„Mély meggyőződésem, hogy a nőnek közvetlenebb a kapcsolata az univerzummal, kozmikusabb lény, mint a férfi” – vallja a kilenc interjúalany egyike. Nekem pedig mély meggyőződésem: a férfi hajszálra ugyanolyan kozmikus lény, mint a nő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Először szerepelt Budapesten kívül Parti Nagy Lajos és Dés László felolvasó – zenélő duettje, a Fülkefor és vidéke. A Maszk Egyesület tavaszi programsorozatának keretében, a Régi Zsinagóga színpadán mutatták be a Magyar mesék színpadiasított változatát Szegeden. KÉRCHY VERA ÍRÁSA.
Dés Mihály, szándéka szerint, megírta a késő Kádár-kor, a hetvenes-nyolcvanas évek Nagyregényét. Ha úgy tetszik, a Krúdy áhította Budapest-regényt, amely egy liberális értelmiségi nézőpontjából ábrázolja boldogult ifjúkorát. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
Szépelgő irodalmiasságnak még halvány árnya sem vetülhet erre a könyvre: olyan csupasz a szöveg, hogy hozzá képest Lanzarote vulkáni tája maga a lélegző-folyondáros dzsungel. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Egy újabb naccerű magyar regény. Egyszerre western, szerelmes, kuplerájos pornó és romantikus, filozofikus édelgés. Minden van benne, ami ma már egy épeszű ember számára retró és túlhaladott, amelyet, ha regénybe kezd az író, első álmából ébredve is letagad. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Legszívesebben rávetném magam a kötetben összegyűjtött korábbi írások recenzióira, hogy megtudakoljam, írták-e már korábban Keresztury Tibor kisprózájáról, hogy kegyetlen (majd utána, mintegy pontosításképp, hogy önkegyetlen)? SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Be kell vallanom, kishitű kételkedéssel nyitottam ki Kemény István új kötetét, és szeretném azt hinni, jó okom volt rá. A megjelenést megelőző felfokozott várakozások – melyek egy Kemény-könyv esetén természetesnek mondhatók – könnyen keltenek ugyanis gyanút: mi van, ha az elvárások ezúttal túlzottak? Mi van, ha a kísérlet most mégsem járt sikerrel? NÉMETH BÁLINT RECENZIÓJA
Kívánhat-e magának jobb magyar kiadót a Magvetőnél „az egyik legnépszerűbb kortárs orosz író”? A külcsínnel nincs is baj, csakhogy az sem mindegy, mi rejlik a kemény táblás borító mögött. MOLNÁR ZSÓFI VALLOMÁSA.
Az igazi mesék általában archaikusak. Őriznek belőlünk valamilyen sorsfordító történetet, amelynek a jelentésével már nem lehetünk tisztában. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Patti Smith a punk-rock nagyasszonya, aki túlélte. Ő maga is megállapítja ezt, amikor visszatekintve – felteszem – ugyanazt az ősrobbanást láthatta a hatvanas-hetvenes évek Amerikájának intellektuális és művészi életében, amit az olvasó is érzékel szinte zsongó aggyal. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
A Magvető nemrégiben megjelent gyerekkönyvei a minőségi gyerekirodalom példányai, markáns vonások a kiadó arcélén. A különböző műfajú és más-más képi világot megjelenítő kötetek igényes kivitelezése és grafikai megoldásai már első pillantásra megragadják az olvasót. ZÓLYA ANDREA CSILLA ÍRÁSA.
Tematikus vonatkozásait, történetelbeszélésének módját, emlékezésmechanizmusát, mondatvezetését, nyelviségét tekintve is bonyolult regényt írt Melinda Nadj Abonji, mely mégis sodró és olvasmányos. HARKAI VASS ÉVA KRITIKÁJA.
Ugyanazt a tapogatózó, a helyzeteket, érveket megforgató, a nagy szavakat kerülő, emlék-elemekből táplálkozó, az olvasóval intim viszonyra lépő, a prózai hatásoktól nem idegenkedő, a költőiséget nem erőltető, s ezért annál hatásosabban felvillantó, tartózkodóan érzelmes költői nyelvet beszéli, mint érett költészetében mindig is. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Az nem úgy van, hogy kezedbe veszed Bán Zsófia új könyvét, az Amikor még csak az állatok éltek címűt, hátradőlsz és szotyi, napfény, élvezed a nyarat. Hanem másképp. És ennek a más-képpnek a mibenlétét, a működését és a körvonalait fogom vázolni a következőkben. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA.
Kezdetben azt hihetnénk, hogy Pálcika ember, de később inkább egy, a pálcikafélék családjába tartozó lény, az író pedig abban leli kedvét, hogy a családi hasonlóság alapján fölkutatja rokonait. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.