Hirdetés
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
Hirdetés
Ulickaja legújabb kötete szerzői szándék szerint búcsú. Nyolcvan éves korára mégis egészen újszerű kötetet állított össze, amelyben keverednek a legszemélyesebb naplójegyzetek privát információi, élettényei a rövid novellákból álló ciklusokkal. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
„A pszichológiában az fogott meg, hogy igen közeli a kapcsolat az emberek életét segítő hivatás és a kutatás között” – írja Pléh Csaba az Árnyak című könyvében, s e kapcsolatot azzal is erősíti, hogy szubjektív tudománytörténetet nyújt az elmúlt 60 év magyar pszichológiájáról. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE.
A francia–dél-koreai származású Elisa Shua Dusapin regénye, a távoli Dél-Koreában játszódik, témái azonban minden európai olvasó számára ismerősek: magány, idegenségérzet, beilleszkedési képtelenség, kapcsolati zavarok. A lélek bajai kiütköznek a testen. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Regény, élettörténet, önéletírás? Amikor a francia kritikusok arról kérdezték Ernaux-t, hogy tulajdonképpen milyen műfajba sorolható a 2008-ban megjelent Évek, az írónő kénytelen-kelletlen egy addig ismeretlen fogalommal válaszolt, amelyet társadalmi önéletírásnak fordíthatnánk. MATUZ BENCE KRITIKÁJA.
Egy tisztes angol úr, Benjamin Britten zeneműveinek és a sakkjátszmáknak kedvelője, rossz házassága és tönkremenetele után hajójogásznak áll, rejtélyes körülmények között hajószerencsétlenséget szenved, s megmenekülvén a bajból bejárja az eddig megközelíthetetlennek tűnő magyarok földjét, majd úti kalandjairól beszámolót juttat el a Koronának…. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
A magyar olvasó nemigen ismeri a szerzetesrendek étrendjét. Most egyenesen a bakonybéli Szent Mauríciusz monostor szerzetesei számára főző szakácsoktól tudhatja meg böjti és ünnepi ételeik receptjét, és azon kívül a bencés rend 1500 éves hagyományain alapuló vallási és közösségi szokásait is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Hetényi Zsuzsa könyve fél évszázadot fog át, de nem memoár, nem is regény. Esszéi és tárcái a Szovjetunió abszurd világbirodalmának határvidékéről tudósítanak élményszerűen, majd a birodalom romjai és az újjáépítés kísérletéből kirobbant háború szörnyűségei közül menekülőkkel való találkozásokat villantják fel. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Budapest emblematikus főútvonaláról, a Nagykörútról még soha nem jelent meg összefoglaló történeti áttekintés. N. Kósa Judit munkája most, Budapest létrejöttének 150. évfordulója alkalmából pótolta ezt a hiányt. KELECSÉNYI KRISTÓF KRITIKÁJA.
Rakovszky Zsuzsa új kötete retrospektív keretű klasszikus fikciós történelmi regény. A látszólag egyszerű próza komolyan megdolgoztatja az olvasót, bár nem témájával, még csak nem is szövegalkotói eszközeivel, hanem azzal, hogy olyan perspektívából mutatja a valóságot, ami a huszonegyedik századi ember számára nagyon ismerős. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Hirdetés
Mitől olyan jók ezek a versek? Várady Szabolcs az a fajta virtuóz költő, aki bármilyen verstani formát meg tud valósítani. Persze távolról sem csak metrumról van szó, hanem témákról, ars poeticáról, iróniáról, játékosságról és költői hangokról. E hangok sokasodását a Műútnál rövidesen megjelenő következő kötetében is várva-várjuk. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA.
Örökös reflektorfény és örökös tartalékszerep. Harry herceg élete a figyelemfelkeltés és a figyelő tekintetek elől való menekülés közötti őrlődés, ez jellemzi pályafutását, magánéletét és családi kapcsolatait. Botránykrónikát írt vagy vádiratot az őt támadó családtagok és a bulvársajtó ellen? Esetleg épp a rá irányuló figyelmet kívánja pénzre váltani? R.HAHN VERONIKA ISMERTETŐJE.
Hol találkoznak Bódis Kriszta szerepei, az íróé és a Van Helyed mentorprogram vezetőjéé? Talán nem meglepő, hogy éppen könyvekben. Tüdős Kláráról tervezett trilógiájáról és az Amanda Gorman fordítói mentorprojekt keretében a tanítványai által lefordított verseskötetről beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Amikor az áldozat kerekedik felül: szicíliai történet arról, hogyan áll talpra egy fiatal lány a nemi erőszak traumája után, hogyan fordul szembe az ellenséges falusi környezettel, s mindezek tetejébe a törvénnyel is. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
Száznyolcvan éves fennállását ünnepelte tavaly az Athenaeum kiadó. Egyszerre kézenfekvő és méltó módját választották a kiadó munkatársai az ünneplésnek: díszkiadás-sorozatot adtak közre „saját” klasszikus szerzőikből. A szerzők, a művek kiválasztása és a kötetek külalakjának, tipográfiájának megújítása főhajtás a kiadói hagyomány előtt, ugyanakkor továbblépés is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Eljött a tavasz, bár mintha inkább ősz lenne. Az április, ami a megújulás évszakának legbolondosabb hónapja, egyben a legújabb Ali Smith regény központi eleme. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Christina Ezrahi a szentpétervári Nemzeti Könyvtár Visszaadott Nevek részlegében bukkant rá Nyina Anyiszimova történetére. A szentpétervári, illetve leningrádi primabalerina történetét, karrierjét, kitelepítését majd visszatérését a tények alapján, mégis regényesítve dolgozta fel. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
A történelmi regényeiről is ismert író, Hász Róbert évekkel ezelőtt különös kísérletbe fogott: detektívregényeket kezdett írni. A huszadik század elején a délvidéki Bácskában játszódó Fábián Marcell-történetek harmadik része jelent meg tavaly év végén. A Fábián Marcell és a Hét nővér címűbe annyi mindent írt bele a szerző, hogy nehéz eldönteni, lezárta ezzel a folyamot, vagy bemutatta a lehetséges folytatások irányát. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Egyetlen jelző vitatható megválasztása nem dönthet a Háború és béke új fordításáról. Még akkor sem, ha ez a jelző jószerint uralja a megjelenés kiadói kommunikációját, s ott szerepel a fordító interjúiban és alighanem mindahány cikkben, amely Gy. Horváth László tiszteletreméltó teljesítményéről szól. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.