zhào Mèngfǔ tudós kalligráfus hatféle írásstílusban jegyzett le. A magyar nyelvű kötetben a mű mellett négy írástörténeti tanulmány is olvasható. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA.