R-BESZÉLGETÉS: DÖMÖTÖR ANDRÁS
Az a Zalaegerszeg, ahol ő született, közelebb fekszik a német kultúrához, mint Budapest, éppen ezért fölöslegesnek tartja a vidék-főváros ellentét sulykolását. Berlinből kicsit másképp látszik Magyarország, hogy ennek megfogalmazása bátorság vagy sem, az is kiderül a Dömötör Andrással készült R-beszélgetésből, ahol a rendezőt Jászay Tamás kérdezte.
HABSBURG MÁRIA RUHÁJA TEHET MINDENRŐL Beszélgetés Simonovics Ildikóval a Magyar Menyasszony című kiállításról
Simonovics Ildikó mindig hasonló szellemiséggel hozza létre kiállításait – a tárgyakon, a privát történeteken keresztül egy nagyobb korszakot vázol fel, hogy megmutassa a benne élőket, kultúrájukat. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony kiállítása ötszáz éven, ötven kiemelt portrén keresztül mutatja be e félévezred házassági szokásait, tárgyi emlékeit, ismert és ismeretlen
JÁSZAY TAMÁS JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kultúra biztosan nem pihen a nyáron sem, így aztán a kultúrafogyasztó állampolgárnak sem lesz nyugta: júniusban feszt olvasunk, nézünk, hallgatunk, figyelünk. Szigorúan korosztály- és országhatárfüggetlen ajánló a nyár első igazi hónapjára lapunk főszerkesztőjétől.
PSYCHOMunkában a zene – Félelem, rettegés, feszültség / Magyar Zene Háza
Pirisi László „zenemunkás” „Munkában a zene” című beszélgetéssorozatának legújabb, január 31-én a Magyar Zene Házának előadótermében rendezett eseménye a félelem, a rettegés és a feszültség témáját járta körül Grisnik Petra érzékeny közreműködésével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
MODERNIZÁLT FEUDALIZMUSBoross Martin: Nyersanyag
Rokonszenves polgármester, virágzó uborkabiznisz, művészeti foglalkozásra nyitott gyerekek: elsőre ilyennek tűnik Pusztaszomaj, ahová budapesti filmesek érkeznek nyári szakkört tartani. Azonban pár nap alatt kiderül, hogy a meseszerű fejlődés mögött adósságspirálba kényszerített, megvezetett napszámosok, korrupciós ügyektől hemzsegő hivatal és omladozó vályogházak állnak. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
ÖRDÖGI UNIVERZUMOK A CROISETTE-EN Jonathan Glazer: The Zone of Interest és Jessica Hausner: Club Zero / 76. Cannes-i Filmfesztivál
Szikár és rideg konstrukciók rejtik el és fedik fel a borzalmak univerzumait az idei Cannes-i fesztivál két szenzációs versenyfilmjében. Kísérteties visszafogottság és hátborzongató szembesítés Jonathan Glazer és Jessica Hausner legújabb munkáiban. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Hirdetés
KALLÓDÓ LELKEK Aki Kaurismäki: Hulló levelek
Bár 2017-ben utolsó filmjeként hivatkozott A remény másik oldalára, Aki Kaurismäki hat évvel később a tőle megszokott módon bővíti tetralógiává Proletariátus-trilógiáját, melyben két perifériára sodródott, napról napra élő lelket fúj össze a rideg helsinki szél. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EXMAGYAR, ÚJNÉMET Interjú Dunajcsik Mátyással
Dunajcsik Mátyás első német nyelven írt kötete, a Verlorene Gedichte 2023 őszén jelent meg a Parasitenpresse kiadónál, és hamarosan várható magyar nyelvű verseinek gyűjteménye, az ÉG is. Emigrációs traumákról, új életről, a hazához és a nyelvhez fűződő viszonyról, elvárt és megélt szerepekről beszélgettünk vele. NÁDORI LÍDIA INTERJÚJA.
MEGINT EGY LILIOM? Molnár Ferenc: Liliom / Budaörsi Latinovits Színház
Mostanság minden egyes Liliom-rendezésről szóló kritikának lehetne az a kezdete, hogy komoly vállalást tesz, aki ehhez a szöveghez nyúl, mert a közelmúltban is olyan erőteljes előadói értelmezések születtek, hogy igen nehéz valami újszerű és megvilágító értelmezéssel előállni. Kovalik Balázs budaörsi rendezésének ez egyértelműen sikerült. MUNTAG VINCE KRITIKÁJA.
AVANTGÁRD KOMPONISTA A SLÁGERLISTÁN Henryk Górecki 90
A lengyel zene ledönthetetlen óriása, Henryk Górecki sokak szemében szinte egyműves alkotó. Idén lenne 90 éves a zeneszerző, aki Paul McCartney nyomába is felért. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.
PÁNIKROHAM A SZÜLŐIN Ilker Çatak: A tanári szoba
Túlhajszolt tanárok pattanásig feszült drámája Németország idei Oscar-nevezettje, amelyben egy lopássorozat az egész iskolát szolid erkölcsi őrületbe kergeti. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
HÚZZAD CSAK! Jenbach Béla – Leo Stein – Kálmán Imre: Csárdáskirálynő / Miskolci Nemzeti Színház
Szerintem vitán felül áll, hogy a miskolci közönségnek jár a Csárdáskirálynő. És nemcsak azért, mert éppen kétszáz éves a színházuk, és ez elég nagy ünnep, hanem mert Jenbach Béla, a librettó szerzője a város szülötte. Nem mintha erről korábban lett volna tudomásom… CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A VAK GYŰLÖLET ELLENSZERE Frakk, a macskák réme / Vaskakas Bábszínház, Győr
A szülők és nagyszülők természetes módon magabiztosabban viszik az általuk is jól ismert történeteket bemutató előadásokra a gyerekeket. Az azonban közel sem ennyire egyértelmű, hogy a színpadon valóban megteremtődik-e újra a gyerekkori varázs. A Vaskakas Bábszínház időről időre megpróbálkozik ezzel a feladattal. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
LENGYEL PARASZTOK DÍSZGICCSBEN DK Welchman és Hugh Welchman: Parasztok
A paraszti lét történelmi szükségszerűségeiben vergődő szerelmi történet egy látványosnak szánt, ám ízléstelenné lett animációban próbálja áthidalni a múlttól és irodalomtól elválasztó távolságot. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
ÉN, MI, TÖRTÉNELEM Romsics Ignác: Hetven év – egotörténelem 1951–2021
Romsics Ignác ebben a kötetben is a szokott történettudósi alapossággal követi és elemzi választott témáját: önmagát. Két kötetes önéletrajza, a Hetven év, nem pusztán önéletírás és tudományos pályakép, hanem a 20. század második felének és a 21. század elejének személyes, szociografikus története is. LŐRINC LÁSZLÓ ISMERTETŐJE.
Hirdetés
AZ ÜGYNÖK ÉS AZ INDIÁN Bereményi Géza – Kovács Kriszta: Apacsok / Vörösmarty Színház
És nem: amíg a Fidesz van hatalmon, nem lesznek nyilvánosak az ügynökakták. Hozzáteszem: amíg a szocialisták voltak hatalmon, addig sem lettek nyilvánosak. Nyilván mindkét pártnak súlyos érdeke fűződik ahhoz, hogy így legyen és így maradjon. Bereményi Géza és Kovács Kriszta Apacsok című drámája: ügynökdráma. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TUDD, HOGY SZERETNEK Testek (Bodies) / Netflix
Számtalan idősíkot mozgató sorozat Európából? Nem, nem a Dark tért vissza a Netflixre, hanem Si Spencer képregényei elevenedtek meg a képernyőn. A Testek sokat ígérő koncepciója mélyén azonban átgondolatlanságok és túl sokszor hallott igazságok rejlenek. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
„ELTŰNŐBEN ONNAN IS VAGYOK” Cseh Tamás–Csengey Dénes–Beck Zoltán–Szűcs Krisztián: Másnap / Magyar Zene Háza
A Másnap című produkcióban Szűcs Krisztián és Beck Zoltán arra tesz kíséretet, hogy Csengey Dénes és Cseh Tamás soha meg nem valósult, de tervezett második koncertjét hozzájuk hűen, de mégis valamelyest saját képére formálva állítsa a közönség elé. A kísérlet eredménye várakozáson felüli. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A HALÁLNAK FOGLYA VAGY… Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában
Kácsor Zsolt pokoljárásának hőse saját maga. A történet mégsem önéletrajz, de nem is kórleírás, hanem egy öngyilkossági kísérlethez vezető út fiktív elemekkel vegyítve. Az út azonban más irányt vesz... SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
JE SUIS DOROTTYA UDVAROS Jérôme Bel – Udvaros Dorottya – Ördög Tamás: Jérôme Bel / Trafó
Jérôme Bel francia koreográfus Jérôme Bel című alkotását látjuk a Trafóban, az egyetlen szereplő Udvaros Dorottya, aki azt állítja magáról, hogy ő Jérôme Bel. Ez az állítás látszólag nem több, mint egy szerep szokványos színházi felvétele – igaz, a cím és Bel eddigi dokumentációs koreográfiáinak sorozata erős kíváncsiságot kelt az autofikciós esemény iránt. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA.
GABBI, NE CSINÁLD! Ibsen: Hedda Gabler / Miskolci Nemzeti Színház
Na most akkor mit gondoljon a szegény néző erről a Hedda Gablerről? Hogy egy rémes alak, akinek az okoz örömet, ha tönkreteszi mások életét, vagy hogy áldozat az istenadta, még ha saját maga áldozata is? Szóval ez dilemma, nem kicsi.. és nem is Ibsené. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A MI LENGYELEINK Lengyel színészek a magyar filmművészetben
Ha összeállítanánk a hetvenes, nyolcvanas évek magyar mozifilmjeinek általános jellemzőit, a lengyel színészek intenzív jelenléte okvetlenül ott szerepelne a listán. Epizódok egy filmtörténeti jelentőségű kapcsolat történetéből. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
ISTEN ÓVJA A KIRÁLYNŐT! Mary Gabriel: Madonna – Egy lázadó élet
Közel kilencszáz oldalnyi történet a táncosból először popsztárrá, majd kultúrtörténeti fenoménná avanzsáló ikonról, aki a New York-i underground elit darlingjából a poptörténet egyik legnagyobb mutatványát kreálta magából. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.