Hirdetés
Ha én lennék a pénzügyminiszter, én is megszüntetném a taót. Ha én lennék a kultuszminiszter, a most hozzám kerülő 37.5 milliárdból feljavítanám, vagyis szanálnám az egész magyar színházat, táncot, zenét. Ha én lennék a kulturális államtitkár, nem fogadnám a csókosok hívásait, és elveszíteném az asztalomon heverő papírfecnit, amin a lista van. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Ha ránézünk a Kalligram kiadóra, könnyen azonosítható képet látunk, s ez a kép némileg különbözik a néhány évvel korábbitól. A Kalligram zömmel magyar szerzőket ad ki, figyel az új, „peremről” bekerült szerzőkre. Megőrizte társadalomtudományi érdeklődését is és nyit a világirodalom „nagy nyelvei” irányába. A portfólió korábbi jellegzetessége, a közép- és kelet-európai irodalom szerzőinek kiadása viszont zsugorodni látszik. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
Szeretettel kérdezem, már miért ne vághatna húst a miniszterelnök úr a kés – egy menzai kés, vagy akár egy otthoni, tepertőt kicikkező bugylis – tompább felével? SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Hirdetés
Mario Puzo maffiatörténetei, Jókai kalandszövése, Moldova epizódtechnikája, Zola naturalizmusa és a legszadistább képzeletű ponyva megoldásai keverednek zavarosan Munkácsi Miklós új regényében. Szex, bűnözés, zsidóüldözés, kommunizmus, fasizmus – mindez minősíthetetlen nyelven, vérlázítóan alantas ízléssel összepacsmagolva. Mélypont a kortárs magyar irodalomban. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Az Elbeszélések tizenhatodik kötetével újabb becses sikert nyugtázhat a kritikai kiadás félévszázados vállalkozása. S bár az eredeti sorozatterv megvalósulása immár nem valószínű, azért e lassúdad széria egyre csak újabb meglepetésekkel szolgál. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Nagy az isten meseállatkertje. És a medvék, rókák, nyulak mellett többnyire a lovak játsszák benne a főszerepet: táltosok, beszélő csődörök, továbbá a magas irodalomban Rosinante, vagy Swift okos lovai, nem is beszélve a trójai falóról. Czigány Zoltán két új paripával gazdagította a nagyszerű bestiáriumot. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Ágens, a formabontó színházi és zenei előadásairól ismert operapunk eddig is tilalomfákat döntögetett. Tavaly megjelentette első önálló verseskötetét, hogy újabb formába öntse lázadó gondolatait. GABORJÁK ÁDÁM KRITIKÁJA.
Szomory közepesen elfeledett nagy alakja irodalmunknak. Horeb tanár úr című prózája 1934-ben jelent meg először, és eddig utoljára. A Múlt és Jövő Kiadó ezzel indította életműsorozatát. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Kapecz Zsuzsa legújabb kötete desszert a filológusoknak, a szemiológusoknak, a szimbólum-kutatóknak, de mindenekelőtt csemege az egyszerű olvasónak. Az édességhez azonban hab is jár: főhőssé regényesedő lírai én, romantikus szerelmekkel tarkított prózai fordulatok. SZABÓ LEA KRITIKÁJA.
Mennyire örvendett, s joggal, a mai magyar költészet baráti köre pár évvel ezelőtt, mikor Varró Dániel első kötete (Bögre azúr) megjelent. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
„De nincs olyan szenvedés, ami kiváltható, katolikus vagyok, tudom, miről beszélek. Megbocsátás van, kiváltás nincs” – írja Lovas Ildikó, és ez a gondolat fűzi egybe a szabadkai lány élettörténetét Jónás Olga Csáth Géza feleségeként megélt regényével. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA.
A magyar nőirodalom anyahajója? Novelláskönyv? Vallomásgyűjtemény? Női látlelet a XXI. századi Magyarországról? Nehéz eldönteni, de talán mindez együtt a Szomjas oázis. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
Hirdetés
Az életinterjúknak általában létezik egyfajta bejáratott, lineáris menetük. Bérczes László és Cseh Tamás, noha időrendben rajzolják föl a pályaképet, mégis eltérnek a bevált sémától. Jó okkal teszik. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
„A Nyugat nekünk magyaroknak a reformkor után a legnagyobb erkölcsi és szellemi megújulásunk” – írja Ottlik Géza egyik esszéjében. Az 1908-ban indult folyóirat idén száz éves. Erre emlékezik a Holmi legújabb, januári száma. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
A dicsőült folyóirat emlékének szentelt esztendő nyitóeseményét január 15-én rendezték a Király utcai VAM Design Centerben. A jelenkori magyar kultúra hódolt a Nyugat előtt. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Erdős Virág új kötete nagy részében megbízható alapanyagokból, az európai kultúra paradigmatikus eseményeiből dolgozik; Eurüdiké mitologikus sztorijához bibliai történetek társulnak: Jézus születése, a háromkirályok látogatása, Noé állatmentése, Salamon király menyasszonyszerzése. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Oravecz Imre évtizedek óta írja szülőfaluja, Szajla történetét. Egyik előző kötetében (Halászóember. Töredékek egy faluregényhez, 1987-1997) versben, most prózában próbálja megformálni ugyanazt az anyagot. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.