Politológusok, történészek időről időre megpróbálkoznak saját koruk leírásával. Stefano Bottoni most Orbán Viktor új Magyarországának értelmezésére tesz kísérletet. A kötet egy olasz kiadó felkérésére íródott, magyar kiadását a Magyar Hang vállalta, közösségi finanszírozással. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
Könyv
Hirdetés
TÜKÖRORSZÁG
A KIÉGÉS MŰVÉSZETE A burnout jelensége a kortárs művészetben
Négy művésszel, négy művészeti ág képviselőjével beszélgettünk a kiégés általános jelenségéről. Talán nem meglepő, hogy Simon Márton költő, Fábián Gábor színész-rendező, Grosan Cristina filmrendező és Szeri Viktor táncművész nagyon hasonló problémákat vázoltak fel a téma kapcsán. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
HOGY LEHETNE A LÉLEK RENDBEN? Vida Gábor: Senkiháza
Vida Gábor új regénye, a Senkiháza a régebbiekhez hasonlóan szintén erdélyi. Pontosabban „erdélyi lektűr”, önmeghatározása szerint, pedig a szerzőt ismerők divatos-giccses Erdély-képre és könnyű szórakozásra biztosan nem számíthatnak. Nem is ezeket adja a Senkiháza, hanem elgondolkodtató történeteket, árnyalt képeket a múltról, és a kapott identitásokból, meg azok ellenére identitást építő főhőssel, akinek – hasonlóan az otthonához, a hazájához és úgy általában Kelet-Közép-Európához – sehogy sincs rendben a lelke. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Hirdetés
VISZONTAGSÁGOS IRODALMI KÖZEG ÉS A NER ÁLTAL LEURALT KÖNYVIPAR Kapuőrök a magyar kultúrában 2. rész.
A cikksorozat előző részében általánosságban mutattuk be a kulturális tér lehetőségeit szabályozó kapuőrök szerepét. Ebben a cikkben az irodalmi közegen és a könyviparon mutatjuk be a jelenséget, a következő, befejező cikkben pedig a színházi világgal foglalkozunk majd. MERKER IVÁN ÍRÁSA.
VAJÁK ELŐTT, VAJÁK UTÁN Andrzej Sapkowski: Maladie és más történetek
A Netflix-sorozattá előlépett dark fantasy műfajú Vaják-sorozat szerzője, Andrzej Sapkowski már a könyvsorozat sikere után gyűjtötte kötetbe a széria előtti novelláit. Az alábbiakban pedig az összetevőkről és előképekről olvashatnak A brémai muzsikusoktól egészen a Trisztán és Izoldáig. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
„…OLYAN, AMILYENNEK LENNIE KELL” Jon Fosse irodalmi Nobel-díja
A 2023-as irodalmi Nobel-díj kiosztását a szokásos esélylatolgatás és izgalom előzte meg. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját ebben az évben Jon Fosse író és drámaíró kapta, akinek pályaképét regényeinek magyar fordítója rajzolja meg. A. DOBOS ÉVA ISMERTETŐJE.
VÉGRE SZÍNHÁZ Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg
Tompa Andrea új könyvének olvasójaként nem tudom eldönteni, mivel állok szemben, leckefelmondással vagy iróniával. És ez jó. Ez a billegő kedély, ez a sarkalló bizonytalanság. Jól esik a fülnek az, ami zavarja az elmét. Bőven belefér egy színházi regény ábrázolás- és beszédmódjába. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Mazurka vagy polonéz? 2.0 – Újra lengyel hónapok a Revizoron
Két éve a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával komoly összeállítást közöltünk a kortárs lengyel kultúra trendjeiről, aktuális vállalásairól, meg persze arról, milyen kapcsolódások léteznek magyar és lengyel művészek között. A dwa bratanki jegyében folytatódik a kaland: ezen az oldalon gyűjtjük össze a Mazurka vagy polonéz? 2.0 cikkeit, fogadják őket szeretettel.
VESZÉLYBEN A MŰKRITIKA, VESZÉLYBEN A REVIZOR
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.
ÚJ UTAKON A REVIZOR
Nincs más lehetőségünk: lépnünk kell. Amikor 2008-ban megalapítottuk a Revizort, az még egy egészen más világ volt, az államot mintha érdekelte volna a kultúra meg a kritika. Most viszont új fejezetet nyitunk: elindul a Revizor Plusz. Na, erre befizetek! És te, bírod a kritikát? JÁSZAY TAMÁS FŐSZERKESZTŐI JEGYZETE.
KI NYIT AJTÓT? Kapuőrök a magyar kultúrában 1.
Cenzor? Mecénás? Kurátor? Döntnök? A kasszakulcs őrzője? A kapuőr fogalma és funkciója külföldön nagyjából közismert, itthon most ismerkedünk vele. MERKER IVÁN ÍRÁSA - 1. RÉSZ.
PUSKÁS PANNI OKTÓBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Színház, könyv, kiállítás, film. Ez az a 10 kulturális esemény vagy termék, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl másoknak is októberre.
Hirdetés
BOHÓZATTAL ÖTVÖZÖTT TÁRSADALOMKRITIKUS ŰROPERETT John Scalzi pályája
Jóllehet John Scalzi már 1990 óra hivatásos író, első regényét, az Agent to the Starst csak 1999-ben publikálta, mégpedig az interneten, afféle befektetésként szépírói jövőjébe. SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA.
MI MINDENRE JÓ A KÉPREGÉNY? Beszélgetés Zerocalcaréval
Budapesten járt Zerocalcare a kortárs olasz képregény sztárja, aki szerint a képregény univerzális műfaj és nyelv, mindent el lehet mondani vele. Erre saját munkássága a legjobb példa: történetek mellett riportkötetet és útirajzot is adott már ki. Ezen kívül a Netflixen is tarolnak animációs sorozatai. VÁRNAI DÓRA INTERJÚJA.
A SZEMBEFORDULÁS JOGA Kiss Judit Ágnes: Egy nőalak szürke kontúrja
Remek kézikönyv lehetne Kiss Judit Ágnes Egy nőalak szürke kontúrja című regénye a családi bántalmazást elszenvedők számára. Regényesítetten, de pontosan rögzíti egy „eset” lefolyását, előzményeit és következményeit. S jelzi a kiutat is, bár nem mutatja egyszerűnek. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
A GYENGE REND ŐRE Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Vegyes tartalmú és műfajú, vegyes színvonalú szövegek összessége Nádasdy Ádám új kötete. Kaleidoszkóp, amiben emlékek, gondolatok, eszmefuttatások villannak fel sokféle témáról, hol megvilágítva egymást, hol társtalanul, a „minden belefér” tágasságával. V. GILBERT EDIT RECENZIÓJA.
„TÖRTÉNHET AKÁRMI, SZÉP VOLT, CSODASZÉP” Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem
Ulickaja legújabb kötete szerzői szándék szerint búcsú. Nyolcvan éves korára mégis egészen újszerű kötetet állított össze, amelyben keverednek a legszemélyesebb naplójegyzetek privát információi, élettényei a rövid novellákból álló ciklusokkal. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
KAPCSOLÓDNI A VILÁGHOZ Pléh Csaba: Árnyak
„A pszichológiában az fogott meg, hogy igen közeli a kapcsolat az emberek életét segítő hivatás és a kutatás között” – írja Pléh Csaba az Árnyak című könyvében, s e kapcsolatot azzal is erősíti, hogy szubjektív tudománytörténetet nyújt az elmúlt 60 év magyar pszichológiájáról. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE.
A TÖKÉLETESSÉG ÉS A SEMMI Elisa Shua Dusapin: Tél Szokcsóban
A francia–dél-koreai származású Elisa Shua Dusapin regénye, a távoli Dél-Koreában játszódik, témái azonban minden európai olvasó számára ismerősek: magány, idegenségérzet, beilleszkedési képtelenség, kapcsolati zavarok. A lélek bajai kiütköznek a testen. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
AZ ELTŰNT IDŐNK NYOMÁBAN Annie Ernaux: Évek
Regény, élettörténet, önéletírás? Amikor a francia kritikusok arról kérdezték Ernaux-t, hogy tulajdonképpen milyen műfajba sorolható a 2008-ban megjelent Évek, az írónő kénytelen-kelletlen egy addig ismeretlen fogalommal válaszolt, amelyet társadalmi önéletírásnak fordíthatnánk. MATUZ BENCE KRITIKÁJA.
A KORONA TISZTÁZATLAN ÜGYEI Ménes Attila: A bolt
Egy tisztes angol úr, Benjamin Britten zeneműveinek és a sakkjátszmáknak kedvelője, rossz házassága és tönkremenetele után hajójogásznak áll, rejtélyes körülmények között hajószerencsétlenséget szenved, s megmenekülvén a bajból bejárja az eddig megközelíthetetlennek tűnő magyarok földjét, majd úti kalandjairól beszámolót juttat el a Koronának…. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.