Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
Magvető Kiadó
ANYÁM SZERINT AZ IRODALOMRA SZÜKSÉG VAN
A TERMÉSZET RENDBEN, DE AZON TÚL? Krasznahorkai László: Zsömle odavan
Szép és ironikusan érzelmes Krasznahorkai László új regénye az öregségről, a magányról és az ember méltóságigényéről. A Zsömle odavan egyúttal keserű szatíra köz-és magánállapotainkról. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT – VAGY MÉGIS? Ali Smith: Nyár
Ali Smith Nyár című kötetével a nagyszabású tetralógia végéhez ért. 2016-ban írta az elsőt, az Őszt, majd évente rukkolt elő egy újabb évszakról szóló könyvvel. Felmerülhetett a kérdés, bírja-e majd szuflával ezt az iramot, és most már bizton kijelenthetjük: bírta. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
CSENDES ÖSSZEOMLÁS Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
SZŰKRE SZABOTT JELENLÉT Michel Houellebecq: Megsemmisülni
Michel Houellebecq, a kortárs francia regényirodalom nagy provokátora. Új regénye, a Megsemmisülni, a korábbiakhoz hasonlóan a pusztulás és a vég témája körül forog. A vég közelít a civilizációban, a köz- és a magánéletben, de itt mintha a megbékélés hangjai is megszólalnának. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
A SZÜRKE SZATÍRA ÁLLATI HÉTKÖZNAPJAI Szécsi Noémi: Rohadt állatok
Szécsi Noémi ezúttal állatmeséket ígér felnőtt közönségnek. A Rohadt állatok kortárs tematikája szervesebben kapcsolódik legutóbbi fikciós könyvéhez, az Egyformák vagytokhoz, mint korábbi szövegeihez. Milyenek a hétköznapok a Biokertben magas pozícióban lévő élőlények számára? Erre ad feleletet a kötet. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.
A GYENGE REND ŐRE Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Vegyes tartalmú és műfajú, vegyes színvonalú szövegek összessége Nádasdy Ádám új kötete. Kaleidoszkóp, amiben emlékek, gondolatok, eszmefuttatások villannak fel sokféle témáról, hol megvilágítva egymást, hol társtalanul, a „minden belefér” tágasságával. V. GILBERT EDIT RECENZIÓJA.
TOVÁBBRA IS AZT ÍROM, AMIT ÍRNI SZERETNÉK Beszélgetés Tóth Krisztinával
Hétköznapi emberek hétköznapi történetei, de mindegyikben ott feszül a dráma. Magányról, kitaszítottságról, halálról, nehezen élhető életekről. Az elmúlt öt év írásainak gyűjteménye – róluk, rólunk. Tükör. Az Ahonnan látni az eget című kötet apropóján beszélgettünk Tóth Krisztinával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
HOGY LEHETNE A LÉLEK RENDBEN? Vida Gábor: Senkiháza
Vida Gábor új regénye, a Senkiháza a régebbiekhez hasonlóan szintén erdélyi. Pontosabban „erdélyi lektűr”, önmeghatározása szerint, pedig a szerzőt ismerők divatos-giccses Erdély-képre és könnyű szórakozásra biztosan nem számíthatnak. Nem is ezeket adja a Senkiháza, hanem elgondolkodtató történeteket, árnyalt képeket a múltról, és a kapott identitásokból, meg azok ellenére identitást építő főhőssel, akinek – hasonlóan az otthonához, a hazájához és úgy általában Kelet-Közép-Európához – sehogy sincs rendben a lelke. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
„TÖRTÉNHET AKÁRMI, SZÉP VOLT, CSODASZÉP” Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem
Ulickaja legújabb kötete szerzői szándék szerint búcsú. Nyolcvan éves korára mégis egészen újszerű kötetet állított össze, amelyben keverednek a legszemélyesebb naplójegyzetek privát információi, élettényei a rövid novellákból álló ciklusokkal. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
KAPCSOLÓDNI A VILÁGHOZ Pléh Csaba: Árnyak
„A pszichológiában az fogott meg, hogy igen közeli a kapcsolat az emberek életét segítő hivatás és a kutatás között” – írja Pléh Csaba az Árnyak című könyvében, s e kapcsolatot azzal is erősíti, hogy szubjektív tudománytörténetet nyújt az elmúlt 60 év magyar pszichológiájáról. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE.
A TÖKÉLETESSÉG ÉS A SEMMI Elisa Shua Dusapin: Tél Szokcsóban
A francia–dél-koreai származású Elisa Shua Dusapin regénye, a távoli Dél-Koreában játszódik, témái azonban minden európai olvasó számára ismerősek: magány, idegenségérzet, beilleszkedési képtelenség, kapcsolati zavarok. A lélek bajai kiütköznek a testen. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
AZ ELTŰNT IDŐNK NYOMÁBAN Annie Ernaux: Évek
Regény, élettörténet, önéletírás? Amikor a francia kritikusok arról kérdezték Ernaux-t, hogy tulajdonképpen milyen műfajba sorolható a 2008-ban megjelent Évek, az írónő kénytelen-kelletlen egy addig ismeretlen fogalommal válaszolt, amelyet társadalmi önéletírásnak fordíthatnánk. MATUZ BENCE KRITIKÁJA.
SZERENCSE, HOGY NÉMA Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei
Rakovszky Zsuzsa új kötete retrospektív keretű klasszikus fikciós történelmi regény. A látszólag egyszerű próza komolyan megdolgoztatja az olvasót, bár nem témájával, még csak nem is szövegalkotói eszközeivel, hanem azzal, hogy olyan perspektívából mutatja a valóságot, ami a huszonegyedik századi ember számára nagyon ismerős. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
A TAVASZ AJÁNDÉKAI MÁSFÉLÉK Ali Smith: Tavasz
Eljött a tavasz, bár mintha inkább ősz lenne. Az április, ami a megújulás évszakának legbolondosabb hónapja, egyben a legújabb Ali Smith regény központi eleme. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.