A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott
KINEK A MÉLTÓSÁGA? A Trafó és a TÁP Színház konfliktusáról
A hatalmi pozíció automatikus kiutalása az elismert, adott esetben zsenikultuszt is élvező művészeknek jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a színházi szférán belül számos munkakör, elsősorban a háttérdolgozóké leértékelődjön, hovatovább láthatatlanná váljék. A Trafó és a TÁP Színház konfliktusa ezt is példázza. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
VÉR, VEREJTÉK, NYAKKENDŐBeszélgetés Mészáros Máté táncművész-koreográfussal
Mi a tánc? Hogyan születik meg egy koreográfia? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a sokoldalú táncművésznek, Mészáros Máténak a Trafóban márciusban zajló különleges sorozata, a Máté és én. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A MI FELELŐSSÉGÜNK10. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
„A te tíz éved hogy telt?” – kérdezi a jubileumi alkalommal megrendezett BIDF. A választ azok a dokumentumfilmek adják, amik évről évre beszámolnak a polarizálódó, az igazság és morál fogalmait fokozatosan darabokra törő valóságunkról. A történetek közös világunk lenyomatai: felhívják a figyelmet, provokálnak, kérdéseket tesznek fel és hihetetlen sztorikat mesélnek múltról, jelenről és jövőről. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
KELL EGY CSIPET… Kolozsi Angéla: A só / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Az előadás azt a hangulatot idézi, amikor az ovisok tésztát gyúrnak a nagyszülők lisztben és tojásfehérjében úszó konyhájában vagy kekszformákat szaggatnak ünnepek előtt az oviban és otthon. Mikor van idő és szeretet főzőcskézni, sütögetni. Mikor van idő a mosolygásra, az alkotásra. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
NULLA Nyilvános a Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázata nyerteseinek névsora
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
ELTIPORHATÓ, DE LEGYŐZHETETLEN Peter Shaffer: Amadeus / Pesti Színház
Peter Shaffer darabjának Salierije kétségkívül a nagybetűs Angyallal találkozik Mozart személyében, s mivel rendelkezik a felismerés képességével, megszenvedi ezt. A Pesti Színház publikuma meg csak nézi a játék Mozartját, s páran meg mernének esküdni, hogy érzik a szárnyak suhogását. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
GYÉMÁNTLAKODALOM Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar / Müpa Budapest
Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar fantasztikus budapesti fellépésén az is kiderült, hogy hiába a sokszínű olasz tematikájú program, a maestro igazi otthona talán nem is feltétlenül a térképen keresendő. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ KRITIKÁJA.
A SOKOLDALÚSÁG SZINTÉZISE 19. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál
Keresve sem találnánk két annyira különböző filmet, mint Wim Wenders sztoikus nyugalommal csordogáló Tökéletes napokját és Yorgos Lanthimos öles léptekkel haladó Szegény párákját, melyeket az idei CineFest programján túl a nagybetűs moziélmény címkéje köt össze. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
PRISCILLA ÉS A FARKASSofia Coppola: Priscilla
Ha Baz Luhrmann 2022-es, tomboló, harsány Elvise a XX. századi nyugati világ egyik legnagyobb ikonjáról szól, Sofia Coppola most a Priscillában megmutatja, milyen volt annak a kislánynak az élete, akit ez az ikon a memphisi otthonába repített, felnevelt, a maga képére formált és asszonyává tett. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
ÍGY ÖLTÖZTÜNK MI Divat & Város / Kiscelli Múzeum
A Divat & Város című kiállítás erőssége, hogy nem kizárólag a divatimádókat kényezteti esztétikai élménnyel, többre vállalkozik: feltárja az elmúlt 150 év divatját érintő társadalmi vonatkozásokat is. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
REPÜL A PÁLCA Pannon Filharmonikusok / Müpa Budapest
Nyitány, concerto, szimfónia – a klasszikus műsorreceptet a Galántai táncokkal toldotta meg a Pannon Filharmonikusok együttese a Müpában. És milyen jól tette. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.
BÚCSÚ A KIRÁLYNŐTŐL A korona 6. évad / Netflix
Peter Morgan sokszoros díjnyertes sorozata, A korona a végéhez érkezett. A búcsú azonban keserédes: a ’90-es évek végét, a 21. század elejét bemutató szezon egyszerre csúcspont és zuhanás a mélybe. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.
EMBEREK ÉS FÁK KÖZÖS NYELVE Kapuk a létben. A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig / Szépművészeti Múzeum
A fák és erdők olyan magától értetődő elemei életünknek, hogy különlegesnek számít, ha valaki csak nekik szenteli figyelmét. Vajon beszéljük-e az erdők nyelvét? Hollán Sándor kortárs alkotóként éppolyan jól beszéli a fák nyelvét, mint a régi korok mesterei, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítása pedig kísérletet tesz arra, hogy minket is bevezessen ebbe a különleges, hangtalan nyelvbe. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Hirdetés
„UGYANAZON A KISPADON ÜLÖK ÉN IS, AMIN ŐK” Beszélgetés Lőrinc Katalinnal
Egy rosszaságról címmel Kiss-Végh Emőke írta és rendezte a Dollár Papa Gyermekei Társulat legújabb produkcióját, amit telt házzal játszanak a Trafó Stúdióban. A 18 éven felülieknek szóló előadásban a sokoldalú táncos, előadóművész, tanár és újságíró, Lőrinc Katalin játssza az egyik szerepet. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
ZENE ÉS SZÓ Arvid Engegård és a Concerto Budapest
Amikor valaki eldönti, hogy jegyet vált-e egy koncertre, mérlegeli a szempontokat: mi vonzó, mi kevésbé? A Concerto Budapest január 19-i estjének műsorán három olyan körülmény is felhívta magára a figyelmet, amely a program meghallgatására ösztönözhette az érdeklődőt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)
A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
LÁSZLÓ FERENC FEBRUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Szökőévben járunk, így a szokottnál hosszabb lesz az esztendő legrövidebb hónapja: 29 nap telis-tele értékes, izgalmas, hökkentő és kihagyhatatlan kulturális programokkal és produktumokkal.
IDEJE VOLT Nánay István: Nyitott színház – Paálisti és a Szegedi Egyetemi Színpad
Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
SZEXJÁTÉK A KASTÉLYBANEmerald Fennell: Saltburn
Emerald Fennell második nagyjátékfilmje, a Saltburn nem éri el az Ígéretes, fiatal nő színvonalát, de elődjénél trendibb, szexisebb darab, és mindenképpen valamilyen nyomot hagy abban, aki megnézi. Fekete komédiába ágyazott vámpírtörténet görög mitológiai áthallásokkal, avagy a középosztály diadala a brit arisztokrácia felett. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A SZÁLEMI LEJÁRATÓKAMPÁNY Arthur Miller: A szálemiek / Miskolci Nemzeti Színház
Előfordul, hogy egy darab már kissé porosnak tűnő világát a kortárs politikai események új színekkel, aktualitással ruháznak fel. Úgy tűnik, ez most megtörténik Arthur Miller A salemi boszorkányok című művével is. Egyik szemünk sír. És a másik is. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
„NÉGY NEMZEDÉK NŐIRŐL ÍRTAM” Beszélgetés Tena Štivičić-csel a 3télről
A Radnóti Színházban bemutatott 3tél című darab szerzője, Tena Štivičić Londonban élő horvát drámaíró. A mű egy zágrábi villában játszódik, amelynek egyik lakásában négy nemzedék asszonyainak-lányainak életét követhetjük három kimerevített idősíkban: 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben. Az előadást Alföldi Róbert rendezte, a szerzővel pedig a január 27-i előadás után találkozhat a közönség. Vele beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
A MESÉK EREJE Otto English: Hamisított történelem
Egy jó cím aranyat ér. Legalábbis csörgő kasszát. Igaz ez Andrew Scott író, újságíró, írói álnevén Otto English Hamisított történelem – hogyan formálták a világot a múlt hazugságai című könyvére is, ami akár a cancel culture egyik alapműve is lehetne. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.