Bazsányi Sándor

VÉGRE SZÍNHÁZ
Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg

Tompa Andrea új könyvének olvasójaként nem tudom eldönteni, mivel állok szemben, leckefelmondással vagy iróniával. És ez jó. Ez a billegő kedély, ez a sarkalló bizonytalanság. Jól esik a fülnek az, ami zavarja az elmét. Bőven belefér egy színházi regény ábrázolás- és beszédmódjába. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

„ITT MINDENKI SPORTOLÓ” – AVAGY POLITIKUSNAK LENNI MIT JELENT?
Wolfram Lotz: A politikusok / Katona József Színház, Sufni

Mintha valamiféle színházi kényszermechanizmus nyomulna be az önmagában teljes és tartalmas nyelvi-dramaturgiai térbe. Kár. Annyira jó előadás lett volna. De még így, ebben a formában is kifejezetten jó előadás lett, messze a legjobb a Sufni-projekt mentorprogram idén bemutatott három előadása közül. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

LEGYEK SZABAD
Jean-Paul Sartre: Legyek / Maladype Színház

Zavarba ejtő sajátosság. Ha tetszik, archaikus eszköztelenség, de ha tetszik, filozofikus színtelenség. Az Atreida-mítosz és az egzisztencialista filozófia találkozása Sartre hibridszínművében. Illetve a Maladype előadásában. Ebben a dilemmában – érzékiség versus didakszis – ülünk és figyelünk egy órán keresztül. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

„TE JÓ ÉG, MI MINDEN”
Kántor Péter: Elegendő ok. Versek 2017–2021

A címadó darabban olvashatjuk a kis dolgok leírásától a nagy dolgok érzékeltetése felé haladó költészet minimalista meghatározását, amely egyúttal a költészet legerősebb meghatározása: „Ami a vers témáját illeti, / nincs semmi témája. // Illetve dehogy nincs! Arról szól, / hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.” BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

HAMLEARGÉP – AVAGY MINDEN A CSALÁDBAN MARAD
Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba: Hamlear / Gyulai Várszínház–Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros

Néha az volt az érzésem, hogy a Hamlet és a Lear király vadul kifordított és eltorzított párhuzamaiból, valamint a Bánk bán kontraszthatásából fakadó helyzetkomikumok és szóviccek viszik csupán előre az eseményeket. Ami természetesen nem baj. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ROSSZKEDVÜNK TELE UTÁN
William Shakespeare: Lear király / Katona József Színház, Budapest

Azt hiszem, a hosszan, elviselhetetlenül hosszan elnyúló járványidőszak után (és ki tudja, még mi előtt) két dolgot nem fogadhat el a valamennyire is közegtudatos néző: a rossz választást és a hamisságot. Márpedig a rendező (és a színház) jól választott a Lear királlyal, és az előadás sem volt hamis. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KIÜRESÍTÉS
Wass Albert: Tizenhárom almafa / Nemzeti Színház

Töredelmesen bevallom, nem vitt rá a lélek, hogy a Nemzeti Színház előadása előtt elolvassam Wass Albert Tizenhárom almafa című regényét. Elejétől a végéig csupán egyetlen regényt olvastam tőle, A funtineli boszorkányt. Azt is csak becsületből. Hogy legalább egy legyen meg. A többibe hagytam beletörni a bicskámat. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIIKÁJA.

Tovább a cikkhez

BACON VITRINÉBEN
Kosztolányi Dezső – Garai Judit: Nero / Stúdió K színház

A Vígszínház meghívott művésze, ifjabb Vidnyánszky Attila most nem úgy ficánkol és lubickol, mint, mondjuk, az anyaszínházában bemutatott Hamlet technocirkuszi porondján, hanem tényleg megindítóan vergődik és szenved a Stúdió K egzisztenciális szorongásokat befogadni és kifejezni képes színterén. Mint Francis Bacon festményeinek őrjöngő ketreclényei. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ÚJPESTI TZINGÁRIÁSZ
Pintér Béla: Vérvörös Törtfehér Méregzöld (Szophoklész Oidipusz király című drámája nyomán) / Újpesti Rendezvénytér

Mert ha felháborodunk azon, vagy éppen mértéken felül örülünk annak, hogy Orbán Viktort cigánynak nevezik egy szatirikus disztópiában, akkor inkább rasszisták volnánk, mint nem. Ha viszont nem kívánunk rasszisták lenni, vagy annak tűnni, akkor bizony nem kellene megbotránkoznunk vagy ujjonganunk ezen a kényes részleten. Jó kis kelepcét állítottak Pintérék a nézőknek. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez