Hirdetés
A villamost József Attilától Csukás Istvánon át Erdős Virágig sokan megénekelték már (ki ne felejtsük a szófordulat miatt a Fonográf együttest sem), most azonban rajzokon is megelevenedik, nemcsak a története, a működése is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Egy hatalmas parfümlaboratóriumban járunk a Les Antiaclastes előadásán. A régi korok automata bábszínházát idéző díszlet tetején helyet kapó orgonasípokból illatfelhő zúdul ránk, miközben a színpadon felvonul a bábművészet típusainak apraja-nagyja. BÁLINT ZSÓFIA ÍRÁSA.
A kísérleti bábszínházi előadás hallatán kevesen rohannak a jegypénztárakhoz. A vállalkozás legnagyobb kérdése talán éppen abban rejlik, hogy a szűk szakmán és az alkotókon kívül érdekes lehet-e bárkinek egy ilyen produkció. Meglephet-e még bennünket a színházban a vetítés? És hogyan kerülnek a térbe robotgolyók? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Hirdetés
Egy 13 éves lengyel fiú világának darabokra hullása, majd átrendeződve újbóli összeállása. A Sam, avagy felkészülés a családi életre című előadás felületi kórképet mutat a jelen társadalom hazugságairól, bizonytalanságáról és sodródásáról. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA.
Kedvenc szerepei közé sorolja a Vaskakas Bábszínház Vuk-produkciójában Karakot Győr Kossuth-díjas bariton legendája, a 88 éves Bede-Fazekas Csaba, aki hosszú pályáján szinte minden színpadi műfajban sikert aratott. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Tasi Katalin A Homoklakó című, óvodás, kisiskolás gyerekeknek szóló meséje komoly és aktuális témát dolgoz fel: az úgynevezett bullyinggal (zaklatással), illetve tágabban a gyerekbántalmazással és a kiközösítéssel foglalkozik. KULCSÁR MELINDA ÉS BENCSIK ORSOLYA RECENZIÓJA.
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
A HaNeKoNa – Harlekin Nemzetközi Kortárs Bábművészeti Napok kétévente kerül megrendezésre az egri Harlekin Bábszínházban. A nemzetközi jelleget 2020-ban célozták meg, akkor viszont a rendezvény elmaradt, így tulajdonképpen a 2021-es az első nemzetközi kiadás. BOGYA TÍMEA ÉVA BESZÁMOLÓJA.
A fiú (férfi? már nem fiú, és még nem férfi) egy nagy, zárt dobozban ül, csak felénk van nyitva a negyedik fal. Kockának nagy, világnak kicsi. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
Lengyelországban a gyermekeknek és fiataloknak szóló színházzal évtizedek óta neves alkotók foglalkoznak: a magyar nyelven először megjelenő történeti áttekintés célja az irányzatok és meghatározó személyiségek összegyűjtése. ZBIGNIEW RUDZIŃSKI ÍRÁSA.
Ács Norbert alakítja a Szerb Antal-kutató dr. Láng Róbert irodalomtörténészt Fábián Péter A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda című darabjában, amit november 19-én mutatnak be a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Kényes vállalkozás Saint-Exupéry A kis hercegéhez nyúlni. Egymásnak ellentmondó elvárások tömkelege vár egy-egy adaptációt. Szerencsére Varsányi Péter és csapata nem félt a kihívásoktól, és olyan verzióját hozták létre a nagy klasszikusnak, ami friss és eredeti látásmóddal nyúl az alapanyaghoz, észben tartva a mai gyerek és felnőtt nézők igényeit. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
Mindenkinek megvannak a maga traumái az iskolai kötelező olvasmányokkal kapcsolatban, de képzeljük el egy pillanatra, hogy mégis muszáj őket megszeretnünk valahogy. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.
Az V. Tantermi Színházi Szemlére beválogatott tizenhárom előadás mindegyike más problémákról gondolkodik, változatos színházi nyelvvel: nem is tudnék csupán egy visszatérő témát kiemelni. A kétnapos előadásdömping ránk is fért már, a szemlét legutóbb 2017-ben rendezték meg. BOGYA TÍMEA ÉVA BESZÁMOLÓJA.
A Budapest Bábszínház új előadása, a Kisrigók, azzal a ritkán tárgyalt témával foglalkozik, mi történik (ideális esetben) azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs anyukájuk és apukájuk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hoffer Károly a Budapest Bábszínház alapembere: játszik, rendez, bábokat tervez, nem csak anyaszínházában. Új előadása, a Kisrigók érzékeny mese az örökbefogadásról. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Tasnádi István író és Tengely Gábor rendező szerencsére egyaránt kritikusan viszonyul a mítoszhoz, ezért aztán a Héraklész-küldetés fedőnév alatt minimum két történetet mesélnek el a Budapest Bábszínház nagyszabású produkciójában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Van egy történet, amit minden győri kisgyerek nagyon jól ismer. Elmondják neki otthon, az oviban és az általános iskolában is. Ez A vaskakas legendája. Győrben különben több dolog viseli a Vaskakas nevet, de ezek közül a legfontosabb egyértelműen a bábszínház. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Pogány és keresztény legendák, egy nép és egy város eredetmondája, népmesék és tanulságos fabulák újramesélve és rajzolva: ez a Napkút kiadó Lengyel legendák és népmesék című kötete. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Az elmúlt húsz évben öt lengyel drámakötet jelent meg magyarul, s három hasonló magyar kiadvány, lengyelül. GABNAI KATALIN ISMERTETŐJE.
Kiss Judit Ágnes költő-író Pagony Kiadónál megjelent Babaróka-sorozata egy kisróka és családja életének mindennapjait jegyzi rövid történetkékben. A kedves, békés és bevackolósan otthonos kismesék sokban hasonlítanak az embergyerekek és szüleik hétköznapjaira. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.