Hirdetés
Pető Kata MILF című bemutatója elsősorban arra irányul – szeretetteljes öngúnnyal –, hogy miként lehet az ilyen szerelmi sanszot először is elfogadni, majd elfogadtatni mindenki mással. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Ez a beteg annyi sebből vérzett már a születésekor, hogy kirurgus legyen a talpán, aki bármiféle beavatkozásra vállalkozik vele kapcsolatban. A Szőcs Artur és Cser Ádám által vezényelt népes medikussereg jóvoltából azonban a műtét nem csupán sikerült, de a beteg azonnal táncra perdült, sőt dalra is fakadt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
A Horváth Csaba–Horváth Balázs alkotópáros Petőfi-adaptációja, A helység kalapácsa valóságos kulturális tett, ha szabad ezt a kifejezést használnom. GYENGE ENIKŐ BESZÁMOLÓJA.
Hirdetés
Fekete Ádám rendező és író új előadására készül a Trafóban. A játszók összeválogatása legalább annyira meglepő, mint az előadás vállalása: a Moby Dick, a fehér bálna című Melville-regénynek színpadi adaptációja. Mert hát végül is: mit is keresne egy bálna a színpadon? PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
A szereplők látható élvezettel aknázzák ki a kínálkozó poénokat, olykor valóságos nyelvi zsonglőrmutatványokat, poénzuhatagot produkálva. Tapasztó Ernő már nemegyszer bizonyította, hogy az ironizált, groteszkbe hajló, lebegősre vett stíljátékok specialistája. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Hét előadás vidékről, a határon túlról és a fővárosból, folytatólagos merengés a kategorizálás nehézségei körül, s persze a színészi jelenlét megunhatatlan és kiismerhetetlen csodája. A Városmajori Színházi Szemlén zsűriztem. LÁSZLÓ FERENC BESZÁMOLÓJA.
A Túszopera ajánlója szerint „dokumentum alapú kortárs kamaraopera-játék a szabadság és diktatúra működéséről, az 1973-as balassagyarmati túszejtés valós eseményei alapján. Az este célja a történelmi eseményen keresztül rálátni, megérteni és feldolgozni emberi és hatalmi viszonyainkat.” A Trafóban szeptember 24-én látható előadásról a zeneszerzőt, Gryllus Samut kérdeztük. PAPP TÍMEA INTERJÚJA.
A derű fokozására alkalmas, ismert mellékhatása nincs, s legfeljebb talán Haydn-kutatók számára nem javallható nyugodt szívvel Hámori Mátéék vígoperai matinéja. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
„Egy tudós megkérdezte a számítógéptől: ’Van-e Isten?’ Mire a számítógép azt felelte: ’Most már van’ – azzal elégette a tápkábelt.” (Idézet a darabból) UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Diktatúra és nosztalgia furcsán ismerős elegye legyint meg minket a Soharóza új előadásán, a Keleti blokkon, meg persze, ahogy a produkció többször utal rá, időnként ez a közérzet határozza meg színházon kívüli hétköznapjainkat is. Viszolyogtató és megmosolyogtató közelmúltunk átitatja a közeli jövőnket. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Mindjárt másfélszáz éves a Tóth Ede megírása környékén igencsak népszerű, majd a repertoárokról jó időre elpárolgott népszínműve: a Mohácsi testvérek harmadik nekifutásra hazahozták a reciklált történetet. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Fodor Tamás nyolcvanadik születésnapjára a szakmától és a közönségtől Független Kossuth-díjat kapott. A széleskörű, demokratikus, politikai osztogatásoktól, lekenyerezésektől teljességgel mentes, viszont őszinte és forró szeretettel övezett elismerés átadására a Szkénében került sor, egy izzó hangulatú estén. RADNÓTI SÁNDOR LAUDÁCIÓJA.
Hirdetés
A Trafóban mutatja be Kárpáti Pál a Hogy a barátaim egyszer végighallgassanak című előadást. Vele beszélgettünk magányos üldögélésekről, szalonivászatról és a térképészet elhagyásáról. PROICS LILLA INTERJÚJA.
Egy örökzöld történet, egy népszerű popzenekar, néhány vígszínházi sztár és egy csapat üde harmadéves zenés színész, mi mehet itt félre? Mondjuk az illesztések. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
„Mért szállong a turul s ölyű […]?” – kérdezhettük műveltségünkre büszkén a margitszigeti Verdi-produkció LED-falát figyelve, de máskülönben ennek az Attila-operának eredendően vajmi kevés köze van a „mi” Attilánkhoz. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Az, hogy a tavalyi politikusi hisztiroham után idén a Tanyaszínház előadásának eszében sincs semmiféle biztosítékot kiverni, nem kritika, csupán ténymegállapítás. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A Tündöklő Jeromos nem tartozik Tamási Áron legerősebb írásai közé. Ha valaki ma szeretné érvényesen színpadra vinni, annak komolyan át kell gondolnia a darab dramaturgiai és ideológiai kérdéseit. Márkó Eszter rendező ezzel szemben talán túlságosan is hű akar maradni Tamási darabjához. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Vajon mi történik, ha a De mi lett a nővel? című férfimese három szereplőjét idősebb színészek kapják meg? Nos, pusztán ettől az egyszerű ötlettől átértelmeződik a darab. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Novák Eszter két operaprodukciót is rendez Szentendrén augusztus során: 12-én Pergolesi La serva padronáját viszi színre historikus zenei előadással a Barokk udvarlás kisfesztivál részeként, 20-án pedig Selmeczi György két ős-operáját, a Szent Jakab- és a Szent Vitus-játékot, utóbbit saját SZFE-s zenés színművész osztályával. KISS ESZTER VERONIKA INTERJÚJA.
Herczog Noémi, a Színház című lap szerkesztője, az Élet és Irodalom színikritikusa, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának adjunktusa 2018-ban doktorált az akkor még épségben lévő Színház- és Filmművészeti Egyetemen, s akkori dolgozatából született ez a KUSS! című, máris nagy érdeklődést kiváltó könyv. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA.
Magyarországi debütálást, szerepbúcsút és szabadtéri produkciótemetést is láthatott a közönség a Margitszigeten a múlt hétvégén. S nem mellesleg egy (sőt alighanem két) életerős Tosca-előadást is. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.