A Budapest Galéria Az erőszakról című, május elején megnyílt, és július végéig látogatható csoportos kiállítása azokat a művészeti reflexiókat tekinti át, amelyeket női és queer alkotók adnak a testük, létük, világuk elleni agresszióra. SZŰCS TERI RECENZIÓJA.
A Szerotonin fröccsöntött, piacra készült alkotás, Houellebecq-klisékből összerakva – miközben egyik fontos témája épp a radikális piackritika és egyben a fogyasztói társadalom indukálta depresszió. SZŰCS TERI RECENZIÓJA.
Erősebb címet, amely élesebben foglalná össze regénye szemléletmódját és vízióját, nem adhatott volna művének Zoltán Gábor. SZŰCS TERI RECENZIÓJA ÉS INTERJÚJA.
Megdöbbentően keveset tudunk a második háborút követő átmeneti és zavaros időszakról – többnyire a később évtizedekre vonatkozó tudásunkat vetítjük vissza rá; s ennek jó példáját nyújtják a holokausztról való (nem)tudásra vonatkozó képzeteink. SZŰCS TERI KRITIKÁJA.
A holokauszttal foglalkozó művészet számtalan előírással szembesül, rengeteg „kell” („emlékezni kell”) és „nem szabad” (viccelődni, összehasonlítani, mimetikusan ábrázolni stb.) határozza meg, hogyan nyúlhat hozzá egy műalkotás e témához. SZŰCS TERI ÍRÁSA.
Feszültség, fegyelem – Krusovszky Dénes mindhárom verseskötetében a mesteri módon uralta a költői nyelv lehetőségeit, rendezett struktúrákat zilált szét, kaotikus szövegfolyamatokat dermesztett renddé, hol fokozta a tempót, hol lecsendesítette; és mindeközben az olvasónak kétsége sem férhetett hozzá, hogy Krusovszky szerint az irodalom elsősorban kreáció, alkotó találkozás egy autonóm rendszerrel. SZŰCS TERI KRITIKÁJA.
Egy lány megtudja, hogy akit vér szerinti apjának gondolt, az valójában mostohaszülője; beleszeret egy gazdag, polgári családjának hátat fordító, radikális és újszerű elveket valló fiúba, akinek azonban egy színésznővel is van viszonya. Kitör egy rövid, ám a társadalmat alapjaiban megrázó forradalom, s annak e fiú fontos funkcionáriusa lesz. SZŰCS TERI KRITIKÁJA.
Igazi magyar lecsúszástörténet egy valóságos magyar városban – a bennünket körülvevő realitás a magja Szilasi László második regényének. SZŰCS TERI KRITIKÁJA.
Esterházy Péter az est folyamán többször is beszél az országról, melynek írója, amelyhez tartozik, és amelyik őhozzá. Tudjuk, ez az összetartozás szépséges fikció, az ország szívesen tagadja meg íróit, és ettől boldogságunk ezen a lusta hétfő estén árnyalatszerű és tünékeny. SZŰCS TERI BESZÁMOLÓJA.
Megtaláltam a Literárium-sorozat november 18-ai Darvasi-estjének titkos forgatókönyvét: pont egy hónappal és egy nappal az est előtt jelent meg a Literán – akkor volt ötven éves Darvasi László. SZŰCS TERI ÍRÁSA.