Hogy ki min csodálkozik és meddig, az – Szvoren Edina új novelláskötetéből úgy tűnik – a helyzet megértésétől függ. E kérdések azért jöhetnek szóba itt, mert az írások titkokat takarnak, s ha nem akarunk csak csodálkozni, rejtvényfejtésre kényszerülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Mesterházi Mónika új kötetében a kimondhatóság a tét. Szólni a némaság és a halál ellenében. Nem hajlandó magának sem hazudni, minden sorában igazmondásra, tényrögzítésre törekszik. A pályatárs értő elemzésében felvillannak az előképek is. SZABÓ T. ANNA RECENZIÓJA.
A tavalyi év könyvtermésében méltán kiugró sikere volt Bereményi Géza önéletrajzi regényének, a Magyar Copperfieldnek. Idén pedig kiadója Bereményi hetvenötödik születésnapjára a szerző javításaival és átdolgozásaival újra kiadta elbeszéléseit az Azóta is élek című kötetben. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
Korokon és térképeken át trappol oda-vissza Schein Gábor legújabb könyvében egy rinocérosz, s jövés-menése nyomán legalapvetőbb viszonyainkkal és ítéleteinkkel szembesülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Milbacher Róbert az Angyali üdvözletekkel mintha folytatná előző regénye, a Szűz Mária jegyese falusi történeteit. De hogyan kerül ide Keresztelő Szent János és Zakariás nyugtalanító alakja? NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című novelláskötete a valóság és az őrület határára visz minket. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
A Tények és Tanúk sorozatában Illés Klára népművelő saját családja múltját tárja fel a szüleivel készített életútinterjú, levelezés és napló közreadásával. A háború, a kitelepítés, a paraszti életforma átalakulása és eltűnése a személyes sorsokban mutatkozik meg. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Alig hinném, hogy van nálam nagyobb tisztelője Krasznahorkai László írásművészetének. Ez a munkája nem sikerült. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A Háztartás rövid meghatározással egy transzgenerációs traumákról szóló családregény s egyben egy tizenéves árva lány fejlődésregénye. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Gazdátlanul kóborló katonaló ér egy budai telefonfülkéhez. Bedugja fejét az üveg nélküli ablakon, tétovázik, majd enni kezdi a szélfútta telefonkönyvet. Később őt is horpadt tálakba sarabolják, s viszik az óvóhelyekre. Még meleg. Éhhalál ellen lesz, gyerekeknek. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A Magvető Kiadó – stílusosan – most októberben jelentette meg Ali Smith Ősz című regényét, ami a skót szerző Évszak-kvartettjének első része. A regény nem sokkal az Egyesült Királyság 2016-os EU tagságáról szóló referenduma után született, és ezért az „első post-Brexit regény”-nek is szokás nevezni. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Fiatal emberek állnak a sűrű könyvespolcaik előtt, s jellegzetesen törzshöz szorított karral, gyors, erős, hegyes, s mindig valamire rámutató gesztikulációk kíséretében beszélnek könyvekről. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Szálinger Balázs költő, drámaíró első prózakötete idén ősszel jelent meg. A szerző utóbbi verseskötetei után sem távolodott el a költészettől és ezt nemcsak a szövegekbe illeszkedő versek mutatják. Mégis a magán- és közéleti közlések, a történelmi és földrajzi kutatások, a magyar és (közép- és kelet-)európai sorok összességében egy új Duna-regényt adnak ki. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Mikor, miért válik fontossá, hogy az ember számot vessen és elmesélje családja és a saját történetét? Hogyan válnak az ismert, s addig ismeretlen történetek egésszé? Szüts Miklós festőművésszel a könyve megjelenése alkalmából beszélgettünk családról, festészetről, írásról, a nyelv megtartó erejéről. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Tamás Zsuzsa műfaji repertoárja a mesék, versek és kritikák után regénnyel gazdagodott. A Tövismozaik veszteségeket feldolgozó történetében az elbeszélő szembenéz anyja történetével és elutasítja ezt a rettegett szerepmintát, kénytelen leszámolni egy kudarcos szerelemmel, de művészként felnőtté érik. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.