„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
AZ INDIÁN NYÁRBAN A FÉNY KIBÉKÜL AZ ÁRNYÉKKAL Esztrád – nyugdíj revü / MU Színház
A MU Színházban legközelebb tavasszal látható Esztrád – nyugdíj revü egy jó hangulatú, valóban zenés-táncos előadás, ami a nyugdíjas korról alkotott sztereotípiáink újradefiniálására ösztönöz. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
TANULSÁGOK EGY TANÚSÁGTEVŐTŐL Jonathan Freedland: A szabadulóművész – Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak
Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
A TÁNC SENKIÉ ÉS MINDENKIÉ Interjú Piti Viviennel, az AHA Kollektíva tagjával
Hat fiatal a salzburgi táncművészeti egyetem elvégzése után úgy döntött, visszatér Budapestre és kollektívát alapít. Bátor tett ez a 2020-as évek Magyarországán, de köszönik, jól vannak, és hosszú távra terveznek. Új előadásukat, a Senkiföldjét január 17-én mutatják be a Trafóban. A kollektíva egyik tagjával, Piti Viviennel beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Hirdetés
„KRITIKA”, AVAGY A TÉNYEK? Válasz a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállításának kritikájára
Az M5 Kritika című műsorában éles kritikát kapott a Kiscelli Múzeum Reigl Judit-kiállítása. Lapunk helyt ad a kurátorok érvekkel alátámasztott válaszának. CSERBA JÚLIA, GÁT JÁNOS ÉS RÓKA ENIKŐ ÍRÁSA.
MACSKAJAJ Szeleczki Rozália: Cicaverzum
A Patkós Márton hangján megszólaló fekete kandúr elcsavarja Törőcsik Franciska fejét: Szeleczki Rozália már az abszurd alaphelyzettel vonzza a tekintetet, ám az elborult felütés adta lehetőséggel élni is kell. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EURÓPA MESSZIRE VAN… A Teatr Pieśń Kozła budapesti workshopjáról
Idén márciusban Grzegorz Bral és Alicja Bral, a lengyel Teatr Pieśń Kozła társulat művészei háromnapos szakmai workshopot tartottak magyar színészeknek és táncosoknak. A workshopot egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen kiderült, hogy bár az igény és érdeklődés megvan, a két szakma között viszonylag kevés az együttműködés. LEVKO ESZTELLA BESZÁMOLÓJA.
A PEDOFÍLIA DISZKRÉT BÁJA Ulrich Seidl: Spárta
Éretlen testek és életlen képek tapogatása: a tavalyi év legbotrányosabb filmje olyan darázsfészekbe nyúl, hogy még a Torontói Filmfesztivál is levette műsoráról. Ha igazán felkavaró, önmagaddal is szembefordítóan ellentmondásos filmet akarsz látni, Ulrich Seidl Spártáját válaszd. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
VISZONTAGSÁGOS IRODALMI KÖZEG ÉS A NER ÁLTAL LEURALT KÖNYVIPAR Kapuőrök a magyar kultúrában 2. rész.
A cikksorozat előző részében általánosságban mutattuk be a kulturális tér lehetőségeit szabályozó kapuőrök szerepét. Ebben a cikkben az irodalmi közegen és a könyviparon mutatjuk be a jelenséget, a következő, befejező cikkben pedig a színházi világgal foglalkozunk majd. MERKER IVÁN ÍRÁSA.
„NEM VOLT BÁB, AMITŐL ÚGY ÉREZTEM, HOGY TELJESEN PUCÉR VAGYOK” Beszélgetés Pájer Alma Virággal
A tizenévesek problémáiról szól a Budapest Bábszínház új előadása, a Nem félünk a sötétben. Arról a szorongásról, amely formátlan és nehezen körülírható, és amit a felnőttek többnyire már elfelejtettek, így nem értenek. Pájer Alma Virágot az előadás kapcsán kérdeztük, de nem csak erről az előadásról. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
SZÍNÉSZOTTHON VAGY KUPLERÁJ? A Nemzeti Színház nem hosszabbította meg a Jászai Mari Színészház rossz szociális helyzetű lakóinak szerződését
1+1 éves szerződést kötött a Teátrumi Társaság rossz szociális helyzetben lévő színészekkel egy évvel ezelőtt. Ám a Jászai Mari Színészház idén új fenntartóhoz került, a Nemzeti Színházhoz, amely intézmény nem kívánt szerződést hosszabbítani a lakókkal. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
„VÉGE…, VÉGE VAN…, VÉGE LESZ” Kurtág György: Fin de partie / Liszt Ünnep 2023
Végre sor került Kurtág György operájának magyarországi premierjére: öt évvel a Scala-beli ősbemutató után, többszöri (covid) halasztást követően. Nagyon vártuk, büszkén a milánói, amszterdami, párizsi, valenciai, londoni bemutatók lélegzetállító visszhangjára, az International Opera Awards világpremier kategóriájának díjára. GYENGE ENIKŐ ÍRÁSA.
VAJÁK ELŐTT, VAJÁK UTÁN Andrzej Sapkowski: Maladie és más történetek
A Netflix-sorozattá előlépett dark fantasy műfajú Vaják-sorozat szerzője, Andrzej Sapkowski már a könyvsorozat sikere után gyűjtötte kötetbe a széria előtti novelláit. Az alábbiakban pedig az összetevőkről és előképekről olvashatnak A brémai muzsikusoktól egészen a Trisztán és Izoldáig. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Hirdetés
TANÍTÁSOK A SZABADSÁGRÓl Reigl Judit: Szárnyalás–Vol–Flight / Kiscelli Múzeum
A száz éve született Reigl Juditra idehaza és külföldön számtalan kiállítás emlékezik. Magyarországon három jelentős tárlat is látható ebből az alkalomból. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok bemutatója mellett különös jelentőségű a Kiscelli Múzeumé, ahol a döntően absztrakt művésznek tartott Reigl Judit figuratív művei kaptak helyett a Templomtérben Szárnyalás–Vol–Flight címmel. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
„…OLYAN, AMILYENNEK LENNIE KELL” Jon Fosse irodalmi Nobel-díja
A 2023-as irodalmi Nobel-díj kiosztását a szokásos esélylatolgatás és izgalom előzte meg. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját ebben az évben Jon Fosse író és drámaíró kapta, akinek pályaképét regényeinek magyar fordítója rajzolja meg. A. DOBOS ÉVA ISMERTETŐJE.
MINDENKI GYŐZÖTT Ligeti-zongoramaraton / Liszt Ünnep 2023
„Ligeti-zongoramaratonra” hívta a közönséget a Liszt Ünnep programja október 13-ra a Magyar Zene Háza koncerttermébe. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
MUNKÁLTAT A FŐVÁROS Főigazgatóváltás a Budapesti Történeti Múzeumban – 2. rész
Szóval konfliktusból tényleg van elég a Budapesti Történeti Múzeumban, és egyre kevésbé látszik a turbulens felszín alatt, hogy a főigazgatót szándékosan és szisztematikusan lehetetlen helyzetben tartja, és ezáltal hibázásra készteti a munkáltatója. Ő pedig több munkatárs szerint ugyancsak rosszul kezeli a konfliktusokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
„EGY EMBER ÉRTÉKE NEM A RÁAGGATOTT CÍMKÉK ALAPJÁN MÉRHETŐ” Beszélgetés Horváth Patríciával
Horváth Patrícia fordította és rendezte a francia színész, drámaíró, Benoit Solès Alan Turingról szóló darabját, A kódfejtőt, ami az amerikai sikerfilmmel szemben inkább az autista zseni különös személyiségére koncentrál. A produkciót október 29-én játsszák legközelebb a 6SZÍN Teátrumban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
ERNYEDT ABSZOLUTÓRIUM Szexoktatás (Sex Education) 4. évad / Netflix
A Sex Education népszerűségét nem csupán annak köszönhette, hogy az érzékenység és a humor lenyűgöző elegyével nyúlt máig tabunak számító témákhoz, hanem kommunikációs csatornaként is szolgált az azokat tárgyaló beszélgetésekhez. A 4. évadra viszont pont a lényeg fogyott ki: az oktatás és a hév. FÁTRAI KATA CIKKE.
EGY LÁMPÁTÓL A FORRADALOMIG Stanisław Ignacy Witkiewicz: Vízityúk / Katona József Színház, Kamra
Rendezőink nem túl gyakran nyúlnak lengyel darabokhoz, többek között ezért is örvendetes a Katona József Színház vállalkozása. Meg azért is, mert Stanisław Ignacy Witkiewicz, Zsótér Sándor és a társulat találkozásából remek „formista”, „katasztrofikus” „szürkabaré” született. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
„ARRA KELL RÁÉREZNÜNK, MI FOG KÖVETKEZNI” Beszélgetés Barda Beátával a 25 éves Trafóról
Küzdőtér, oktatási intézmény, állomás az úton, nem mellesleg pedig a kortárs előadó-művészetek európai bázisa Budapest szívében, mi az? Persze, hogy a negyedszázados Trafó – Kortárs Művészetek Háza. Barda Beátával, az intézmény ügyvezető igazgatójával sokat beszéltünk a múltról és a jelenről, de a közeljövő kihívásairól is: nagy változások kapujában sokunk kedvenc intézménye. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
ÁLDATLAN? TOXIKUS? Főigazgatóváltás a Budapesti Történeti Múzeumban – 1. rész
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának, Népessy Noéminek a megbízatása 2024. március 31-én lejár. A tulajdonos-fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázaton ketten indultak: a jelenlegi főigazgató és Csorba László, aki sokáig a Római Magyar Akadémia igazgatója, aztán ugyancsak sokáig a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. A szakmai bírálóbizottság egyhangúlag Csorbát javasolta, a Fővárosi Közgyűlés pedig meg is választotta, a kinevezése 2024. április 1-jétől él. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.