Hirdetés
Zavarba ejthet egy szerzőt, ha azt kérik tőle, írjon egy darabot az Aranybulla születésnapjára. Ez történhetett Totth Benedekkel is, aki a körülményekhez képest egészen izgalmas értelmezést választott mindehhez. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Különleges közös munka kezdődött szeptemberben a Hodworks tánccsoport és az ArtMan Egyesület Artmenők csoportja között. Az Idol című előadás, amelyet május 31-én láthat a közönség először a Trafóban, arra a kérdésre keresi a választ, hogyan válhat egy társadalmi tabu a színpadon mindannyiunk szemében értékké. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Az előadásban elhangzik egy dal, benne az általam címként idézett mondat, amely magáról az életről állítja fanyar humorral, hogy egyetlen bizonyossága a kiszámíthatatlanság. Élőben adja elő Kern András és Hernádi Judit, azaz a legény- és lánybúcsúját karaoke-sztriptízbárban ünneplő Irving és Peg. A dal saját szerzemény, szövegét Kern András, zenéjét Cári Tibor írta. MIKLÓS MELÁNIA PRÓBANAPLÓJA – 2 . rész.
Hirdetés
Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színházban próbál Fábián Péter, a k2 Színház egyik alapítója és vezetője. Kőszínházi és független munkastílusról, elvárásokról és a közönség igényeiről, meg az általa elképzelt repertoárszínházról is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A legfőbb bűn a gyávaság – ennek a megállapításnak Bulgakov regényében és Gyöngyösi Levente zenés színpadi adaptációjában egyaránt fontos szerep jut. Az opera-musicalt és annak rég várt (online) bemutatóját nem érheti e valóban oly undok bűn vádja. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
„Van kovászos uborka!” Ez az elordított mondat – Börcsök Enikő ordítja el – valami olyasmit jelent, hogy az isten verje meg ezt a mi örökké és örökre nyomorult életünket. És veri. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Mielőtt elindult A dzsungel könyve jubileumi közvetítése a Pesti Színházból, biztos voltam benne, hogy a TGV sebességével száguld majd velem a nosztalgiavonat. Ehelyett jött egy kispiros. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Az Escargo Hajója 6-7-8. osztályosoknak szóló online interaktív drámát mutatott be Háy János novellája alapján a társulat videómegosztó csatornáján Szilveszter címmel. A tanári erőszakról szóló előadásban a drámapedagógusok helyébe lépve a közreműködő tanárok facilitálják a nyitásoknál feltett kérdések mentén a beszélgetéseket. Pikáns. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
Monográfiát? Hogyne. Kiállítást? Minden további nélkül. De vajon egy monodrámát is megér Rotschild Klára divat- és kortörténeti alakja? Ez a kérdés a Gólem Színház online bemutatója után is nyitott marad. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A kamera horrorfilmes zenére imbolyog a Trafó alagsora felé a Tünet Együttes A tünetegyüttes című filmre adaptált előadásában. Lent valami igazán szörnyű dolog várja: a független színház elmúlt harminc éve. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Csáki Judit kérdezi Gálvölgyi Jánost, szóba kerül a gyerekkora, a főiskola, a Thália, a Madách, a tévé, a beskatulyázás, és még sok minden.
Fekete Ádám legutóbbi Trafós munkája a digitális térben játszódik, én pedig az ágyamból kapcsolódom be rá. Elég intim viszony ez, de már megszoktuk, a színház házhoz jön, sőt egyenesen a hálószobába. KOVÁCS BEA ÍRÁSA.
Hirdetés
Feszült várakozással kezdődik a játék. Az udvaroncok a nézőtéren állnak, rohangálnak, fészkelődnek, a beiktatásra várnak. A főszerepet a király és a kamerák játsszák, az udvar tagjai a tapsoló statiszták; precízen felépített „királyi médiademokrácia” képe rajzolódik ki. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
A nyitószínben csak a bánatosan bevilágított hősünk látható a színpadon. Az arcán ugyanaz a megfejthetetlen világfájdalom ül, ami szívlövésre és lúgivásra ragadtatta fiatalok ezreit a századelőn. Az ifjú Werther nem hal meg, csak átalakul. Hát persze hogy megint a szerelemről van szó. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA.
Elrepült öt(ven) év: „Retromadár már nem itt lakik” – hangzik el többször a mondat a marosvásárhelyi társulat új bemutatójában. Szerencsére ezúttal nem (sem) mondanak igazat a szereplők. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Színházi gyakorlatát, majd még egy rövid időszakot a Szputnyik társulatánál töltötte, egészen annak megszűnéséig. Több független társulatnál is dolgozott, majd a Vígszínházhoz szerződött. Pályakezdésről, váltásokról, szerepekről beszélgettünk Bach Katával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Az elmúlt évben nagy váltás volt az életében: a Pesti Magyar Színháztól átigazolt Pintér Béla társulatához. Most éppen Vácon próbál a megújult Dunakanyar Színházban, a Liliomfi címszerepét játssza, ahol a darabot a barát és alkotótárs Horváth János Antal rendezi. Ez most még belefér Takács Géza életébe. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Az Arvisurában töltött hőskorra élete talán legboldogabb időszakaként emlékszik vissza Scherer Péter, aki az elmúlt évtizedben újra az ötvenéves Szkéné Színház meghatározó alkotói közé tartozik mint a Nézőművészeti Kft. egyik vezetője. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Akár el is lehet süllyedni a felfordított iskolapadban, amikor Vera elsüllyedni szeretne. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
2008 óta a Nemzeti Színház tagja; miközben az épület ugyanaz, benne már minden másképpen és másról szól. Hogyan lehet megőrizni a pályán az induláskor kapott muníciót, többek között erről beszél Nagy Mari, a Nemzeti Színház művésze. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.