Krusovszky Dénes lírikusként indult, bár számos műfajban otthonosan mozog. Kritikus, esszéista, műfordító és regényíró is. Az Áttetsző viszonyok a hatodik verseskötete. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című könyve – elsőre talán merésznek tűnő témaválasztása ellenére – nem tűnik sem többnek, sem kevesebbnek egy jól működő prózakötetnél. Éppen ezért nagyon nehéz fő közös pontjuk – a melegség – mentén beszélni ezekről a szövegekről. Tudniillik önmagukért beszélnek, ráadásul kiválóan. STERMECZKY ZSOLT GÁBOR ÍRÁSA.
„Senki nem tudja lerajzolni a lélek anatómiáját, hiszen legfeljebb csak a lélekkel határos tér közelíthető meg, bár még ehhez is elégtelen a nyelvünk. De vállalni kell, ha mégoly kockázatos is, ennek a térnek a megközelítését.” Ljudmila Ulickaja saját szavai ezek új kötete orosz kiadásában. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
A Tények és Tanúk sorozat 2009-es életútinterjúját az interjúalany és a szerkesztő, Rajk László és Mink András 2019-ben kiegészítette. Rajk László a Kádár-kor ellenzékének besorolhatatlan, különleges alakja a könyv elkészülte után hamarosan meghalt. Életművét lezárja és értelmezi A tér tágassága című kötet. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Grecsó Krisztián húsz évvel ezelőtt költőként bukkant fel a magyar irodalomban. Akkori versei saját bevallása szerint is csak szárnypróbálgatások voltak. Az új kötet új témái hang- és korszakváltást jeleznek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
„Ami mélyen megbántott, ami alapjában rendítette meg a hitemet, első ránézésre apró hibának, merő felületességnek tűnhet, sietséggel vagy az emlékek összemosódásával is magyarázható.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
„Gyorsan papírt és tollat ragadtam Hanoiban, egy hotelszobában, és egy sebtében előkapart számla hátoldalára felírtam a bennem akkor megszületett szabályt: ’Az írás első számú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát.’ Azóta is őrzöm azt a számlát, mert megfizettem érte.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA.
Az imént még köztünk élt nagyságok és már névről is csak nagyon kevesek számára ismerős alakok egyaránt ott sorjáznak Radnóti Sándor új kötetének lapjain. Majdnem kész a leltár. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
„Művészetté próbálom zülleszteni azt, ami már örökre több annál” – írja Esterházy Péter a Csáth Géza fantasztikus életében. Szajbély Mihály nemrégen megjelent, Artisjus Irodalmi Díjjal kitüntetett „régimódi monográfiája” megpróbálja rendszerbe foglalni azt a sokféleséget, amit Brenner József vagy ismertebb nevén Csáth Géza szerteszét hagyott örökül. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Tizenhat év után, a Magvető Időmérték sorozatában jelent meg új kötete Várady Szabolcsnak. Az alig negyven versből álló gyűjtemény a De mennyire címet viseli. A szerző, bár az irodalmi közvélemény lírikusként ismeri, elsősorban szerkesztői, fordítói, irodalomtörténészi megnyilvánulásaiban van jelen az irodalomban. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Maylis de Kerangal regényének cselekménye a szív útja egyik testből a másikba. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
2018-as kiállítása és albuma után Bartis Attila író, fotográfus most Az eltűnt idő nyoma címmel jelentetett meg kötetet, melyben száz rövidebb-hosszabb kisesszét olvashatunk a fotózásról. Erős képekkel teli, fényképek nélküli könyv. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
A Szerotonin fröccsöntött, piacra készült alkotás, Houellebecq-klisékből összerakva – miközben egyik fontos témája épp a radikális piackritika és egyben a fogyasztói társadalom indukálta depresszió. SZŰCS TERI RECENZIÓJA.
„Először versben írtam meg Kiefer történetét, majd a Megölni, akit szeretünk című kötet címadó novellájában. De továbbra is foglalkoztatott a téma, mi történik egy hozzá hasonló alkattal Magyarország egy kitalált városában.” Az Ünnepi Könyvhétre megjelent Megleszünk itt című regényéről beszélgettünk Schein Gáborral. MARTON ÉVA INTERJÚJA.