BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
A SZÉPSÉG NÉLKÜLI VILÁG Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen szép minden
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
SZAKÁCSOK, KUKTÁK ÉS NÉHÁNY SZÉDELGŐ KONYHAKÉSAlonso Ruizpalacios: La cocina – A konyha / 74. Berlinálé
Bokáig meggyes kólában tocsogó Rooney Mara ad szexepilt a zsigeri kreativitásában lélegzetelállító, a 74. Berlinálét elementáris erővel berúgó versenyfilmnek. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
TÖRTÉNET A BIZALOMRÓL ÉS AZ ÖNBIZALOMRÓL David Seidler: A király beszéde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A székesfehérvári a nyolcadik magyar bemutató A király beszéde című darabból, amelyet a Tom Hooper által rendezett nagy sikerű film után a forgatókönyvíró, David Seidler adaptált színpadra. De miért érdekli a (magyar) közönséget ilyen nagyon VI. György király beszédhibája? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
Hirdetés
ÉS TI HOGYAN ÉLTEK? Mijazaki Hajao: A fiú és a szürke gém
A 2013-as Szél támad című filmjét szánta utolsó művének az akkor hetvenkét éves Mijazaki Hajao. Tíz évvel később újabb alkotással jelentkezik a nyugdíjból visszatérő mester, és A fiú és a szürke gém című munkája tűnik az életmű valódi összegzésének. CSEH DÁVID KRITIKÁJA.
A KAMERA AZ „ITT ÉS MOST”-OT RÖGZÍTI Beszélgetés Dér Asiával
Dér Asia Nem halok meg című filmje néhány hazai és nemzetközi fesztivál után január elejétől a magyar mozikba is megérkezik. A rendezőt aktuális projektje mellett korábbi munkáiról és a dokumentumfilmes etika határairól is kérdeztük. VIGH MARTIN INTERJÚJA.
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
REMÉNY AZ ÉJNEK RÉMJÁRÓ SZAKÁN Pap Gábor Papesz: A dramatikus zene felfedezése
A magyar pedagógiai szakirodalom, szorosabban véve a művészetközvetítés fontos módszertani könyvét köszönhetjük Pap Gábornak, a zenetanári- drámatanári gyakorlatú színházi embernek, s persze, a kötet szerkesztőjének, Szűcs Mónikának és szakmai lektorainak, Eck Júliának, Körömi Gábornak és Mizsei Zoltánnak. GABNAI KATALIN ÍRÁSA.
HOVA TŰNT A KRITIKA? És mi van helyette?
Kell-e egyáltalán kritika? Kik „fogyasztják”? Mi a baj az önjelölt, amatőr „kritikusokkal”, például az influenszerekkel? MERKER IVÁN ÍRÁSA.
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
AZ ADVENT CSIMBORASSZÓJA Misék az Andokból, Magyar Zene Háza
December 17-én A Magyar Zene Háza adventi koncertjén olyan zenei világot idéztek fel az előadók, a Los Andinos együttes és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus tagjai és társaik, amellyel itt, Európában viszonylag ritkán találkozhatunk. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
„ÉN JÓKEDVBŐL NEM CSINÁLNÉK SEMMIT, MÁRMINT SZÍNHÁZAT BIZTOS NEM” Beszélgetés Bagossy Bálinttal
Bagossy Bálint első színházi rendezése Thomas Bernhard Irtás című szövegének izgalmas újraértelmezése a Trafó Klubban. Önvádról, a bernhardi mondat erejéről és Zsótér Sándor színpadi jelentéseiről beszélgettünk vele. KISS LÓRÁNT INTERJÚJA.
A KAUFMANN-TALÁNY Jonas Kaufmann a Müpában
Jonas Kaufmann először adott Budapesten érdemi áriaestet. Az olasz és német művekből összeállított nívós operaprogram egy pillanatra sem fordult át vásári szórakoztatásba, ám közben mégis számos kérdést felvetett a tenor és a műfaj jelenlegi állapotáról. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA.
SZÉGYELLJE MAGÁT, CSÁK ÚR! Komédiát csinálnak a tragédiából
A két színész – Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó – súlyos állapotban, hosszú és bonyolult műtétek után fekszik a kórházban. Hogy lépnek-e színpadra valaha, kérdés. És eközben a Nemzeti Színház igazgatója és a kultúráért is felelős miniszter hitvány komédiát csinál az esetből. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
„AZ AKTIVISTÁINKBÓL KELLENE KIÁLLÍTANI AZ ÁRNYÉKKORMÁNYT” Beszélgetés Boross Martinnal
A változás szállodájától a remény panziójáig: a STEREO AKT vezetőjével, Boross Martinnal az aktivizmus fontosságáról, a civilekkel végzett munkáról, meg persze a kiégésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Hirdetés
A GYENGE REND ŐRE Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Vegyes tartalmú és műfajú, vegyes színvonalú szövegek összessége Nádasdy Ádám új kötete. Kaleidoszkóp, amiben emlékek, gondolatok, eszmefuttatások villannak fel sokféle témáról, hol megvilágítva egymást, hol társtalanul, a „minden belefér” tágasságával. V. GILBERT EDIT RECENZIÓJA.
CSÓTÁNYBURGERJames Wan: Aquaman és az elveszett királyság
Jó, hogy véget ér a DC-univerzum, és jó az is, hogy Aquamannel – és még jobb, hogy a szuper humorú James Gunn teremt majd egy új szuperhősvilágot helyette. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
ZSÁNERKÉPEK – NAGY MŰVÉSZET Bukta Imre: Műveljük kertjeinket! / Godot Intézet
A Godot Intézetben nyílt látványos, gazdag, szórakoztató, kalandos és jelentős kiállítás nem apró elmozdulást, finom változást hoz a tíz évvel ezelőtti nagy műcsarnoki tárlathoz képest, hanem fordulatot, amely mégsem veszélyezteti az életmű egységét. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
IGYUNK, AMÍG LEHET! Móricz Zsigmond – Tóth Réka Ágnes: Kivilágos kivirradtig / Weöres Sándor Színház-Forte Társulat
Egy családi összejövetel kellékei száz évvel ezelőtt: koleszterinben gazdag ételek, alkohol és egy csoport, amit lehet gyűlölni. Az anyagválasztás szerencséje, hogy a világunk ennyi idő alatt vagy nem változott semmit, vagy ugyanoda jutott, ahol akkor tartott. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT JANUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Túl sok, túl vegyes, túl és túl: segítünk válogatni, mert a döntés nem könnyű, pedig van, amit muszáj, és olyan is, amit érdemes. Nézni, hallgatni, menni. Kultúra.
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
AKI SOKAT MOSAKSZIK, HAMAR ELKOPIK. TÉNYLEG? Piotr Socha – Monika Utnik-Strugała: Kosz – A tisztálkodás színes-szagos története
A Covid alatt készült Piotr Socha és Monika Utnik-Strugała gyerekkönyve a tisztálkodás történetéről. Hogyan kerülnek a nyelvünkbe a tisztasággal és a kosszal kapcsolatos kifejezések? És miért nem fürödtek az aszkéta keresztények? A szerzőpáros vicces történetei és rajzai emlékezetes válaszokat adnak. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
HOLOKAUSZT-TORZÓ Andrzej Munk: Egy nő a hajón
Döbbenetes erejű torzó Andrzej Munk befejezetlen remekműve, amit Godard sokáig az egyetlen hiteles filmnek tartott a Holokausztról. Idén 60 éves a Pasazerka: legendája, születéstörténete akár egy külön filmet is megérdemelne. SOÓS TAMÁS ÍRÁSA.
A SASFIÓK A római sas árnyékában – BTM Aquincumi Múzeum
Az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása rokonszenves igyekezettel és készséggel teljesíti az összetett kötelező gyakorlatot: megint egyszer összefoglalni a Római Birodalom e határmenti szegletének történetét – és eközben felkínálni valami élményt is a serdületlen és serdülő fiataloknak. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
KALLÓDÓ LELKEK Aki Kaurismäki: Hulló levelek
Bár 2017-ben utolsó filmjeként hivatkozott A remény másik oldalára, Aki Kaurismäki hat évvel később a tőle megszokott módon bővíti tetralógiává Proletariátus-trilógiáját, melyben két perifériára sodródott, napról napra élő lelket fúj össze a rideg helsinki szél. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.