Hirdetés
„Szakadatlanul jegyzetezem az életet” – írta 1935. április 29-én délelőtt fél tízkor Móricz, és az alkotói-magánemberi gyakorlatát az ebből az évből ránk maradt naplójegyzetei bőségesen igazolják. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Iglódi Csaba a magyar ipartörténet fontos szereplőjének, a Dreher dinasztiának családregényben állít emléket. A Dreher-szimfónia több nemzedék sorsának alakulását idézi meg. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
90 éves korában elhunyt Cormac McCarthy, a kortárs amerikai irodalom véres és magányos férfihősöket alkotó fenegyereke. Tizenhat évvel Az út után két regénye jelent meg, egymás párdarabjai és kiegészítései. A Jelenkor Kiadó a szerzői életműsorozaton belül egy kötetben adta ki őket Greskovits Endre fordításában. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
Hirdetés
Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Nagynak éppenséggel nagy, de hogy valójában regény-e a Budapest nagyregény, azon az olvasónak érdemes, sőt el is kell gondolkodnia. Szerintem inkább körkép, napló vagy panoráma, meg persze szöveges feladat, társasjáték és régészeti kutatás. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
Szécsi Noémi ezúttal állatmeséket ígér felnőtt közönségnek. A Rohadt állatok kortárs tematikája szervesebben kapcsolódik legutóbbi fikciós könyvéhez, az Egyformák vagytokhoz, mint korábbi szövegeihez. Milyenek a hétköznapok a Biokertben magas pozícióban lévő élőlények számára? Erre ad feleletet a kötet. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.
Az Európában dolgozó ausztrál operarendező, Barrie Kosky nevével sok magyar operarajongó a pandémia időszaka alatt ismerkedett meg: ha volt az időszaknak pozitív hozadéka, az a tőle is hozzáférhető operafelvételek számának megugrása. De kicsoda Kosky valójában? NOVOTNY ANNA ÍRÁSA.
A hetvenöt kéziratlap afféle előtanulmány és motívumgyűjtemény Marcel Proust gigantikus regényfolyamához. De megfejthetjük-e általa Az eltűnt idő nyomábant? MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
A gyerekvilágba időnként felnőtt problémák tolakszanak, rájuk pedig talpraesetten és viccesen reagálnak a gyerekek. Ez akár Erich Kästner könyveinek összefoglalója is lehetne, de ezúttal Szabó Borbála Kalandok a Ló csoportban című kötetét jellemzi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Hirdetés
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
Szökőévben járunk, így a szokottnál hosszabb lesz az esztendő legrövidebb hónapja: 29 nap telis-tele értékes, izgalmas, hökkentő és kihagyhatatlan kulturális programokkal és produktumokkal.
Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Egy jó cím aranyat ér. Legalábbis csörgő kasszát. Igaz ez Andrew Scott író, újságíró, írói álnevén Otto English Hamisított történelem – hogyan formálták a világot a múlt hazugságai című könyvére is, ami akár a cancel culture egyik alapműve is lehetne. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Kiugrás a történelemből – meg kell hagyni, frappáns cím. De mit akar jelenteni? Háborúkból ki lehet ugrani, de a történelemből hogyan? Ezen morfondíroztam, mikor Ungváry Krisztián új könyvét kezembe vettem. Gondoltam, a könyv végére érve választ kapok a kérdésemre. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
Remek borítókkal újult meg az Athenaeum Kiadó városi sétakönyv-sorozata. Deák Judit kötete a Városligetbe és a Margitszigetre vezeti az olvasót, Maczó Balázsé pedig A rejtelmes Népszínház utcába. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
A magyar pedagógiai szakirodalom, szorosabban véve a művészetközvetítés fontos módszertani könyvét köszönhetjük Pap Gábornak, a zenetanári- drámatanári gyakorlatú színházi embernek, s persze, a kötet szerkesztőjének, Szűcs Mónikának és szakmai lektorainak, Eck Júliának, Körömi Gábornak és Mizsei Zoltánnak. GABNAI KATALIN ÍRÁSA.
Kell-e egyáltalán kritika? Kik „fogyasztják”? Mi a baj az önjelölt, amatőr „kritikusokkal”, például az influenszerekkel? MERKER IVÁN ÍRÁSA.