Hirdetés
Christina Ezrahi a szentpétervári Nemzeti Könyvtár Visszaadott Nevek részlegében bukkant rá Nyina Anyiszimova történetére. A szentpétervári, illetve leningrádi primabalerina történetét, karrierjét, kitelepítését majd visszatérését a tények alapján, mégis regényesítve dolgozta fel. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
A történelmi regényeiről is ismert író, Hász Róbert évekkel ezelőtt különös kísérletbe fogott: detektívregényeket kezdett írni. A huszadik század elején a délvidéki Bácskában játszódó Fábián Marcell-történetek harmadik része jelent meg tavaly év végén. A Fábián Marcell és a Hét nővér címűbe annyi mindent írt bele a szerző, hogy nehéz eldönteni, lezárta ezzel a folyamot, vagy bemutatta a lehetséges folytatások irányát. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Egyetlen jelző vitatható megválasztása nem dönthet a Háború és béke új fordításáról. Még akkor sem, ha ez a jelző jószerint uralja a megjelenés kiadói kommunikációját, s ott szerepel a fordító interjúiban és alighanem mindahány cikkben, amely Gy. Horváth László tiszteletreméltó teljesítményéről szól. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Hirdetés
Igen, igen, igen, csak azért is azon gondolkodom, csak azért is arra irányul minden törekvésem, szándékom, figyelmem és vágyam, hogy normális maradjak. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
A Quichotte a szétesés regénye, egy olyan világ dúlt leírása, amelyben bármi megtörténhet, ezért meg is történik. Pikareszk regény és krimi, sci-fi és horror. Szerelem és öregedés, belenyugvás és lázadás, a végtelenben sem találkozó párhuzamosok multiverzuma. Regény ez egyáltalán? KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Krusovszky Dénes lírikusként indult, bár számos műfajban otthonosan mozog. Kritikus, esszéista, műfordító és regényíró is. Az Áttetsző viszonyok a hatodik verseskötete. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Na, nem úgy, mint Jack Kerouac híres regénye, az Úton, és nem is úgy, mint Cormac McCarthy Az út című műve, de mégiscsak road novel ez, és a végén megérkezünk… hova is? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Hogyan állítsunk össze antológiát? Válogathatunk egy szerző műveiből, egy generáció szövegeiből, válogathatunk témák, motívumok vagy akár nemek szerint, de megcélozhatunk akár egy befogadói kört is. Aztán van a kockázatmentes biztonsági játék: adott egy szerzői halmaz, rendezzük őket ábécésorrendbe. SCHILLER MARIANN KRITIKÁJA.
Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című könyve – elsőre talán merésznek tűnő témaválasztása ellenére – nem tűnik sem többnek, sem kevesebbnek egy jól működő prózakötetnél. Éppen ezért nagyon nehéz fő közös pontjuk – a melegség – mentén beszélni ezekről a szövegekről. Tudniillik önmagukért beszélnek, ráadásul kiválóan. STERMECZKY ZSOLT GÁBOR ÍRÁSA.
Ablonczy Balázs Trianon kutatója és szakértője. Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetőjeként elszakad az esemény- és politikatörténet-írástól, a korabeli mindennapokat igyekszik feltárni kötetében, amely munkatársai kutatásaira is épít. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
Ady, Hofi, Ferenc pápa – furcsa névsor, mintha egy viccből léptek volna elő. E típus egyik humorforrása, hogy a szereplők sok szempontból eltérnek egymástól. Király Leventénél nincs nagyobb tréfamester a mai magyar irodalmi életben, ami itt nem a sorozatszerkesztő irodalmi paródiáira vonatkozik, hanem a Corvina Kiadó sorozatának szereplőire. Ady és Hofi után most Ferenc pápa „mondja meg”. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Az Orgia és a Szomszéd után sejthető volt, hogy a témát nem merítette ki. Egy kimetszett év, 1944 – az akkor megjelent versek alapján. Különleges vállalkozás, „frivol ötlet”, hogy egy ebben a formában soha meg nem jelentethető kötet mit mutat a korról, az irodalomról, a kultúrpolitikáról. Mi az öröksége a „megbilincselt költészetnek”? MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Hirdetés
Mennyire saját élmény és mennyire eltávolított a történet, amely egy osztálytalálkozó kapcsán vet föl súlyos kérdéseket, a hollét, az otthon érzetének a szemszögéből. Tompa Andrea új regénye, a Haza: számvetés útközben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Fogalmi tisztázással kezdeném. Nemrég egy híres magyar írónőnek, aztán pedig egy nemzetközileg elismert magyar biológusnak kellett elmagyaráznom, mit jelent az a szó, hogy kojtol. Nem volt egyszerű feladat. A foncsoros keretű kirakatba ugrott egy újabb különösség, jelesül az a szó, hogy acsít. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Selyem Zsuzsa novelláskötetében visszaszámol a világvégéig, miközben pontosan tudja, hogy az már régen itt van, vagy talán már túl is vagyunk rajta, és csak olyan szokványosan volt kellemetlen. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA.
Párhuzamosság. Bolyai János egyik fő érdeklődési területe. Két egymás mellett futó regényszál. Az író és főhőse párhuzama? Szavak és fogalmak párhuzama. Beszélgetés Láng Zsolttal. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Meir Shalev kortárs izraeli szerző regénye két szálon fut, az egyik egy szerelmi szál, a másik egy összetett identitástörténet. A Biblia helyszínén, több idősíkon játszódó történet gazdag bibliai szimbolikával és utalásrendszerrel dolgozik. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
„Úgy akart viselkedni, mint az a régi görög nő, aki talán sohasem létezett. Türelmesen, okosan, szilárdan. Nem az eszelős szerelem vezette, nem is a gőg, hanem az az erős igény, hogy megfeleljen ennek a magasabb eszménynek.” DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Glukhovsky a Metró-univerzummal robbant be a posztapokaliptikus zsánerirodalom világába, később másfajta könyveket is írt, de sem cyberpunk regénye,sem inkább zavaros, mint csavaros elveszett és megtalált rejtélyes kézirat-története, de még Orosz népellenes meséi sem lettek annyira sikeresek. A Posztban Glukhovsky visszatér a posztszovjet posztapokalipszishez. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.
Márk 13:2. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
„Amikor Luca meglátta Dominik szobájában a kis piros tengeralattjárót, tágra meresztette a szemét, figyelte egy ideig, végül rábökött, és azt mondta: -Nekem is kell egy ilyen! Csak sokkal nagyobb! Hogy mindnyájan beleférjünk!” VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.