„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
NEM A MEGFELELŐ HELYEN, NEM A MEGFELELŐ IDŐBEN Egy nap / Netflix
David Nicholls regényének második adaptációja az elsőt minden téren felülmúló, önmaga értékén is kiemelkedő produkció, amely a korábbi feldolgozás összes hibáját korrigálja. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
NEM A ROBOTOKKAL VAN A BAJ, HANEM AZ EMBERREL Kazuo Ishiguro: Klara és a nap / Örkény Színház
A Klara és a nap az idei évad egyik legfelkavaróbb előadása. Habár 2082-ben játszódik a történet, egy pillanatig se higgyük, hogy arról szól, hova tartunk. Arról szól, milyenek vagyunk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
REJTJELES TÖRTÉNETEK Pedro Almodóvar: Az utolsó álom
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
Hirdetés
A KAMERA AZ „ITT ÉS MOST”-OT RÖGZÍTI Beszélgetés Dér Asiával
Dér Asia Nem halok meg című filmje néhány hazai és nemzetközi fesztivál után január elejétől a magyar mozikba is megérkezik. A rendezőt aktuális projektje mellett korábbi munkáiról és a dokumentumfilmes etika határairól is kérdeztük. VIGH MARTIN INTERJÚJA.
REMÉNY AZ ÉJNEK RÉMJÁRÓ SZAKÁN Pap Gábor Papesz: A dramatikus zene felfedezése
A magyar pedagógiai szakirodalom, szorosabban véve a művészetközvetítés fontos módszertani könyvét köszönhetjük Pap Gábornak, a zenetanári- drámatanári gyakorlatú színházi embernek, s persze, a kötet szerkesztőjének, Szűcs Mónikának és szakmai lektorainak, Eck Júliának, Körömi Gábornak és Mizsei Zoltánnak. GABNAI KATALIN ÍRÁSA.
HOVA TŰNT A KRITIKA? És mi van helyette?
Kell-e egyáltalán kritika? Kik „fogyasztják”? Mi a baj az önjelölt, amatőr „kritikusokkal”, például az influenszerekkel? MERKER IVÁN ÍRÁSA.
AZ ADVENT CSIMBORASSZÓJA Misék az Andokból, Magyar Zene Háza
December 17-én A Magyar Zene Háza adventi koncertjén olyan zenei világot idéztek fel az előadók, a Los Andinos együttes és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus tagjai és társaik, amellyel itt, Európában viszonylag ritkán találkozhatunk. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
„ÉN JÓKEDVBŐL NEM CSINÁLNÉK SEMMIT, MÁRMINT SZÍNHÁZAT BIZTOS NEM” Beszélgetés Bagossy Bálinttal
Bagossy Bálint első színházi rendezése Thomas Bernhard Irtás című szövegének izgalmas újraértelmezése a Trafó Klubban. Önvádról, a bernhardi mondat erejéről és Zsótér Sándor színpadi jelentéseiről beszélgettünk vele. KISS LÓRÁNT INTERJÚJA.
A KAUFMANN-TALÁNY Jonas Kaufmann a Müpában
Jonas Kaufmann először adott Budapesten érdemi áriaestet. Az olasz és német művekből összeállított nívós operaprogram egy pillanatra sem fordult át vásári szórakoztatásba, ám közben mégis számos kérdést felvetett a tenor és a műfaj jelenlegi állapotáról. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA.
SZÉGYELLJE MAGÁT, CSÁK ÚR! Komédiát csinálnak a tragédiából
A két színész – Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó – súlyos állapotban, hosszú és bonyolult műtétek után fekszik a kórházban. Hogy lépnek-e színpadra valaha, kérdés. És eközben a Nemzeti Színház igazgatója és a kultúráért is felelős miniszter hitvány komédiát csinál az esetből. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
„AZ AKTIVISTÁINKBÓL KELLENE KIÁLLÍTANI AZ ÁRNYÉKKORMÁNYT” Beszélgetés Boross Martinnal
A változás szállodájától a remény panziójáig: a STEREO AKT vezetőjével, Boross Martinnal az aktivizmus fontosságáról, a civilekkel végzett munkáról, meg persze a kiégésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A GYENGE REND ŐRE Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Vegyes tartalmú és műfajú, vegyes színvonalú szövegek összessége Nádasdy Ádám új kötete. Kaleidoszkóp, amiben emlékek, gondolatok, eszmefuttatások villannak fel sokféle témáról, hol megvilágítva egymást, hol társtalanul, a „minden belefér” tágasságával. V. GILBERT EDIT RECENZIÓJA.
Hirdetés
CSÓTÁNYBURGERJames Wan: Aquaman és az elveszett királyság
Jó, hogy véget ér a DC-univerzum, és jó az is, hogy Aquamannel – és még jobb, hogy a szuper humorú James Gunn teremt majd egy új szuperhősvilágot helyette. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
ZSÁNERKÉPEK – NAGY MŰVÉSZET Bukta Imre: Műveljük kertjeinket! / Godot Intézet
A Godot Intézetben nyílt látványos, gazdag, szórakoztató, kalandos és jelentős kiállítás nem apró elmozdulást, finom változást hoz a tíz évvel ezelőtti nagy műcsarnoki tárlathoz képest, hanem fordulatot, amely mégsem veszélyezteti az életmű egységét. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
IGYUNK, AMÍG LEHET! Móricz Zsigmond – Tóth Réka Ágnes: Kivilágos kivirradtig / Weöres Sándor Színház-Forte Társulat
Egy családi összejövetel kellékei száz évvel ezelőtt: koleszterinben gazdag ételek, alkohol és egy csoport, amit lehet gyűlölni. Az anyagválasztás szerencséje, hogy a világunk ennyi idő alatt vagy nem változott semmit, vagy ugyanoda jutott, ahol akkor tartott. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT JANUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Túl sok, túl vegyes, túl és túl: segítünk válogatni, mert a döntés nem könnyű, pedig van, amit muszáj, és olyan is, amit érdemes. Nézni, hallgatni, menni. Kultúra.
AKI SOKAT MOSAKSZIK, HAMAR ELKOPIK. TÉNYLEG? Piotr Socha – Monika Utnik-Strugała: Kosz – A tisztálkodás színes-szagos története
A Covid alatt készült Piotr Socha és Monika Utnik-Strugała gyerekkönyve a tisztálkodás történetéről. Hogyan kerülnek a nyelvünkbe a tisztasággal és a kosszal kapcsolatos kifejezések? És miért nem fürödtek az aszkéta keresztények? A szerzőpáros vicces történetei és rajzai emlékezetes válaszokat adnak. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
HOLOKAUSZT-TORZÓ Andrzej Munk: Egy nő a hajón
Döbbenetes erejű torzó Andrzej Munk befejezetlen remekműve, amit Godard sokáig az egyetlen hiteles filmnek tartott a Holokausztról. Idén 60 éves a Pasazerka: legendája, születéstörténete akár egy külön filmet is megérdemelne. SOÓS TAMÁS ÍRÁSA.
A SASFIÓK A római sas árnyékában – BTM Aquincumi Múzeum
Az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása rokonszenves igyekezettel és készséggel teljesíti az összetett kötelező gyakorlatot: megint egyszer összefoglalni a Római Birodalom e határmenti szegletének történetét – és eközben felkínálni valami élményt is a serdületlen és serdülő fiataloknak. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
KALLÓDÓ LELKEK Aki Kaurismäki: Hulló levelek
Bár 2017-ben utolsó filmjeként hivatkozott A remény másik oldalára, Aki Kaurismäki hat évvel később a tőle megszokott módon bővíti tetralógiává Proletariátus-trilógiáját, melyben két perifériára sodródott, napról napra élő lelket fúj össze a rideg helsinki szél. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EXMAGYAR, ÚJNÉMET Interjú Dunajcsik Mátyással
Dunajcsik Mátyás első német nyelven írt kötete, a Verlorene Gedichte 2023 őszén jelent meg a Parasitenpresse kiadónál, és hamarosan várható magyar nyelvű verseinek gyűjteménye, az ÉG is. Emigrációs traumákról, új életről, a hazához és a nyelvhez fűződő viszonyról, elvárt és megélt szerepekről beszélgettünk vele. NÁDORI LÍDIA INTERJÚJA.