BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott
CSAK MÁSBAN MOSHATOD MEG ARCODAT Tasnádi István: Mikor hazudtam? / Orlai Produkció, 6SZÍN Teátrum
Az Orlai Produkció 6SZÍNben látható ősbemutatója, Tasnádi István Mikor hazudtam? című előadása izgalmas, közélet és magánélet határán egyensúlyozó alaphelyzetből indul, és bár a hatalmi viszonyok váltakozása végig fenntartja az érdeklődést, a magánéleti vonal a remek színészi játék ellenére kissé erőtlen marad. KISS LÓRÁNT ÍRÁSA.
BEFEJEZI RÖPTÉT A DENEVÉRKlaus Mann: Mefisztó / Komáromi Jókai Színház
A Béres Attila rendezte komáromi Mefisztó érdekes vonása, hogy rafinált, sőt talán zavarba ejtő módon igyekszik kicsit összemosni szerepet és valóságot, történelmi példázatot és jelenidejűséget. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
ÚJ EURÓPA SZÜLETIK? Pintér Béla–Darvas Benedek: Gyévuska / Weöres Sándor Színház, Szombathely
2003-as ősbemutatója után reneszánszát éli Pintér Béla és Darvas Benedek groteszk, a második világháború egyik legmegrázóbb eseménysorát színre vivő Gyévuskája. Az elmúlt évben színpadra állította Hegymegi Máté Sepsiszentgyörgyön, Ascher Tamás Miskolcon, és a szerző is felújította 20 éves zenedrámáját. Nagy Péter István Szombathelyen mutatta be, február 23-án. NAGY MIHÁLY KRITIKÁJA.
Hirdetés
INSTA-MOSOLY A CSALÁDI FÉNYKÉPALBUMBAN Ruben Östlund–Tim Price: Lavina / Belvárosi Színház
Egy sikeres film színpadi adaptációja esetében mindig elsődleges kérdés, tud-e valamit hozzátenni vajon az eredetihez. Véleményem szerint az Orlai Produkció és a Katona József Színház közös előadása, a Lavina megugorja ezt az akadályt azzal, hogy Svédországból Magyarországra hozza ezt az alapvetően Franciaországban játszódó történetet. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
HALLGASS! DE MIT? A hazai podcast-univerzum
Egyre bővül a magyar podcast-birodalom, hazai audió tartalmaink széles skálán mozognak, mind témájuk, mind hangvételük tekintetében. Miközben a podcastek száma és hallgatottsága fokozatosan növekszik, azt látjuk, hogy a podcast még mindig kevéssé kutatott műfaj. TÓTH-GYÓLLAI ORSOLYA ÍRÁSA.
MÁRCIUSI VÉNEKLóth Balázs: Most vagy soha!
Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyvírók és Lóth Balázs rendező filmje, a Most vagy soha! több mint kétórás film az 1848-as magyar forradalom huszonnégy órájáról. De ez a látványos, keresetten régimódi film nem fog lángra lobbantani senkit. Természetesen nem is ez a célja. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
VÉRCSEPPEK A HAVON – A LOVAGREGÉNY MISZTIKÁJA Chrétien de Troyes: Perceval avagy a Grál meséje
Parsifal/Perceval és a Szent Grál históriája Arthur királlyal együtt végigvonul az európai irodalom és művelődés történetén, se szeri, se száma a róluk készült alkotásoknak. Chrétien de Troyes középkori verses regényét új fordításban olvashatják a lovagi költészet rajongói. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
R-BESZÉLGETÉS: A HEPCIA HAPCIJA Podcast Varró Dániellel a Túl a Maszat-hegyen 2. kötetéről
Sosem gondoltuk volna, hogy sorozat lesz. Húsz évvel az első kötet után megjelent a Túl a Maszat-hegyen 2., benne az összes ismert és új szereplővel, és tele viccesnél viccesebb versekkel. Sőt, készül a 3. rész is. Gyerekekről, rímképletekről, a költővel szemben támasztott elvárásokról fecsegtünk Varró Dániellel. Hiszen: „Kis olvasók, fecsegni jó!” Most jut eszembe, hogy elfelejtettem kérdezni a képregényről a kötet végén. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
„AZT ÉREZTEM, HOGY NEKEM VÁRNOM KELL”Interjú Földeáki Nórával
A Forte Társulatban alaptag, de filmen ritkán játszik. A mozinak Hajdu Szabolcs fedezte fel: oldott meg nála életveszélyes dublőrfeladatot, a Békeidőben egy házasság haldoklását játszották el, a Kálmán-napban a sóhajtozásáriája is emlékezetes. De miért nem terápia a színház, és mitől lesz egy színész természetes? A Kálmán-nap mozipremierjén beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
„NAHÁT, EZ MIND KORTÁRS TÁNC!”Beszélgetés a hongkongi Unlock Dancing Plaza vezetőivel
A héten Hód Adrienn-premier lesz a Trafóban: ez önmagában nem meglepő, de ha hozzátesszük, hogy a magyar Hodworks és a hongkongi Unlock Dancing Plaza táncművészei az alkotó-előadók, máris izgalmasabban hangzik a dolog. A távol-keleti társulat két tagjával, Joseph Lee művészeti vezetővel és Wendy Lam ügyvezetővel beszélgettünk a közös munka kihívásairól és örömeiről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
ÉN NEM ADOM FEL SOHA! Beszélgetés Schiff Andrással
Ezt mondta Schiff András, amikor bécsi hangversenye előtt – a drezdai Staatskapelle zenekarát vezényelte és természetesen zongorázott is – hajlandó volt gyakorlását megszakítani beszélgetésünk és a Revizor olvasói kedvéért. A világ furcsaságairól, Bachról, a zenélés lélekjobbító missziójáról, politikáról, mindenről szó esett. Még a lépcsőházban is. GYENGE ENIKŐ INTERJÚJA.
MINDENKI A SAJÁT TÖRTÉNETÉRE KÍVÁNCSI A szomorú királykisasszony / Vaskakas Bábszínház
Mit lehet egy rendkívül egyszerű népmeséből kihozni? Hogyan lehet azt a mai gyerekek számára aktuálissá tenni? Ezeket a kérdéseket igyekszik megválaszolni Maróthy Anna Zorka A szomorú királykisasszony című előadásában, a Vaskakas Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
ELMENNI AZ ISMERETLEN SZÉLÉIGBeszélgetés Hollán Sándorral
Festőként megpróbál nem-látni. Szélnek ereszteni a koncentrált odafigyelést. Legkedvesebb motívumával, az örökzöld tölggyel szemben állva lecsendesíti a szellemet, hogy a szemlélődés elvezesse a valódi látnivalóhoz. Kilencven éves. Az időt is asszisztensének fogadta. Érzékelni tanít önmagunk határvidékén. BÖRCSÖK DÓRA INTERJÚJA.
„RUHÁT KÉSZÍTÜNK, VAGY BINGÓZUNK?” Cristóbal Balenciaga / Disney+
Ha nem is korszakalkotó sorozat a divatkirály, Cristóbal Balenciaga életét feldolgozó produkció, a címszerepben brillírozó Alberto San Juan szívmarcangoló alakítása egyike az év legütősebbjeinek. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
MOZART-KOKTÉL A ZENEAKADÉMIÁNConcerto Budapest: Mozart-nap / Zeneakadémia
Ha március, akkor Mozart-nap – amelyet idén március 3-án rendezett meg a Concerto Budapest a Zeneakadémián, Keller András művészeti vezetésével és Batta András házigazdai közreműködésével. A kínálatban négy hangverseny és Simon Izabella délutáni gyermekprogramja szerepelt; utóbbira a Kupolateremben, míg a „felnőtt” zenekari hangversenyekre a Nagyteremben, a koradélutáni kamarazenei koncertre pedig a Solti teremben került sor. MALINA JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
FEKETEISKOLA A HATÁRON Otfried Preußler: Krabat a Fekete Malomban / Budapest Bábszínház
A lenyűgöző, gótikus-indusztriál látványvilág és Hegymegi Máté rendezésének határozott víziója mellett is töredezett és helyenként következetlen az összkép, a cselekmény megmarad egy ódivatú ifjúsági fantasy történetvezetésénél és toposzainál, ez pedig egyszerre hat bosszantóan meghaladottnak és nyújt biztonságot az előadás horrorisztikus miliőjében. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
TÜNDÖKLŐ PENÉSZ A múlt megjövendölése – a Zohar Studios fotói Stephen Berkman interpretációjában / Mai Manó Ház kiálítása
Szó van egy bizonyos XIX. századi, Amerikába bevándorló zsidó fotográfusról, az általa készített képek megtalált és sajnálatosan elveszett jiddis nyelvű leírásairól, amelyek nyomán a Mai Manó Házban látható felvételek készültek, a sajnálatos módon lerombolt hajdani műteremházról, az elveszett, bár előtte lefotografált utazóládáról, sőt, a katalógus kommentárjai szerzőjének szomorú, idő előtti haláláról. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA.
„…LEFORDÍTJUK A SAJÁT KÖZEGÜNKRE AZT, AMIT A SZÍNHÁZBAN LÁTUNK”Beszélgetés Hegymegi Mátéval
A Budapest Bábszínház március elején mutatta be Otfried Preußler Krabat a Fekete Malomban című ifjúsági regényének adaptációját. Az alapmű számos kérdéskört jár be a felnőtté válástól a hatalomnak való kiszolgáltatottságig. Ezen témák feldolgozási lehetőségeiről az előadás rendezőjével, Hegymegi Mátéval beszélgettünk. KESZTE BÁLINT INTERJÚJA.
VÉRZÜNK, SZERETÜNK, MEGHALUNKMozart: Don Giovanni / Magyar Állami Operaház
Claus Guth 2008-as salzburgi Don Giovannija, több más európai állomást követően most Budapestre is megérkezett. Óriási dolog, hogy egy ennyire markáns rendezés évtizedeken átívelve sem öregszik meg, azzal együtt, hogy a kerekerdő csupán a darab háromnegyedéig érdekes. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ KRITIKÁJA.
VÉR, VEREJTÉK, NYAKKENDŐBeszélgetés Mészáros Máté táncművész-koreográfussal
Mi a tánc? Hogyan születik meg egy koreográfia? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a sokoldalú táncművésznek, Mészáros Máténak a Trafóban márciusban zajló különleges sorozata, a Máté és én. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
„MONDANIVALÓS” KONCERTBudapesti Fesztiválzenekar – Ravel, Dohnányi, Mendelssohn / Müpa Budapest
Hogy a zene nem jelent semmit, csak önmagát? Néha így van, máskor meg nem. Múltidézés és gyász, bohókás fricska és utánzás, vallás és történelem – ennyi mindenről szól az a három mű, amely a Budapesti Fesztiválzenekar legutóbbi hangversenyén követte egymást. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.