Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
babszinhaz krabat kicsi revizor
magveto krasznahorkai 20240117

ÉS TI HOGYAN ÉLTEK?

Mijazaki Hajao: A fiú és a szürke gém
2024. jan. 3.
miyazaki hayao a fiú és a szürke gém revizoronline
A 2013-as Szél támad című filmjét szánta utolsó művének az akkor hetvenkét éves Mijazaki Hajao. Tíz évvel később újabb alkotással jelentkezik a nyugdíjból visszatérő mester, és A fiú és a szürke gém című munkája tűnik az életmű valódi összegzésének. CSEH DÁVID KRITIKÁJA.

Új filmjében Mijazaki Hajao őszintén, szokatlan közvetlenséggel vall kreativitásról, családi dinamikákról és gyermekkori traumákról, közben pedig mindenkit emlékeztet arra, miért is vált a Studio Ghibli a 20. századi egyetemes animációtörténet alapvetően fontos műhelyévé.

Ha párhuzamot kéne találni A fiú és a szürke gém cselekményéhez, akkor leginkább az Alice Csodaországban juthat eszünkbe. A főhős különös véletlenek folytán egy mágikus világban találja magát, saját életére és számára fontos emberekre ismerhet rá e világ lakóiban, miközben számos fontos bölcsességgel gazdagodik. Az író-rendező Mijazaki Hajao új munkája fájóan őszinte vallomás az életről, valamint az alkotás mint hivatás szépségeiről és árnyoldalairól. Egyfajta búcsúüzenet ez azoknak a gyerekeknek, akik a nyolcvanas, kilencvenes és 2000-es években a rendező filmjein nevelkedtek – csak hát közben hogy, hogy nem: felnőttek.

A történet 1943-ban, a második világháború vége felé játszódik, amikor már érezni Japán bukásának előszelét. A főszereplő Mahito tizenkét éves, komor kisfiú, aki egy tűzesetben elveszti édesanyját. Mérnök-gyárvezető édesapjával, Sōicsivel vidékre költöznek, ahol nagynénje, a máris terhes mostohaanyja, Nacuko fogadja őket. Különös dolgok történnek Mahitóval a család erdőmélyi kúriáján: találkozik a hatalmas épületben szolgáló hét furcsa öregasszonnyal, hírét veszi a rejtélyes körülmények között eltűnt nagy-nagybácsijának, és folyamatosan kísérti a közeli tó mellett élő szürke gém is, aki lehet, hogy tud beszélni…

A sokak által a japán Walt Disney-ként aposztrofált, 2014-ben tiszteletbeli életmű-Oscarral díjazott Mijazaki új filmje nemcsak Alice-szerű utazás a nyúlüregbe, hanem izgalmas kommentár a második világháborúról is, amelyre különböző megoldásokkal folyamatosan reflektál a film. Fontos téma még a Mahito és családja közti kapcsolat – különösen a mostohaanyjához fűződő viszonya –, ahogy a fiú útkeresése is az idegen, idővel egyre inkább álomszerű birtokon. A film szépsége a történet mellett Mijazaki gyönyörű, részletgazdag, kézzel rajzolt és festett képeiben, valamint a szintén világszerte ismert zeneszerző, a rendező régi alkotótársa, Hiszaisi Dzsó megkapóan szép, minimalista soundtrackjében rejlik.

Az eredeti japán cím Josino Genzaburō 1937-es ifjúsági regényéből származik, és nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy „Ti hogyan éltek?” (Kimitachi wa dō ikiru ka?) A film egyik jelenetében fontos szerepet tölt be maga az említett könyv, ám egyáltalán nem adaptációról van szó. A regény egy fiatal fiúról szól, aki szembesül az élet egyre bonyolultabb kérdéseivel, és próbálja megtalálni önmagát bölcs nagybátyja segítségével. Mijazaki 2017-ben, a filmstábnak írt projekt magyarázatában hangsúlyozta, hogy hasonló szándékkal készíti filmjét: személyes tanulságokat akar hátrahagyni a fiatalabb generációknak, úgy, ahogy korábbi filmjeiben nem tehette.

miyazaki hayao a fiú és a szürke gém revizoronline

A képek forrása: MAFAB

Mijazaki korábbi főbb műveihez képest ez a film jóval nagyobb kihívást jelent a nézőnek. Nemcsak a szűkszavú mondatokban rejlő igazságot kell folyamatosan keresnie, hanem a film vizuális nyelvében elrejtett gondolatokat, áthallásokat és párhuzamokat is meg kell fejtenie. Különös jelentősége lesz itt az álom és a valóság közti kapcsolatnak, és sajátos jelentése lesz a legegyszerűbb képnek is, legyen az a beszédesen alsó kameraállásból mutatott, az égen elhúzó madárraj, az éjszakai sötétséget szétoszlató tűzijáték, vagy a már a trailerekben is látható megrázó képsor, amelyen Mahito a hőségben groteszk módon eltorzuló emberalakok között utat törve szalad a lángoló kórház felé, ahol édesanyját ápolják.

Ellentétben a nagy klasszikusokkal, mint például a Nauszika – A szél harcosai (1984), a Totoro – A varázserdő titka (1988) és A vadon hercegnője (1997), vagy az olyan későbbi sikerekkel, mint az Oscar-díjas Chihiro Szellemországban (2001), A vándorló palota (2004), esetleg a szintén a második világháború eseményeihez kötődő Szél támad (2013) című filmekkel, itt nincsen minden alárendelve a történetmesélésnek. Mijazaki szokatlanul bátran, és olykor kísérletező módon bánik a médiumával, mintegy végig rejtjelezve alkotását, ezzel mély költői erőt kölcsönözve annak. Minden vonalnak és minden ecsetvonásnak megvan a maga szerepe és jelentése – a végeredmény pedig érezhetően egy hosszú, gazdag és sikeres pályafutás összegzése.

Mindemellett rendkívül személyes alkotás A fiú és a szürke gém, és ez anélkül is érezhető, hogy az ember elolvasná a rendező vonatkozó nyilatkozatait. A stúdió hivatalos engedélye nélkül látott neki még 2016-ban a munkának, és csak az első húsz perc láttán hagyta jóvá a stúdióvezető és producer Szuzuki Tosio a teljes gyártási folyamat. Mijazaki egyértelműen saját életéből táplálkozott: az apafigurát a saját apjáról mintázta, ahogy vélhetően a fiatal főhős, sőt, az eltűnt nagy-nagybácsi is mind a személyiségének egy-egy aspektusa. A film emellett nemcsak a mester családi és magánéletét tükrözi, hanem felvillant ismerős motívumokat minden fontosabb korábbi filmjéből is. Mijazaki természetesen nem másolja önmagát: minden megoldása egyszerre mutat valamit a múltból, miközben merőben új – tehát nemcsak betetőzi filmjével életművét, hanem megmutatja, hogy továbbra is milyen erős, kiforrott és egyedi stílus az övé.

Ez utóbbit azért is érdemes hangsúlyozni, mert a nyolcvankét éves mester alapvetően meghatározta az egyetemes animációtörténetet, és hatalmas hatással volt rajzfilmesek generációira a világ körül, Japántól egészen a hollywoodi Pixar Animation Studiosig. (Nem véletlen, hogy a Pixar egykori nagyhatású vezetője, John Lasseter adta át Mijazakinak az említett tiszteletbeli Oscart.) A fiatalabb japán rendezők a mai napig mind reflektálnak a Studio Ghibli filmjeire, így Mijazaki és már elhunyt rendezőkollégája, Takahata Iszao (A szentjánosbogarak sírja, Yesterday – Vissza a gyerekkorba, Kaguja hercegnő története) munkáira is, hol tudatosan, hol öntudatlanul. (Sinkai Makoto, a fiatalabb generáció szenzációs sikernek örvendő rendezőjének legutóbbi filmjében, a 2022-es Szuzumében például egymást érik az utalások Mijazaki filmjeire mind a dramaturgia, mind a vizualitás terén.)

Guillermo Del Toro egyértelműen szerzői filmesnek tartja Mijazakit, és valóban, A fiú és a szürke gém mintha a japán rendező alkotói testamentuma lenne – 21. századi animációs megfelelője Shakespeare Viharának. Nemcsak egy kisfiú felnövéséről szól, hanem egy öreg férfi búcsújáról – mind az alkotástól, mind az élettől. A film végső kicsengése keserédes, akárcsak Mijazaki legtöbb alkotásáé – azonban mivel ilyen kitetten személyes munkáról van szó, a szerző-rendező mintha arról is gondolkodna benne, mit csinálna másként, ha mindent újrakezdhetne. Azonban nem élheti újra az életét, ezért a nézőire hagyományozza tanácsait úgy, ahogyan a legjobban képes fogalmazni: egy film formájában. A fiú és a szürke gém egyik utolsó jelenetében pedig feltárul a mélyben az éjszakai égbolt, és látunk egy csillagot elszállni a sötétségbe…

A mester a jelek szerint nem megy vissza nyugdíjba, hanem újabb projekteken gondolkozik. Remélhetőleg több filmet is köszönhetünk még neki, ami kegyetlen, szinte monomániás munkamódszere ismeretében nem lehetetlen. A fiú és a szürke gém valódi tanulsága ugyanis éppen az, hogy az életművét látszólag lezáró Mijazakinak bőven van még mit mesélnie nekünk. A film ezért egyszerre tűnik lezárásnak – és kezdetnek.

A filmet a szerző Tokióban tekintette meg. Lesz premier előtti vetítés a Corvin Moziban 2023. december 9-én, utána várhatóan 2024 elején mutatják be a filmet Magyarországon. A szerző a cikkben a japán névsorrendet használta, amely egyébként megegyezik a magyarral.

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek