Mi a szabadság a 21. században? Létezik-e egyáltalán, és ha igen, milyen úton érhető el? Megőrizheti az ember a szubjektumát, vagy már nem több, mint humán erőforrás? Efféle kérdéseket feszeget Virginie Despentes meglehetősen kocsmaszagú regénye, a Vernon Subutex. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
Mán-Várhegyi Réka új regénye négy kisregényből, azok pedig még kisebb egységekből, tárcákból épülnek fel. A négy kisregény négy nő életét villantja elénk, töredékesen. Életközépi válság, válás, egyedül nevelt gyerek, horvátországi nyaralás, járvány, depresszió, csupa olyasmi, amit jól ismerünk. De mi máshoz szolgál vázlatul a Vázlat valami máshoz? HUTVÁGNER ÉVA KRITIKÁJA.
„… szeretném egy évnek a történetét megírni, ahogy azt átéltem, a maga tapasztalásaival, az élmények leszűrt eredményeivel 1944 márciusától egészen 1945 márciusáig. Háromszázhatvanöt nap? Sokak számára több év nyomorúságával és átélt tapasztalataival ér fel.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Közel másfél évtized telt el a Boldog Észak megtalálása, és hat év a megjelenése óta. Tud-e otthonná válni az új hely vagy az idegenség mindig ott marad? Egy szerencsésen túlélt autóbaleset, egy fontos barátság, egy titokzatos ház. Álmok és valóság határán megélt mindennapok. A Takarító férfi című regénye kapcsán beszélgettünk Kun Árpáddal. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Tóth Krisztina legújabb regénye disztópia. Persze nem a jövőt olvashatjuk ki belőle, hanem a jelent látjuk általa élesen. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című kötet kötött formában írt, verssorokba tördelt esszé, egy sokszereplős, a valóságot ezúttal nemcsak a fikcióval, de a transzcendenssel is erősen kölcsönhatásba hozó, ütköztető elmélkedés, nagy, egyszerre a humanizmus mellett és ellen elmondott beszéd. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Az Egyetemi Színpad 1967-ben kérte fel önálló est megtartására. „Talán akkor jutott eszembe, hogy megkérdezzem magamtól: Ki vagyok én? Miért is vagyok színész?” – emlékszik vissza Békés Itala. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA.
Hatvanadik születésnapjára Kemény István Hegyi Katalinnal izgalmas ajándékot készített olvasóinak. Bevezetést a költészetébe. Útikönyvet kezdőknek és haladóknak. Kemény alapos ismerőinek és azoknak, akik most ismerkednek költészetével. Nem enciklopédikus országleírást, hanem a legfontosabb látnivalók jelentős részéhez elvezető, friss, szellemes és személyes útikalauzt. ARATÓ LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
Karácsonyi filmes sablon magasirodalmi csavarral, finom pszichológiai és történelmi háttérrajzzal. Megjelent Ali Smith Tél című regénye. BORSOVSZKY ÉVA KRITIKÁJA.
Ahol a szolgálat nemes feladatára gondolna az ember (hogy újra van jó minőségű, aktuális Shakespeare-ünk, Danténk), ott Nádasdy a szolgáltatásra fordítja a szót, sőt ami a színműveket illeti, egyenesen a színházak kiszolgálására. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A rákosligeti házban, ahol Kner Piroska élt, az új lakók a felújításkor találták meg a különlegesen szép papírra kézzel írt receptgyűjteményt. Évtizedekig őrizgették, majd néhány éve visszaajándékozták Gyomaendrődnek. Parti Nagy Lajos felkérésre írt belőle élet-kisregényt. Az Árnyékporocskáról és a Szakácskönyvről Mautner Zsófiával és Parti Nagy Lajossal beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Itt van egy új kötet, a Bálnadal, melynek versei – műfajban, témákban és versformákban – folytatni látszanak mind a lírai, mind az epikus oeuvre-t. Mégpedig összegző módon. Például egy hibrid műfajjal. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
A címben szereplő latin mondat nem az én találmányom; Komoróczy Géza tanulmánykötetének a mottója. A közismert szentencia – historia est magistra vitae – megfordítása, egyszerre meghökkentő és elgondolkodtató. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
A címadó darabban olvashatjuk a kis dolgok leírásától a nagy dolgok érzékeltetése felé haladó költészet minimalista meghatározását, amely egyúttal a költészet legerősebb meghatározása: „Ami a vers témáját illeti, / nincs semmi témája. // Illetve dehogy nincs! Arról szól, / hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.” BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Kilenc másodperc reggelente című első kötete óta Székely Szabolcs nem jelentkezett új versgyűjteménnyel. A beszélgetés története megjelenésével megtörte a hallgatást. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.