A gyerekvilágba időnként felnőtt problémák tolakszanak, rájuk pedig talpraesetten és viccesen reagálnak a gyerekek. Ez akár Erich Kästner könyveinek összefoglalója is lehetne, de ezúttal Szabó Borbála Kalandok a Ló csoportban című kötetét jellemzi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Könyv
Hirdetés
OVIS ABSZURD
NULLA Nyilvános a Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázata nyerteseinek névsora
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
LÁSZLÓ FERENC FEBRUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Szökőévben járunk, így a szokottnál hosszabb lesz az esztendő legrövidebb hónapja: 29 nap telis-tele értékes, izgalmas, hökkentő és kihagyhatatlan kulturális programokkal és produktumokkal.
Hirdetés
ÖRÖK JELENIDŐ Pataki Éva: Tűzföld
Tűzföld (spanyolul Tierra del Fuego) a Dél-Amerika legdélibb területét alkotó szigetvilág. A Magellán-szoros választja el a kontinenstől. A világ vége, ahol semmi sincs, egyvalamit kivéve: ez a szabadság. Pataki Éva új generációs közösségi regénye. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
BÍZHATUNK A LÉTEZÉSBEN. BÍZHATUNK A LÉTEZÉSBEN? Moesko Péter: Őszi hó
Moesko Péter új regényének hősei a rendszerváltás körül születtek és az azóta kialakult „gyűlöletalapú társadalom”-ban kénytelenek boldogulni. A három főszereplő három modell, de három valódi sors is. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
NEWSPEAK, ÚJBESZÉL, ÚJNYELV George Orwell 1984 című regényének újrafordítása
Az újrafordítások korát éljük. Shakespeare szinte minden drámája több változatban olvasható-látható, megújulnak a 18-19. századi klasszikusok, és úgy fest, le kell porolni a 20. század fontos műveinek fordításait is. Orwell 1984 című regényének újrafordítása különleges feladat volt. LUKÁCS LAURA MŰFORDÍTÓI BESZÁMOLÓJA.
AZ IDŐ URAI Christopher Clark: Idő és hatalom
A hatalom – nem árt, ha tudjuk – „úgy görbíti meg az időt, ahogy a gravitáció a fényt”. A neves ausztrál történész, Christopher Clark új könyvében ezt a különös gravitációs erőt vizsgálja. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
KVANTUMMECHANIKÁRÓL MINDENKINEK Carlo Rovelli: Helgoland – Hogyan változtatta meg világképünket a kvantumelmélet
Carlo Rovelli a kortárs tudománynépszerűsítés egyik megkerülhetetlen figurája, ha fizikáról van szó. Jó okkal van így: stílusa könnyed és követhető, humoros, de nem vicceskedő, emberi, de mégsem tolakodó vagy tenyérbemászó. TUBOLY ÁDÁM RECENZIÓJA.
LEJÁRT LEMEZEK Virginie Despentes: Vernon Subutex 1-3.
Mi a szabadság a 21. században? Létezik-e egyáltalán, és ha igen, milyen úton érhető el? Megőrizheti az ember a szubjektumát, vagy már nem több, mint humán erőforrás? Efféle kérdéseket feszeget Virginie Despentes meglehetősen kocsmaszagú regénye, a Vernon Subutex. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
A SÖTÉT HÁRMAS A lélek sötét oldala. Nárcizmus – machiavellizmus – pszichopátia. Szerk. Bereczkei Tamás, Birkás Béla, Czibor Andrea
A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenség, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak. Az efféle antiszociális cselekedetek hátterében különféle pszichiátriai kórképek, személyiségzavarok állhatnak. A lélek sötét oldala című kötet az átlagemberekben is megtalálható „sötét oldal” klinikai vonatkozásait ismerteti. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
ARANYÁSÁS Kemény Zsófi: Az aranykor fénykora
A tehetséges underground színész, a neurotikus egyetemista, a teszetosza munkanélküli és a bunkó elmennek kocsmázni. Nem, ez nem egy vicc nyitómondata. Ez Kemény Zsófi Az aranykor fénykora című új regényének visszatérő jelenete. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
A MESTERSÉG SZABÁLYAI SZERINT Deczki Sarolta: Tar Sándor
Talán magyarázni sem kell, hogy mennyire szüksége van a magyar kultúrának arra, hogy főbb szereplőinek életét és művét monografikusan feldolgozzák. A szerző erre vállalkozott: alapos elemzések sorában írta meg egy jelentős novellista sorsát, munkásságát és korát. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
Hirdetés
„A VÁROSON A MÚLÁS SZÁRNYA RESZKET” Imolya Patricia: Esetlapok – kórháznovellák
Első írása megjelenésekor, a Covid idején Imolya Patricia ötödéves orvostanhallgató és önkéntes mentőápoló volt. Az Esetlapok kórháznovellái ebből a szerepből és szemszögből íródtak. Témájuk azonban nemcsak a járvány apokaliptikus örvénylése, hanem a mentősök mindennapi – nem szükségképpen nyugalmasabb – esetei. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
PORFOGÓ TÁRGYAK AKKURÁTUS PAKOLGATÁSA Szöllősi Mátyás: Szabad
Szöllősi Mátyás válogatott és új verseinek kötetében történeteket mesél. Töredezett és hézagos történeteket, mozaikos képekben. Az olvasó saját életeseményeire és alapvető tapasztalataira ismer a versekben. KAZSIMÉR SOMA RECENZIÓJA.
A LÁTHATATLANOK BÜNTETÉSE Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961
A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény módosításában megszüntette a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségét. Lényege, hogy nem bünteti tovább a felnőtt férfiak szexuális kapcsolatát. A cselekmény, azaz a fajtalanság csak akkor minősül bűntettnek, ha azt erőszakkal, fenyegetéssel stb. kényszerítették ki, illetve kiskorúval (ekkor 20 év alatti), netán másokat megbotránkoztató módon követték el. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
IRODALMI KÖNTÖSBEN Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja
Rubin Eszter regénye a traumákat feldolgozó írások közé tartozik. Az utóbbi években valóságos műfajjá nőtte ki magát a traumairodalom. A kudarcok, a szorongás, a magány és a történelem tragikus fordulatai egy betegség képében törnek felszínre a regényhős életében. Különös kombinációja ez a gyógyító fikciónak és az életmód-tanácsadásnak. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
KÉTSÉGES KÜLÖNLÉTEZÉS Peer Krisztián: Bizony
A versek beszélője egy büszke, életigenlő, ám kissé megzabolázott bölényre emlékeztet. Igen, bölényre, jól sejti az olvasó, ha a címben – főleg együtt értelmezve azt a borítóval – egy tudományos elnevezésre (Bison) való utalást is sejt. Peer önelemzése, szókimondó stílusa hamar beszippant, magával ragad ebben az esetben is, ám ahhoz a metafizikussághoz, s annak megsejtéséhez, eléréséhez, végül átéléséhez, amit a kötet versei rejtenek, nekünk is kőkeményen meg kell küzdeni. SZÖLLŐSI MÁTYÁS KRITIKÁJA.
DEÓSOK Visky András: Kitelepítés
A Kitelepítés attól fontos könyv, hogy mindannyiunkat érintő kérdéseket olyan kiélezett szituációkban vet fel, hogy olvasója nem térhet ki a válaszadás elől, miközben maga a regény egymással polemizáló válaszokat ad a vagy-vagy kérdésekre. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
EGY NEGYVENÉVES FÉRFI Pierrick Geais: Vilmos herceg – A trónörökös
Háromgyermekes apa, férj, fivér, fiú és unoka, visszavonult mentőpilóta és aktív trónörökös. Vajon kiderül-e valami több, azazhogy fontosabb Vilmos hercegről a Paris Match és a Vanity Fair újságírójának könyvéből? Kiderülhet-e egyáltalán? LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
HALOGATÓK, IMPOSZTOROK, SZARANYÁK Réz Anna: Mardos. A bűntudatról kilenc fejezetben
Lekéssük a határidőt. Nem hívjuk fel a nagyanyánkat. Reggelre hagyjuk a mosogatást. Nem szelektíven gyűjtjük a szemetet. Bicikli helyett néha autóba ülünk. Meseolvasás és legózás helyett leültetjük a gyereket a tévé elé, és a felszabadult időben a Facebookon pörgünk. A bűntudat ezer mindennapi forrásáról szól Réz Anna filozófus esszékötete. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA.
A HIÁNY HELYE Hidas Judit: Nem vagy többé az apám
„Haragszom-e apámra? Haragudhatunk-e apáinkra vagy bárki másra, amiért olyanok lettünk, amilyenek, és olyan életet élünk, amit ebben az országban? Rólam szól-e a könyv vagy valami egyetemesebbről próbáltam írni?” VÁNDOR JUDIT KRITIKÁJA.