AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: VÁRADI GERGELY
Váradi Gergelyt A besúgóban ismerte meg az ország: Jászay Tamással folytatott beszélgetéséből kiderül, kapott-e szebb felsálat az első epizód bemutatójának másnapján a hentesnél, hogy mit tanult az SZFE elfoglalásakor, meg azt, hogy öt év múlva milyen nyelven tervez színházat csinálni.
MOZART ÉS SOSZTAKOVICS Magyar Valentin és a Korossy Vonósnégyes koncertsorozata, 3. rész / Zeneakadémia
Kell-e feltétlenül összefüggést keresni egy hangverseny műsorszámai között? A kontraszt, az „éles váltás” élménye sokszor legalább olyan fontos és üdítő, mint a párhuzam, amelyet a kompozíciók között felfedezhetünk. A kapcsolat olykor nem is a darabok között mutatkozik meg, néha inkább abban, hogy ez is, az is kivételes előadásban szólalt meg.
A SZÉPSÉG NÉLKÜLI VILÁG Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen szép minden
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
SZAKÁCSOK, KUKTÁK ÉS NÉHÁNY SZÉDELGŐ KONYHAKÉSAlonso Ruizpalacios: La cocina – A konyha / 74. Berlinálé
Bokáig meggyes kólában tocsogó Rooney Mara ad szexepilt a zsigeri kreativitásában lélegzetelállító, a 74. Berlinálét elementáris erővel berúgó versenyfilmnek. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
TÖRTÉNET A BIZALOMRÓL ÉS AZ ÖNBIZALOMRÓL David Seidler: A király beszéde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A székesfehérvári a nyolcadik magyar bemutató A király beszéde című darabból, amelyet a Tom Hooper által rendezett nagy sikerű film után a forgatókönyvíró, David Seidler adaptált színpadra. De miért érdekli a (magyar) közönséget ilyen nagyon VI. György király beszédhibája? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
PÁNIKROHAM A SZÜLŐIN Ilker Çatak: A tanári szoba
Túlhajszolt tanárok pattanásig feszült drámája Németország idei Oscar-nevezettje, amelyben egy lopássorozat az egész iskolát szolid erkölcsi őrületbe kergeti. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
HÚZZAD CSAK! Jenbach Béla – Leo Stein – Kálmán Imre: Csárdáskirálynő / Miskolci Nemzeti Színház
Szerintem vitán felül áll, hogy a miskolci közönségnek jár a Csárdáskirálynő. És nemcsak azért, mert éppen kétszáz éves a színházuk, és ez elég nagy ünnep, hanem mert Jenbach Béla, a librettó szerzője a város szülötte. Nem mintha erről korábban lett volna tudomásom… CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A VAK GYŰLÖLET ELLENSZERE Frakk, a macskák réme / Vaskakas Bábszínház, Győr
A szülők és nagyszülők természetes módon magabiztosabban viszik az általuk is jól ismert történeteket bemutató előadásokra a gyerekeket. Az azonban közel sem ennyire egyértelmű, hogy a színpadon valóban megteremtődik-e újra a gyerekkori varázs. A Vaskakas Bábszínház időről időre megpróbálkozik ezzel a feladattal. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
LENGYEL PARASZTOK DÍSZGICCSBEN DK Welchman és Hugh Welchman: Parasztok
A paraszti lét történelmi szükségszerűségeiben vergődő szerelmi történet egy látványosnak szánt, ám ízléstelenné lett animációban próbálja áthidalni a múlttól és irodalomtól elválasztó távolságot. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
ÉN, MI, TÖRTÉNELEM Romsics Ignác: Hetven év – egotörténelem 1951–2021
Romsics Ignác ebben a kötetben is a szokott történettudósi alapossággal követi és elemzi választott témáját: önmagát. Két kötetes önéletrajza, a Hetven év, nem pusztán önéletírás és tudományos pályakép, hanem a 20. század második felének és a 21. század elejének személyes, szociografikus története is. LŐRINC LÁSZLÓ ISMERTETŐJE.
AZ ÜGYNÖK ÉS AZ INDIÁN Bereményi Géza – Kovács Kriszta: Apacsok / Vörösmarty Színház
És nem: amíg a Fidesz van hatalmon, nem lesznek nyilvánosak az ügynökakták. Hozzáteszem: amíg a szocialisták voltak hatalmon, addig sem lettek nyilvánosak. Nyilván mindkét pártnak súlyos érdeke fűződik ahhoz, hogy így legyen és így maradjon. Bereményi Géza és Kovács Kriszta Apacsok című drámája: ügynökdráma. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TUDD, HOGY SZERETNEK Testek (Bodies) / Netflix
Számtalan idősíkot mozgató sorozat Európából? Nem, nem a Dark tért vissza a Netflixre, hanem Si Spencer képregényei elevenedtek meg a képernyőn. A Testek sokat ígérő koncepciója mélyén azonban átgondolatlanságok és túl sokszor hallott igazságok rejlenek. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
„ELTŰNŐBEN ONNAN IS VAGYOK” Cseh Tamás–Csengey Dénes–Beck Zoltán–Szűcs Krisztián: Másnap / Magyar Zene Háza
A Másnap című produkcióban Szűcs Krisztián és Beck Zoltán arra tesz kíséretet, hogy Csengey Dénes és Cseh Tamás soha meg nem valósult, de tervezett második koncertjét hozzájuk hűen, de mégis valamelyest saját képére formálva állítsa a közönség elé. A kísérlet eredménye várakozáson felüli. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A HALÁLNAK FOGLYA VAGY… Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában
Kácsor Zsolt pokoljárásának hőse saját maga. A történet mégsem önéletrajz, de nem is kórleírás, hanem egy öngyilkossági kísérlethez vezető út fiktív elemekkel vegyítve. Az út azonban más irányt vesz... SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
Hirdetés
JE SUIS DOROTTYA UDVAROS Jérôme Bel – Udvaros Dorottya – Ördög Tamás: Jérôme Bel / Trafó
Jérôme Bel francia koreográfus Jérôme Bel című alkotását látjuk a Trafóban, az egyetlen szereplő Udvaros Dorottya, aki azt állítja magáról, hogy ő Jérôme Bel. Ez az állítás látszólag nem több, mint egy szerep szokványos színházi felvétele – igaz, a cím és Bel eddigi dokumentációs koreográfiáinak sorozata erős kíváncsiságot kelt az autofikciós esemény iránt. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA.
GABBI, NE CSINÁLD! Ibsen: Hedda Gabler / Miskolci Nemzeti Színház
Na most akkor mit gondoljon a szegény néző erről a Hedda Gablerről? Hogy egy rémes alak, akinek az okoz örömet, ha tönkreteszi mások életét, vagy hogy áldozat az istenadta, még ha saját maga áldozata is? Szóval ez dilemma, nem kicsi.. és nem is Ibsené. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A MI LENGYELEINK Lengyel színészek a magyar filmművészetben
Ha összeállítanánk a hetvenes, nyolcvanas évek magyar mozifilmjeinek általános jellemzőit, a lengyel színészek intenzív jelenléte okvetlenül ott szerepelne a listán. Epizódok egy filmtörténeti jelentőségű kapcsolat történetéből. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
ISTEN ÓVJA A KIRÁLYNŐT! Mary Gabriel: Madonna – Egy lázadó élet
Közel kilencszáz oldalnyi történet a táncosból először popsztárrá, majd kultúrtörténeti fenoménná avanzsáló ikonról, aki a New York-i underground elit darlingjából a poptörténet egyik legnagyobb mutatványát kreálta magából. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
GÁSPÁR MÁTÉ PÁLYÁZATA AZ ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ IGAZGATÓI POSZTJÁRA
OTTHON AZ OTTHONTALANSÁGBAN Hevér Dániel: Valami madarak
Béla és Zoé magányban fogant, valószínűtlen barátsága adja Hevér Dániel nagyjátékfilmes bemutatkozásának alapját, melyben a kilátástalanság és a szociális elszigeteltség hozza össze az idősek otthonába dugott férfit az otthonából menekülő tinédzserrel. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
KOMOLYZENE NINCS, CSAK …? A komolyzene-népszerűsítés nehéz leckéje
A 2023-as őszi koncertszezon nyitányára Komolyzene nincs, csak Zene van szlogennel kampányt indított az Óbudai Danubia Zenekar. Hámori Máté az elitizmussal és a klasszikus zenéhez kapcsolódó előítéletekkel szemben kívánja újraértelmezni a kodályi tételmondatot, miszerint „a zene mindenkié”. Írásomban e kampányból kiindulva vizsgálom a hazai komolyzene-népszerűsítés nehézségeit. BŐZSÖNY BÁLINT ELEMZÉSE.
REAGÁLNAK Ukrán és belorusz menekültek a mai lengyel kultúrában
2022 nyarán nyolc lengyelországi kulturális szervezet elindította a Reagujemy (Reagálunk) elnevezésű nyílt hálózatot, amely olyan kulturális dolgozókat tömörít, akik közösen keresik a választ arra, hogyan tudják támogatni a kultúra és művészet eszközeivel az elmúlt években rendkívül nagy számban az országba érkező (elsősorban ukrán és belorusz) menekülteket. Dorota Semenowicz segített eligazodni a kezdeményezésben. NÁNAY FANNI ÍRÁSA.
KÉT TEKNŐC MEGY A SIVATAGBAN Tiszavirág – meg minden, ami véletlen eszembe jutott valakinek a születésnapján / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Szép, kissé abszurd, de nagyon is eredeti alkotás a Ciróka Bábszínház Tiszavirág – meg minden, ami véletlen eszembe jutott valakinek a születésnapján című előadása. Könnyesre nevetjük magunkat, amikor nézzük, de közben az élet nagy kérdésein is gondolkozhatunk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.