Magvető Kiadó

ANYÁM SZERINT AZ IRODALOMRA SZÜKSÉG VAN
Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia

Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

CSENDES ÖSSZEOMLÁS
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül

Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

SZŰKRE SZABOTT JELENLÉT
Michel Houellebecq: Megsemmisülni

Michel Houellebecq, a kortárs francia regényirodalom nagy provokátora. Új regénye, a Megsemmisülni, a korábbiakhoz hasonlóan a pusztulás és a vég témája körül forog. A vég közelít a civilizációban, a köz- és a magánéletben, de itt mintha a megbékélés hangjai is megszólalnának. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

A SZÜRKE SZATÍRA ÁLLATI HÉTKÖZNAPJAI
Szécsi Noémi: Rohadt állatok

Szécsi Noémi ezúttal állatmeséket ígér felnőtt közönségnek. A Rohadt állatok kortárs tematikája szervesebben kapcsolódik legutóbbi fikciós könyvéhez, az Egyformák vagytokhoz, mint korábbi szövegeihez. Milyenek a hétköznapok a Biokertben magas pozícióban lévő élőlények számára? Erre ad feleletet a kötet. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

HOGY LEHETNE A LÉLEK RENDBEN?
Vida Gábor: Senkiháza

Vida Gábor új regénye, a Senkiháza a régebbiekhez hasonlóan szintén erdélyi. Pontosabban „erdélyi lektűr”, önmeghatározása szerint, pedig a szerzőt ismerők divatos-giccses Erdély-képre és könnyű szórakozásra biztosan nem számíthatnak. Nem is ezeket adja a Senkiháza, hanem elgondolkodtató történeteket, árnyalt képeket a múltról, és a kapott identitásokból, meg azok ellenére identitást építő főhőssel, akinek – hasonlóan az otthonához, a hazájához és úgy általában Kelet-Közép-Európához – sehogy sincs rendben a lelke. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

KAPCSOLÓDNI A VILÁGHOZ
Pléh Csaba: Árnyak

„A pszichológiában az fogott meg, hogy igen közeli a kapcsolat az emberek életét segítő hivatás és a kutatás között” – írja Pléh Csaba az Árnyak című könyvében, s e kapcsolatot azzal is erősíti, hogy szubjektív tudománytörténetet nyújt az elmúlt 60 év magyar pszichológiájáról. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

AZ ELTŰNT IDŐNK NYOMÁBAN
Annie Ernaux: Évek

Regény, élettörténet, önéletírás? Amikor a francia kritikusok arról kérdezték Ernaux-t, hogy tulajdonképpen milyen műfajba sorolható a 2008-ban megjelent Évek, az írónő kénytelen-kelletlen egy addig ismeretlen fogalommal válaszolt, amelyet társadalmi önéletírásnak fordíthatnánk. MATUZ BENCE KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

SZERENCSE, HOGY NÉMA
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei

Rakovszky Zsuzsa új kötete retrospektív keretű klasszikus fikciós történelmi regény. A látszólag egyszerű próza komolyan megdolgoztatja az olvasót, bár nem témájával, még csak nem is szövegalkotói eszközeivel, hanem azzal, hogy olyan perspektívából mutatja a valóságot, ami a huszonegyedik századi ember számára nagyon ismerős. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez