Hirdetés
Francba a részletekkel! Melyik évszázad? Melyik ország? Mióta gyerekelőadás a Tóték? Van-e Móricz Zsigmondnak Szerelem című drámája? Megnéztük, mit kínálnak a színházak az elkövetkező évadban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Színház, könyv, kiállítás, film. Ez az a 10 kulturális esemény vagy termék, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl másoknak is októberre.
Átvágtattunk egy évtizeden: a Kultúrbrigád csapata fokozatosan és megfontoltan egy repertoárszínházat hozott létre az Átriumban. Küzdöttek az elemekkel, amelyek kivált a magánszínházakat sújtották: a tao megszüntetésétől kezdve borult az üzleti terv, a finanszírozás igazságtalanságai és képtelenségei pedig lassanként teljesen ellehetetlenítették a működést. Hogy mindez hogy függ össze egy pusztító és silány kormányzati kultúrpolitikával, és milyen hatása van és lesz a színházakra - ezekről is beszélgetett Csáki Judit a RE:vízió sorozatunkban Ugrai Istvánnal és Zsedényi Balázzsal.
Hirdetés
A Fischer Iván Operatársulat és a Budapesti Fesztiválzenekar idei operaprodukciója Monteverdi Poppea megkoronázása című operája, amely a MÜPÁ-ban rendezett három előadás után a megszokott módon Genfben és a vicenzai Teatro Olimpicóban is színre kerül majd az ősz folyamán. Magam a harmadik pesti előadáson voltam jelen. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Támogatja a Freeszfe Egyesületet és elítéli a művészet szabadságának csorbítását. A miértekről kérdeztük Robert Wilsont, aki üzent a magyar fiataloknak is. NÉDER PANNI INTERJÚJA.
Ügyvéd, szépíró, a Magyar Rádió Gyermekstúdiójában tanulta a színészmesterséget, játszott színházakban, szinkronizált. Most ő irányítja az első magyar online színházi fesztivált, többek között erről beszélgettünk Légrádi Gergellyel. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Ami jól áll a több száz oldalas regénynek, tudniillik a káosz, nem áll jól a bő kétórás előadásnak. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Marcsa felveszi a harcot, kiáll önmagáért Székely Kriszta Mágnás Miska-produkciójában, amit szeptember 17-től láthat a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban. A Katona József Színház rendezője visszatalált a zenés műfajokhoz, és Torinóban is dolgozik. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A drog öl. Nem pillanatok alatt, hanem fokozatosan, módszeresen elpusztítva a személyiséget. Függetlenül attól, hogy mennyire erős a személyiség, és attól is, hogy miért ragaszkodik a drogokhoz. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Rövid bevezető a varsói színházak világába, ahogy egy magyar dramaturg látja. Mundruczó Kornél TR Warszawában rendezett Pieces of a Woman című előadásának dramaturgja a munkafolyamat részleteiről is beszél. BORONKAY SOMA BESZÁMOLÓJA.
„Néha az ember meg kell bízzon a tapasztalatában, az intuíciójában és a felfogóképességében, és nekifutásból kell ugrania” Terry Pratchett szavait idézően visszhangzik az Oktogon a SzínMűHely Alapítvány fiatal alkotóinak lába alatt. KERTVÉLLESY ANDRÁS KRITIKÁJA.
Apáknak és fiúknak közös programként is ajánlja első rendezését, a Manna bemutatójaként szeptember 12-től a Trafóban látható Kereki című előadást Georgita Máté Dezső. Bár fizikailag nincs jelen, az elhunyt nagyapa is szereplője a három generáció találkozásáról szóló történetnek. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Hirdetés
Irónia és groteszk. Két olyan eszköz, amelyhez előszeretettel nyúlnak mostanában azok az emberek, akik a minket körülvevő, omladozó társadalmi és politikai rendszerre szeretnének reflektálni az országban. De vajon ez az út? HORNOK MÁTÉ KRITIKÁJA.
Felmérhetetlen, mennyit is köszönhet az utóbbi bő fél évtized magyar kultúrája az Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásának. A tény, amit akkor sem árt leszögezni, ha ezzel akarva-akaratlan a reklámozás terepére téved a sokszorosan lekötelezett skribler. LÁSZLÓ FERENC HÁLAÉNEKE.
Blaskó Borbála idős Peer Gyntje a szemünk láttára vizsgálja felül életét, vet számot tetteivel. A Gomböntő fenyegető határideje ellenére Peer kétségbeesetten esik egyik emlékfoszlányból a másikba. De vajon létezik-e megnyugvás egy áthazudott élet után? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
„Akkor most ez az európai kultúra (bölcsőjének) pusztulása? Netán a nagy, és nem éppen reményteljes változásokat épp átélő világról szóló pesszimista jóslat? Esetleg példázat arról, hogy mennyire nevetséges és szánalmas minden küzdésünk a fölöttünk álló hatalmakkal szemben? Vagy hogy ideje volna valahol máshol újrakezdeni ezt az egészet, amit jobb szó híján civilizációnak nevezünk? Akárhogy is: vár állott. És most?” JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A végtelen dűne című alkotás 2019-ben elnyerte a Prágai Quadriennálé Országok és régiók szekciójának legjobb kiállításért járó díját. Ugyanez az alkotócsoport (Nagy Fruzsina kivételével) – Balázs Juli, Juhász András, Kálmán Eszter, Keresztes Gábor – Szabó-Székely Ármin dramaturggal kiegészülve készít most új projektet, egy immerzív installációt a Trafó Liberty fesztiválján Vízmezők címmel. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Augusztus 25-én és 26-án Szentendrén mutatja be a Forte Társulat új előadását. Horváth Csaba rendező ezúttal a kalandos életútját rituális öngyilkossággal lezáró Misima Jukio négy egyfelvonásosát fűzte össze egy előadássá. A miért és a hogyan érdekelt minket. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Hét színésznő játszik egy perinatális veszteségekről szóló előadást. Az elején egyikük, Szegvári Júlia elmondja, hogy részben saját, részben mások történeteit halljuk majd, tehát ők nemcsak mint színészek, hanem mint érintettek vesznek részt a játékban. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
A lefüggönyözött légiriadók meghitt hangulata fogadott a Szkéné büféjében. A hőhullám ellen próbáltak így védekezni a szervezők, de a fullasztó levegő ellenére szép számban gyűltek össze az emberek az Elem című előadásra. Pedig a darab témája nem kínált sok fellélegzést számukra. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA.
Az alapvető problémák ugyan a Margitszigeten is megmaradtak, de azért a szabadtéri közeg, a korrumpálóan nyárias hangulat meg a (voltaképpeni) első szereposztás javított az operettszínházi produkció összhatásán. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.