„EZ NEM ÜZEM, EZ MANUFAKTÚRA” Beszélgetés Markó Róberttel, a veszprémi Kabóca Bábszínház igazgatójával
Mert nagyot álmodni már a pályázatában is Markó Róbert: a világ legjobb bábszínházát fogja megcsinálni Veszprémben. A Kabóca Bábszínház vadonatúj épülete, a városvezetés bizalma, némi pénz már megvan, a stáb nagyjából felállt – jövőre az előadásoknak kell bizonyítani. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
TÜNDÖKLŐ PENÉSZ A múlt megjövendölése – a Zohar Studios fotói Stephen Berkman interpretációjában / Mai Manó Ház kiálítása
Szó van egy bizonyos XIX. századi, Amerikába bevándorló zsidó fotográfusról, az általa készített képek megtalált és sajnálatosan elveszett jiddis nyelvű leírásairól, amelyek nyomán a Mai Manó Házban látható felvételek készültek, a sajnálatos módon lerombolt hajdani műteremházról, az elveszett, bár előtte lefotografált utazóládáról, sőt, a katalógus kommentárjai szerzőjének szomorú, idő előtti haláláról. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA.
„…LEFORDÍTJUK A SAJÁT KÖZEGÜNKRE AZT, AMIT A SZÍNHÁZBAN LÁTUNK”Beszélgetés Hegymegi Mátéval
A Budapest Bábszínház március elején mutatta be Otfried Preußler Krabat a Fekete Malomban című ifjúsági regényének adaptációját. Az alapmű számos kérdéskört jár be a felnőtté válástól a hatalomnak való kiszolgáltatottságig. Ezen témák feldolgozási lehetőségeiről az előadás rendezőjével, Hegymegi Mátéval beszélgettünk. KESZTE BÁLINT INTERJÚJA.
VÉR, VEREJTÉK, NYAKKENDŐBeszélgetés Mészáros Máté táncművész-koreográfussal
Mi a tánc? Hogyan születik meg egy koreográfia? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a sokoldalú táncművésznek, Mészáros Máténak a Trafóban márciusban zajló különleges sorozata, a Máté és én. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Hirdetés
OVIS ABSZURD Szabó Borbála: Kalandok a Ló csoportban
A gyerekvilágba időnként felnőtt problémák tolakszanak, rájuk pedig talpraesetten és viccesen reagálnak a gyerekek. Ez akár Erich Kästner könyveinek összefoglalója is lehetne, de ezúttal Szabó Borbála Kalandok a Ló csoportban című kötetét jellemzi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
KAPITALISTA BŰNTÖRTÉNET A kör bezárul / HBO Max
Részleteiben néha kaotikus, de tartalmas történetet kínál nézőinek A kör bezárul című, HBO Maxon futó sorozat, amely a bűnügyi és magánéleti szálakat tapasztalt filmesként vegyítő Steven Soderbergh újabb remekműve. BOZÓ ANTAL CIKKE.
IDŐTÁLLÓ IDÉZETEK Hagen Quartet / Zeneakadémia
Nem kétséges: korunk kamarazenei kultúrájának egyik legnagyszerűbb képviselőjével találkozott a magyar közönség a Zeneakadémia Nagytermében január 24-én, a Hagen Quartet koncertjén. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
STREAMING, MOZI, DILEMMA És a független filmekkel mi lesz?
Nagyjából a Covid-járvánnyal egyidőben jött létre számos magyar streaming platform – és úgy tűnik, nem múltak ki a járvánnyal. De azért a mozik sem adták meg magukat. ORBÁN KRISZTINA RIPORTJA.
HOGYAN TARTHAT EGYBE AZ, AMI SZÉTTART? Boris Vian – Laboda Kornél: Pekingi ősz / Katona József Színház, Kamra
Van, hogy a színház valóban kiszakít a hétköznapok valóságából és idegen tájakra, misztikus történetekbe kalauzol sivatagi szörnyek, teszetosza megváltók és csiliszták közé. A Boris Vian regénye alapján készült Pekingi ősz pontosan ezt teszi a nézővel, de nem úgy, ahogyan azt előzetesen elképzelnénk. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
NULLA Nyilvános a Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázata nyerteseinek névsora
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
ELTIPORHATÓ, DE LEGYŐZHETETLEN Peter Shaffer: Amadeus / Pesti Színház
Peter Shaffer darabjának Salierije kétségkívül a nagybetűs Angyallal találkozik Mozart személyében, s mivel rendelkezik a felismerés képességével, megszenvedi ezt. A Pesti Színház publikuma meg csak nézi a játék Mozartját, s páran meg mernének esküdni, hogy érzik a szárnyak suhogását. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
GYÉMÁNTLAKODALOM Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar / Müpa Budapest
Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar fantasztikus budapesti fellépésén az is kiderült, hogy hiába a sokszínű olasz tematikájú program, a maestro igazi otthona talán nem is feltétlenül a térképen keresendő. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ KRITIKÁJA.
A SOKOLDALÚSÁG SZINTÉZISE 19. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál
Keresve sem találnánk két annyira különböző filmet, mint Wim Wenders sztoikus nyugalommal csordogáló Tökéletes napokját és Yorgos Lanthimos öles léptekkel haladó Szegény párákját, melyeket az idei CineFest programján túl a nagybetűs moziélmény címkéje köt össze. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
Hirdetés
PRISCILLA ÉS A FARKASSofia Coppola: Priscilla
Ha Baz Luhrmann 2022-es, tomboló, harsány Elvise a XX. századi nyugati világ egyik legnagyobb ikonjáról szól, Sofia Coppola most a Priscillában megmutatja, milyen volt annak a kislánynak az élete, akit ez az ikon a memphisi otthonába repített, felnevelt, a maga képére formált és asszonyává tett. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
ÍGY ÖLTÖZTÜNK MI Divat & Város / Kiscelli Múzeum
A Divat & Város című kiállítás erőssége, hogy nem kizárólag a divatimádókat kényezteti esztétikai élménnyel, többre vállalkozik: feltárja az elmúlt 150 év divatját érintő társadalmi vonatkozásokat is. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
REPÜL A PÁLCA Pannon Filharmonikusok / Müpa Budapest
Nyitány, concerto, szimfónia – a klasszikus műsorreceptet a Galántai táncokkal toldotta meg a Pannon Filharmonikusok együttese a Müpában. És milyen jól tette. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.
BÚCSÚ A KIRÁLYNŐTŐL A korona 6. évad / Netflix
Peter Morgan sokszoros díjnyertes sorozata, A korona a végéhez érkezett. A búcsú azonban keserédes: a ’90-es évek végét, a 21. század elejét bemutató szezon egyszerre csúcspont és zuhanás a mélybe. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.
EMBEREK ÉS FÁK KÖZÖS NYELVE Kapuk a létben. A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig / Szépművészeti Múzeum
A fák és erdők olyan magától értetődő elemei életünknek, hogy különlegesnek számít, ha valaki csak nekik szenteli figyelmét. Vajon beszéljük-e az erdők nyelvét? Hollán Sándor kortárs alkotóként éppolyan jól beszéli a fák nyelvét, mint a régi korok mesterei, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítása pedig kísérletet tesz arra, hogy minket is bevezessen ebbe a különleges, hangtalan nyelvbe. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
„UGYANAZON A KISPADON ÜLÖK ÉN IS, AMIN ŐK” Beszélgetés Lőrinc Katalinnal
Egy rosszaságról címmel Kiss-Végh Emőke írta és rendezte a Dollár Papa Gyermekei Társulat legújabb produkcióját, amit telt házzal játszanak a Trafó Stúdióban. A 18 éven felülieknek szóló előadásban a sokoldalú táncos, előadóművész, tanár és újságíró, Lőrinc Katalin játssza az egyik szerepet. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
ZENE ÉS SZÓ Arvid Engegård és a Concerto Budapest
Amikor valaki eldönti, hogy jegyet vált-e egy koncertre, mérlegeli a szempontokat: mi vonzó, mi kevésbé? A Concerto Budapest január 19-i estjének műsorán három olyan körülmény is felhívta magára a figyelmet, amely a program meghallgatására ösztönözhette az érdeklődőt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)
A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
LÁSZLÓ FERENC FEBRUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Szökőévben járunk, így a szokottnál hosszabb lesz az esztendő legrövidebb hónapja: 29 nap telis-tele értékes, izgalmas, hökkentő és kihagyhatatlan kulturális programokkal és produktumokkal.